Közélet-Politika
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
Gazdasági források és adópolitika
A párt szakértője, Kármán András szerint a fejlesztések alapját a befagyasztott uniós források hazahozatala adná. A Tisza Párt 8000 milliárd forintnyi EU-s forrással és az új költségvetési ciklus évi 2000 milliárdos támogatásával számol. A korrupció visszaszorításától és a presztízsberuházások leállításától évi 1000 milliárd forint megtakarítást várnak.
Az adórendszerben a párt a mediánbér alatti keresők terheit csökkentené. A minimálbér adóját 15-ről 9 százalékra mérsékelnék, miközben bevezetnének egy 1 százalékos vagyonadót az egymilliárd forint feletti vagyonokra. A gazdasági stratégia célja az ország felkészítése a 2030-as euróbevezetésre.
Társadalmi jólét és közszolgáltatások
A program jelentős forrásátcsoportosítást irányoz elő a sportfinanszírozásban. A stadionépítések helyett a tömegsportra és az iskolai sportra fókuszálnának. Az egészségügyi kiadásokat a GDP 7 százalékára emelnék a jelenlegi 4,1 százalékról.
A családpolitikában a párt szakítana a kizárólag házasságra épülő támogatási modellel. Növelnék az egyedülálló szülők támogatását, és eltörölnék a CSOK visszafizetési kötelezettségét válás esetén. A minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelnék, megtartva a 13. és 14. havi juttatásokat.
Külpolitika és környezetvédelem
A Tisza Párt deklarálja Magyarország nyugati elkötelezettségét, de elutasítja az EU migrációs kvótáit. Az orosz-ukrán háború kapcsán leszögezik: Magyarország nem küld katonákat a konfliktusba. Ukrajna EU-tagságáról népszavazást írnának ki.
A környezetvédelem területén önálló minisztériumot és szigorúbb ellenőrzést ígérnek, különösen az akkumulátorgyárak esetében. Céljuk a vízmegtartó gazdálkodás helyreállítása és a Balaton partjának védelme a túlzott beépítéstől. A vidéki lemaradást tíz falunként évi egymilliárd forintos fejlesztési kerettel kezelnék.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a Tisza Pártot mint a professzionális, rendszerszintű megoldásokat kínáló alternatívát mutatja be a jelenlegi kormányzattal szemben. A cél a „működésképtelen állam” képzetének erősítése és egy átfogó, minden területre kiterjedő reformprogram legitimálása.
Az eredeti forrás erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a jelenlegi állapotok leírására, mint például: „soha nem látott mélységbe taszította hazánkat” vagy „országot szétrabló kormányok”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a választók felháborodására építenek. A program címe („Emberséges Magyarország”) is morális fölényt sugall.
A cikk kizárólag a Tisza Párt programjára és annak szakértőire támaszkodik. Nem szólaltat meg független közgazdászokat a 8000 milliárdos forráslehívás realitásáról, sem kormányzati szereplőket a vádakra reagálva.
A szöveg nem részletezi, hogy az EU-s pénzek hazahozatala milyen konkrét jogállamisági engedményeket követelne meg, és ezek hogyan egyeztethetők össze a párt szuverenitási törekvéseivel. Szintén hiányzik a vagyonadó beszedésének technikai megvalósíthatósága és a tőkekivonás kockázatának elemzése.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Magyar Péter Hivatalos/Youtube
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
A bírósági tiltás indoklása
A törvényszék döntése elsősorban a szerkesztési elvek és a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányára alapozódott. A bíróság megállapította, hogy a 16 oldalas, kizárólag egy politikai párt programjával foglalkozó kiadvány megjelenése előtt a szerkesztőség nem kereste meg az érintett Tisza Pártot. A kiadvány nem tartalmazta a párt álláspontját, ami a bíróság szerint sértette a jogszerű tájékoztatás követelményeit.
A decemberi kiadvány központi üzenete szerint a politikai erő tervei gazdasági ellehetetlenülést hoznának a lakosság számára. Bár a lapot tömegesen végül nem terjesztették a bírósági tiltás miatt, a tartalom egy része digitális csatornákon keresztül elérhetővé vált.
Korábbi tartalmak és közéleti reakciók
A vizsgálat kiterjedt a novemberi különszámra is, amelynek címlapján a fegyveres konfliktusok eszkalációjának veszélyeire hívták fel a figyelmet. A lapszám részletesen foglalkozott a horvátországi sorkötelezettség 2026-os bevezetésével, és több, a kormányzati politikához köthető közismert személyiséget is megszólaltatott.
A megszólalók, köztük Pataky Attila és Gregor Bernadett, a háborús helyzet okozta társadalmi feszültségekről nyilatkoztak. A Médiatanács ezen anyagok esetében sem talált olyan elemet, amely kimerítette volna a gyűlöletkeltés vagy a kirekesztés jogi kategóriáját.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrásszöveg elsődleges célja a Médiatanács és a bíróság közötti ellentmondás kiemelése, miközben a Bors kiadványait egyértelműen negatív, manipulatív kampányeszközként mutatja be. A szöveg a sajtószabadság és a hatósági pártatlanság kérdéskörét feszegeti.
Az eredeti szerző erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a semleges tájékoztatás helyett. Példák: „kétes eredetű dokumentumok”, „riogató tartalommal”, „háborús nyomasztás”. Ezek a jelzők előre megadják az olvasónak az értelmezési keretet, ahelyett, hogy a tények alapján hagynák dönteni.
A forrás elhallgatja a Médiatanács és a bíróság hatásköre közötti lényegi különbséget. Míg a Médiatanács csak a médiatörvényben rögzített (szűkebb) kritériumokat (pl. gyűlöletbeszéd) vizsgálhatja, addig a bíróság polgári jogi és személyiségi jogi alapon (pl. jó hírnév megsértése, válaszadási jog) hozhat döntést. A két döntés tehát jogilag nem feltétlenül zárja ki egymást, mégis úgy van beállítva, mintha az egyik intézmény hibázott volna.
A szöveg megnevezi a megszólaltatott hírességeket, de a „Fidesz-közeli” címkével azonnal politikai kontextusba helyezi és hitelteleníti a véleményüket. Nem derül ki, hogy a Bors szerkesztősége hogyan reagált a bírósági végzésre vagy a Médiatanács vizsgálatára.
Kép: Olvasói fotó/Okoshír
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
Személyi változások és rangsorbeli eltolódások
A február közepén közölt előzetes névsorhoz képest több technikai és helyezésbeli módosítás történt. A 76. helyre Halmay Gábor veszprémi önkormányzati képviselő került be. Czirbus Gábor, a hódmezővásárhelyi körzet jelöltje két helyet hátrébb sorolódott, míg Azbej Tristan államtitkár előrébb lépett a rangsorban.
A lista alsóbb szekcióiban is találhatók ismert nevek. Panyi Miklós parlamenti államtitkár a 170., míg Láng Zsolt a 171. helyet foglalta el. Utóbbi politikus esetében ez visszalépést jelent a 2022-es 52. helyezéséhez képest, amellyel akkor mandátumot szerzett. Új szereplőként tűnik fel Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó a 188. helyen, aki diplomáciai és sportszakmai tapasztalattal rendelkezik.
A lista 199. helyén Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerepel. Az elemző tudományos pályafutása szorosan kötődik az intézetet vezető Schmidt Máriához, aki doktori témavezetője is volt. Az elemző rendszeres szereplője a kormányzati álláspontot támogató médiakörnyezetnek.
Választási matematika és politikai környezet
A magyar választási rendszerben 106 képviselő egyéni körzetből, 93 pedig országos listáról kerül az Országgyűlésbe. A Fidesz 2018-ban 42, 2022-ben pedig 48 listás mandátumot szerzett. Ezek az adatok jelzik, hogy a lista első 50 helyezettjének van reális esélye a közvetlen bejutásra.
A pártoknak szombat 16 óráig van lehetőségük a listák véglegesítésére. A parlamenti erők közül a Mi Hazánk Mozgalom már múlt pénteken, a Tisza Párt pedig részlegesen közzétette jelöltjeit. A kormánypárti lista első 25 helyén a kabinet meghatározó tagjai, köztük Szijjártó Péter, Lázár János és Rogán Antal kaptak helyet.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás célja a Fidesz-KDNP listájának bemutatása mellett az volt, hogy rávilágítson bizonyos jelöltek (különösen Halkó Petra) és a pártvezetés közötti összefonódásokra, valamint a belső hierarchia átrendeződésére (Láng Zsolt hátrasorolása).
A forrásszöveg olyan kifejezéseket használt, mint a „papíron független” vagy a „becsusszant”. Ezek a fordulatok érzelmi töltetet hordoznak: az előbbi megkérdőjelezi a hitelességet, az utóbbi pedig a szerencsének vagy a véletlennek tulajdonítja a politikai eredményt a teljesítmény helyett.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a listás helyezések hátterében milyen belső teljesítménymérések vagy stratégiai megfontolások álltak. Elhallgatja továbbá, hogy a 150. hely utáni szereplés sok esetben csupán gesztusértékű a helyi szervezetek vagy szakmai csoportok felé, nem pedig valódi mandátumszerzési szándék.
Kép: Orbán Viktor/Youtube
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
Győr-Szol-ügy: A városüzemeltetés szerint csak technikai könyvelési kérdés hol van az 1,7 milliárd
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté: Minimum pofátlanság azt elvitatni, hogy Magyarország szomszédságában háború dúl
-
Közélet-Politika4 órája
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Belföld21 órája
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Belföld2 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról