Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ismertette indítványát abban a perben, amelyet az Európai Parlament indított a brüsszeli testület ellen. A jogvita tárgya a Magyarországnak 2023-ban engedélyezett kifizetések szabályszerűsége. Az Európai Parlament szerint a Bizottság nem megfelelően mérte fel az igazságügyi feltételek teljesülését a források megnyitása előtt.

A brüsszeli csúcstalálkozóról távozó Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva elhárította a felelősséget a döntésért. „Nem én vagyok a Bizottság elnöke” – fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel arra utalt, hogy a jogi eljárás az uniós intézmények közötti belső konfliktus eredménye. A főtanácsnoki indítvány bár nem kötelező érvényű, gyakran előrevetíti a bíróság végleges ítéletét.

A vitatott összegek és a kifizetések állása

A kérdéses eljárás mintegy 10,2 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást érint, amelyet 2023 végén tettek elérhetővé. Az újságírói kérdésben szereplő 10 milliárdos összegre a kormányfő ironikusan reagált. A legfrissebb adatok szerint a lehívható keret azóta 12 milliárd euró fölé emelkedett a részleges teljesítéseknek köszönhetően.

Az Európai Bizottság aktuális kimutatásai alapján Magyarország eddig közel négymilliárd eurót hívott le ténylegesen. Amennyiben a bíróság az Európai Parlamentnek adna igazat, a kifizetések azonnali leállítása vagy visszakövetelése nem következne be automatikusan. Orbán Viktor „abszurdnak” minősítette azt a felvetést, hogy a kormánynak vissza kellene fizetnie a már megkapott forrásokat.

Politikai reakciók és az eljárás háttere

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán reagált az eseményekre. A miniszter bejegyzésében a folyamatban lévő eljárást politikai kontextusba helyezte. A magyar kormány a perben az Európai Bizottság oldalán avatkozott be, támogatva a források felszabadításáról szóló döntést.

A miniszter kritikájában kitért az Európai Parlament döntéshozatali mechanizmusára is. Bóka János szerint a perindítás mögött aktuálpolitikai érdekek húzódnak meg. Érdemes megjegyezni, hogy az EP a kereset benyújtásáról még azelőtt döntött, hogy a Tisza Párt képviselői mandátumot szereztek volna az Európai Parlamentben.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Orbán Viktor/Facebook

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb tájékoztatása szerint a kormányzat továbbra is beavatkozik a piaci árazási folyamatokba az inflációs nyomás mérséklése érdekében. A tárca közlése alapján a bankszektor, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari vállalatok is csatlakoztak az árkorlátozási kezdeményezéshez. Ez a gyakorlatban bizonyos szolgáltatások és termékek árának rögzítését vagy növekedési ütemének korlátozását jelenti a tavaszi időszakban.

A fogyasztás élénkítése és a családok megélhetési költségeinek támogatása érdekében április 30-ig ismét megnyílik a lehetőség a SZÉP-kártyák felhasználására hideg élelmiszerek vásárlásakor. Ez az intézkedés a korábbi évek gyakorlatát követi, lehetővé téve a béren kívüli juttatások közvetlen élelmiszerbolti felhasználását.

Béremelések és nyugdíjpolitikai módosítások

A kormányzati stratégia a jövedelmek nominális növelésére fókuszál. A minisztérium hangsúlyozta a 11 százalékos minimálbéremelést, valamint a különböző ágazatokban végrehajtott bérfejlesztéseket. A szociális ellátórendszert érintő bejelentések közül kiemelkedik a 13. havi nyugdíj védelme, valamint egy új elem, a 14. havi nyugdíj bevezetése, amely a nyugdíjas korosztály anyagi biztonságát hivatott növelni.

Az adórendszerben is történnek változások, amelyek elsősorban a gyermekes családokat érintik. A 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák adómentességet kapnak, a családi adókedvezmény mértékét pedig a tervek szerint megduplázzák. A kormány álláspontja szerint ezek az intézkedések együttesen biztosítják, hogy több pénz maradjon a háztartásoknál a piaci áremelkedések ellenére is.

(Forrás: telex.hu)