A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság friss jelentése szerint a Belügyminisztérium jogalap nélkül utasította el a Szülői Hang civil szervezet adatigénylését. A szervezet a 2022 és 2024 között, a KRÉTA rendszeren keresztül lebonyolított szülői kérdőívek számszerű eredményeire volt kíváncsi.
A kérdések olyan közérdekű témákat érintettek, mint az oktatás aktuális helyzete, a fiatalok drogfogyasztási szokásai vagy a pedagógusok demonstrációi. A minisztérium az adatok kiadását azzal hárította el, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, így nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a tárca szakmai munkáját.
A hatóság cáfolta a minisztérium érveit
A NAIH vizsgálata feltárta, hogy a minisztérium nem nevezett meg olyan konkrét döntési folyamatot, amelyet a statisztikák megismerése hátráltatna. A hatóság emlékeztetett az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, amely kimondja: a közérdekű adatok megismerhetősége az alapértelmezett, a korlátozás pedig csak nyomós indokkal és kivételes esetekben alkalmazható.
A Belügyminisztérium válaszában arra is hivatkozott, hogy az adatigénylő Szülői Hang egy politizáló szervezet. A NAIH jelentése szerint ez az érvelés jogi szempontból irreleváns, mivel az adatigénylő személye vagy motivációja nem befolyásolhatja a közérdekű adatok kiadását.
Megszakadt a kommunikáció a tárca és a hatóság között
A vizsgálat során a Belügyminisztérium a többszöri felszólítás ellenére sem bocsátotta a hatóság rendelkezésére a kért dokumentumokat. Az eljárás végére a tárca már érdemi reakciót sem küldött a NAIH megkereséseire. Emiatt a hatóság lezárta az eljárást, és megállapításait a nyilvánosság elé tárta.
A Szülői Hang közölte, hogy bírósági úton érvényesíti az adatigénylést. Ebben az eljárásban már a Belügyminisztériumnak kell bizonyítania a titkosítás szükségességét. A szervezet korábban már sikeresen perelt ki hasonló adatokat a 2025-ös kompetenciamérésekkel kapcsolatban, amelyeket a bíróság döntése után a tárca köteles volt közzétenni.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a kormányzati transzparencia hiányának bemutatása egy független hatósági jelentésen keresztül. A narratíva a „titkolózó állam” és a „jogaiért küzdő civil társadalom” szembenállására épít.
Az eredeti szöveg erőteljes, elmarasztaló jelzőket használ: „indokolatlanul és jogszerűtlenül tagadta meg”. Bár ezeket a NAIH jelentése alátámasztja, a megfogalmazás érzelmi azonosulást vár el az olvasótól. A minisztérium érveit („politizáló szervezet”) a szöveg a hiteltelenítés eszközeként mutatja be.
A cikk nem részletezi, hogy a KRÉTA-kérdőívek pontosan milyen módszertannal készültek, ami segíthetne eldönteni, hogy az adatok valóban alkalmasak-e szakpolitikai döntések megalapozására, vagy csupán véleménynyilvánítások. Szintén hiányzik a minisztérium részletes álláspontja arról, hogy konkrétan miért tartják „politizálónak” az érintett civil szervezetet.
