OkosHír: Az új év kezdetével Magyarország több mint egymilliárd euró, azaz körülbelül 415 milliárd forint értékű uniós támogatást veszített el három programból, ami a három éve tartó feltételességi jogállamisági eljárás következménye. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a forrásvesztés végleges, míg a magyar kormány képviselői árnyaltabban fogalmaznak, a pénz visszaszerzésének lehetőségét hangsúlyozva. A mostani eset mellett 2024 végén már mintegy 400 milliárd forint értékű forrás vált végleg elérhetetlenné. A 2022 decemberében született döntés értelmében az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak Magyarország elől három uniós programból a jogállamisági feltételek megsértése miatt. A döntést szinte egyhangúlag hozták meg, csupán Magyarország és az akkori lengyel kormány szavazott ellene.

A forrásvesztés mechanizmusa és okai

Az uniós eljárás szabályai szerint az úgynevezett „n+2 év” mechanizmus értelmében az n. évben felfüggesztett kötelezettségvállalások az n+2. évet követően már nem építhetők be a költségvetésbe. Ennek értelmében a 2021–2027-es uniós költségvetésből zárolt összeg 2022-es, időarányos része 2024 végén (1,04 milliárd euró) és 2025 végén (1,08 milliárd euró) vált véglegesen elérhetetlenné.

Az Európai Bizottság 2022 áprilisában indította el az eljárást az uniós költségvetés védelme érdekében, a magyarországi jogállamisági elvek megsértésével szemben. A testület aggályokat fogalmazott meg a hazai közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban, kiemelve a rendszerszintű szabálytalanságokat, hiányosságokat és gyengeségeket az eljárások során, valamint a keretmegállapodásokkal és az összeférhetetlenségek kezelésével kapcsolatos problémákat. A tagállami Tanács határozata szerint a problémák ismétlődő jellege arra utal, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandóak megakadályozni a jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és összeférhetetlenségek területén, és így nem kezelik megfelelően a korrupciós kockázatot.

A felzárkóztatási támogatásokat az EU utólag finanszírozza, így a nyertes pályázók megkapják a pénzüket. Azonban a kieső összeg soha nem térül meg a hazai költségvetés számára. A forrásokat a környezeti és energiahatékonysági, az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a terület- és településfejlesztési programokból zárolták.

Feltételek és a tárgyalások alakulása

A pénzek megszerzéséhez 17 feltételt kellene teljesíteni, melyeket maga a magyar kormány javasolt. Ezek közé tartozik az Integritás Hatóság létrehozása, az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése, valamint a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése.

Az uniós eljárás részeként a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (például a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat) és az általuk fenntartott intézményeket kizárták az új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Az Európai Bizottság szerint ezek az alapítványok nem működnek elég átláthatóan, és összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók.

A kormány a zárolás előtt tett lépéseket a vállalások teljesítése érdekében, amit a tagállamok miniszterei méltányoltak. Az eredeti bizottsági javaslat a Magyarországnak járó rész 65 százalékát blokkolta volna, de a Tanács ezt 55 százalékra csökkentette. Azonban 2023 és 2024 fordulóján a tárgyalások megrekedtek, mindkét fél a másik politikai akaratának hiányát említi okként.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter 2024 januárjában bejelentette, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében megakadtak a tárgyalások. Ezt követően Bóka János EU-ügyi miniszter vezetésével a kormány stratégiát váltott, és a feltételeket már nem jogi és technikai, hanem politikai problémaként értelmezi.

Kormányzati és bizottsági álláspontok a forrásvesztésről

A magyar kormány képviselői eltérően nyilatkoztak a forrásvesztés véglegességéről:

• Bóka János miniszter szerint nem pontos megfogalmazás a források elvesztése, mivel a kormány álláspontja szerint minden feltételt teljesített, így a pénzeket politikai okokból „el akarják venni”.
• Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, „az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ”.
• Nagy Márton gazdasági miniszter decemberben azt állította, hogy az elveszített forrásokról szóló állítások nem igazak, és az EU végül mindent oda fog adni, mivel a kiírt pályázati programok értéke meghaladja az elérhető keretet.
• Navracsics Tibor december közepén viszont elismerte, hogy „igen, el fogunk veszíteni olyan pénzeket, amelyekhez eddig nem fértünk hozzá”.

Az Európai Bizottság egyértelműen kommunikálta, hogy az 1,04 milliárd eurót „2024 végén Magyarország végleg elvesztette”, és ezek a források „többé nem elérhetőek”. Themis Christophidou főigazgató október elején arról beszélt, hogy egymilliárd euró „az év elején már elment”. Piotr Serafin költségvetési biztos decemberben „decommitted” kifejezéssel utalt további egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás elvesztésére.

A kormány bármikor kérhet újraértékelést, de ezt csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében tette meg 2024 végén, bevallottan nem kezelve minden elvárást. Az Európai Bizottság számos problémát sorolt fel, amelyeket a kormány azóta sem orvosolt.

Jövőbeli kilátások és kockázatok

Bóka János miniszter nyíltan utalt arra, hogy a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokat felhasználhatják a „reparációra”. Orbán Viktor miniszterelnök 2025 júliusában „legalább kétéves tárgyalási időszakról” beszélt.

Azonban ez a stratégia kockázatokat rejt magában. A 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alap is elveszhet, amennyiben 2026 szeptemberéig nem teljesülnek a feltételességi eljárás részeként támasztott elvárások. Ezenkívül a „zsarolás” jogilag is problémás lehet, amint azt egy folyamatban lévő, az EU bíróságán folyó per is mutatja.

Navracsics Tibor szerint a pénzek visszahozhatók tárgyalásokkal, és az áprilisi választás fordulópontot jelenthet. Nagy Márton is úgy véli, a viszony rendeződni fog a választások után. A Tisza Párt is kampányol az uniós források hazahozatalával, Magyar Péter szerint ez összesen 8 ezer milliárd forintot jelentene.

A jelenlegi 2021–2027-es költségvetésből folyamatosan csoportosítanak át forrásokat. Bóka János júniusban elismerte, hogy bizonyos átcsoportosítások lehetővé teszik az elérhető források növelését, de ez „nem nagyságrendi változás”.

(Forrás: telex.hu)
Kép: European Commission