Közélet-Politika

Vsquare: Több milliárdot költött a magyar állam egy Q-VASZ nevű hírszerző platformra, ami végül megbukott

Közzétéve: 1 hónapja – Szerkesztő: Kovács Krisztián

OkosHír: Az SCI-Network több tízmilliárd forintból fejlesztett OSINT-eszközt és kémprogramot a magyar titkosszolgálatok számára, ám szakmai források szerint a rendszerek hatékonysága elmarad a piaci sztenderdektől. Egy nemzetközi nyomozás szerint Magyarország az első EU-tagállam, amely bizonyítottan alkalmazza a hirdetési adatokon alapuló Webloc megfigyelő szoftvert.

A Vsquare és a Citizen Lab közös jelentése szerint az SCI-Network nevű vállalat jelentős összegű közpénzből hozott létre egy nyílt forráskódú hírszerző platformot. A fejlesztés költségeit több tízmilliárd forintra becsülik. A projektet belső körökben Quvasz vagy Q-VASZ néven ismerik, utalva a magyar kutyafajtára.

A technológiai háttérre rálátó források szerint a rendszer minősége elmarad a várakozásoktól. Az állítások alapján a platform gyakorlati alkalmazhatósága korlátozott, emiatt a hazai titkosszolgálati szervek tartózkodtak a használatától. A szakértők szerint a piacon elérhető alternatívák hatékonyabb megoldást kínálnak a nyílt forráskódú adatok elemzésére.

Hirdetés

Saját fejlesztésű kémprogram és technikai korlátok

Az SCI-Network portfóliója egy mobiltelefonok megfigyelésére alkalmas szoftvert is tartalmaz. A technológia képes az úgynevezett nullakattintásos támadások kivitelezésére. Ez lehetővé teszi a célszemély készülékének feltörését anélkül, hogy az bármilyen gyanús linkre kattintana vagy mellékletet nyitna meg.

A fejlesztés hatékonyságát azonban bírálatok érték a szakmai források részéről. Egy névtelenséget kérő informátor szerint a magyar kémprogram túl könnyen észlelhető nyomokat hagy az érintett eszközökön. Ez a technikai hiányosság jelentősen növeli a lebukás kockázatát a műveletek során.

Hirdetés

Nemzetközi szoftverek és adatvédelmi aggályok

A magyar kormány a saját fejlesztések mellett külföldi technológiát is igénybe vesz a megfigyelésekhez. A jelentés kiemeli a Webloc program használatát, amely az okostelefonok hirdetési azonosítói alapján követi nyomon a felhasználókat. Magyarország az első olyan Európai Uniós tagállam, amelyről hitelt érdemlő információk jelentek meg e szoftver alkalmazásáról.

A Webloc használata komoly jogi kérdéseket vet fel az Európai Unióban. Az izraeli fejlesztésű, amerikai tulajdonban lévő szoftver működési mechanizmusa ellentétes lehet az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR). A szoftvert értékesítő Penlink nem cáfolta a magyarországi eladásokat, a hazai állami szervek pedig egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A szöveg elsődleges célja a magyar titkosszolgálati fejlesztések hatékonyságának megkérdőjelezése és a megfigyelési gyakorlatok jogszerűségének kritikai vizsgálata. A narratíva éles ellentétet állít fel a hatalmas közpénzköltés és a szoftverek állítólagos gyenge minősége között.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás több helyen érzelmileg telített vagy ironikus kifejezéseket használ. Például a „használhatatlan” jelző és a „magyar kuvasz kutyafajtára utaló” elnevezés kiemelése a projekt komolytalanságát vagy sikertelenségét hivatott sugallni. A „bizonyítottan használja” fordulat pedig tényként tálal egy olyan állítást, amely közvetett forrásokon alapul.

Hiányzó kontextus
A cikk nem részletezi a fejlesztések pontos technikai specifikációit, így a „rosszabb” vagy „használhatatlan” jelzők nem ellenőrizhetőek objektív benchmarkok alapján. Hiányzik továbbá a kormányzati oldal érvelése a nemzetbiztonsági érdekekről, valamint az SCI-Network válasza a technikai bírálatokra, mivel a megkeresésekre nem érkezett reakció.

A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Közélet-Politika

Magyar Péter iratmegsemmisítésre utaló nyomokat talált egy minisztériumi épületben

Közzétéve: 6 órája – Szerkesztő: Szakáts Réka

Szakáts Réka

OkosHír: Magyar Péter a volt Építési és Közlekedési Minisztérium épületében iratmegsemmisítésre utaló zsákokat, valamint politikai kampányanyagokat talált. A politikus a leletek alapján bűncselekmény gyanújával feljelentést tesz.

Magyar Péter vasárnap délután videóüzenetet tett közzé a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium, jelenleg a Miniszterelnökség kezelésében álló épületből. A politikus az ingatlan pincéjében végzett ellenőrzést, amely során több zsáknyi, vélhetően iratmegsemmisítővel feldarabolt dokumentumra bukkantak.

A videóban bemutatott felvételek alapján a helyszínen legalább 15-20 zsáknyi iratmaradvány található. Magyar Péter állítása szerint a dokumentumok az épület korábbi vezetése által hátrahagyott, megsemmisített iratok lehetnek.

Hirdetés

Kampányanyagok és politikai összefüggések

Az iratmaradványok mellett a helyszínen a Fidesz kampányához köthető szórólapokat és táblákat is találtak. A felvételeken emellett olyan magyar zászlók is láthatók, amelyek a DPK-gyűléseken kerültek használatra. Ezen tárgyak jelenléte egy állami intézményben több szempontból is vizsgálatot igényel.

A politikus a látottak alapján feljelentést tesz. Álláspontja szerint az ügy tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felveti, mivel a kampányeszközök állami tulajdonú épületben való tárolása összeférhetetlenségi problémákat jelezhet.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott események dokumentálása. A narratíva a kormányzati átláthatóság hiányára és a közpénzek, illetve állami erőforrások pártpolitikai célú felhasználásának gyanújára fókuszál.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás „ledarált iratok tömkelege” és „furcsa dolgok” fordulatokat használ, amelyek feszültséget keltenek. A beszámoló a politikus állításait tényként kezeli, miközben a konkrét bizonyítékok (a zsákok tartalma) még hatósági vizsgálatra várnak.

Hiányzó kontextus
A cikkből hiányzik a Miniszterelnökség vagy az érintett minisztérium hivatalos reakciója. Nem derül ki, hogy az épületben zajlott-e bármilyen költözés vagy irattári selejtezés, amely jogszerűen is magyarázhatná az iratok jelenlétét.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Magyar Péter/Facebook

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Közélet-Politika

Magyar Péter a Kúria épületfelújítási terveit bírálta

Közzétéve: 1 napja – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: Magyar Péter a Kúria épületének felújítási munkálataival és a tervezett funkciókkal kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. A Kúria közleményben reagált az állításokra, cáfolva a luxusigényekről szóló vádakat.

Magyar Péter szombaton sajtóbejárást tartott a Karmelita kolostorban, ahol a Kúria folyamatban lévő épületfelújítását érintő kivitelezési csúszásokról beszélt. A politikus állítása szerint a munkálatok túlmunkák miatt késnek, és kétségbe vonta a beruházás szakmai indokoltságát.

Hirdetés

Vita a Kúria elnöki lakosztályáról

A közvetítés során Magyar Péter Varga Zs. András Kúria-elnökhöz intézett kérdéseket egy állítólagos, 400 millió forint értékű elnöki lakosztály kapcsán. Állítása szerint az épület tetőterében szivarszoba, üvegplafon és carrarai márvány burkolat is szerepel a tervekben. Emellett kifogásolta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai épületének tervezett átvételét is.

A Kúria válasza és a kivitelezés státusza

A Kúria közleményben reagált a felvetésekre. A szervezet hangsúlyozta, hogy az épület rekonstrukcióját még az előző vezetés hagyta jóvá. A közlemény szerint a tetőtérben bírói klubot terveztek, nem elnöki lakosztályt, és kifejezetten cáfolták a szivarszoba, valamint a drága márványburkolat létét.

Hirdetés

A határidőket illetően a Kúria kijelentette, hogy a felújítás a tervek szerint halad, és októberben megtörténhet a zárókő elhelyezése. A sajtóbejárás elmaradását a munkaterület biztonsági előírásaival indokolták. Az Alkotmány utcai épület kapcsán megjegyezték: amennyiben a kormány másként dönt, a Kúria hajlandó újratervezni szervezeti egységeinek elhelyezését.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk a politikai konfliktus és az intézményi válaszreakció bemutatására törekszik. Célja a két fél egymásnak ellentmondó állításainak egy felületen való ütköztetése.

Nyelvi eszközök
A szövegben Magyar Péter érzelmileg töltött, kérdő mondatokba csomagolt vádakat használ („igaz-e, hogy 400 millióért rendelt magának…”), míg a Kúria közleménye száraz, bürokratikus nyelvezettel igyekszik cáfolni az állításokat.

Hiányzó kontextus
A cikk nem tér ki a felújítás eredeti költségvetésére, és nem vizsgálja, hogy a „bírói klub” és az „elnöki lakosztály” kifejezések között milyen szakmai különbségtétel tehető az építészeti tervekben.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

(Kép: Magyar Péter/Facebook)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább