Technológia és Tudomány
A Quadrantidák meteorraj és bolygóegyüttállás várható január 3-án
OkosHír: A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint január 3-án, késő este tetőzik a Quadrantidák meteorraj, amely ideális körülmények között óránként akár 100-120 hullócsillagot is produkálhat, emellett egy látványos bolygóegyüttállás is megfigyelhető lesz. A Quadrantidák meteorraj az év egyik legintenzívebb hullócsillagzápora. Habár a felhős égbolt és a telihold fénye csökkentheti a látható meteorok számát – óránként akár 10-20-ra is –, a rajban gyakran előforduló fényes tűzgömbök a holdfény ellenére is jól láthatóak lehetnek.
A Quadrantidák eredete és megfigyelése
A meteorrajok általában arról a csillagképről kapják a nevüket, ahová a hullócsillagok látszólagos útvonalai, az úgynevezett radiáns összefut. A Quadrantidák radiánsa a Quadrans Muralis nevű, ma már nem létező csillagkép területére esik, amelyet Jérôme Lalande francia csillagász hozott létre 1795-ben. A raj létezését 1835-ben fedezték fel, amikor a Quadrans Muralis még hivatalos csillagkép volt, ezért a tudományos közösség továbbra is Quadrantidáknak nevezi a jelenséget.
A Quadrantidák aktivitása december végétől január elejéig tart, azonban a maximuma rendkívül rövid ideig figyelhető meg, ami megnehezíti a megfigyelést. 2026-ban a meteorraj csúcspontját január 3-án, 22 óra körül várják, de a radiáns alacsony pozíciója miatt érdemesebb éjfél után, vagy a hajnali órákban megkezdeni a megfigyelést a jobb láthatóság érdekében.
Égi együttállás a Jupiterrel
Ugyancsak január 3-án, este 18 óra körül egy látványos égi együttállás is megfigyelhető lesz. A telihold alatt a Jupiter bolygó, tőlük balra pedig az Ikrek csillagkép két fényes csillaga, a Castor és a Pollux alkot majd egy szabályos égi paralelogrammát.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az olvasók tájékoztatása a közelgő Quadrantidák meteorrajról és egy kapcsolódó égi együttállásról. A narratíva egyértelműen informatív és a jelenség megfigyelésére ösztönző, a tudományos érdekességekre fókuszál.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk nyelvezete alapvetően semleges és tényszerű. Néhány kifejezés, mint például „érdemes lesz az eget kémlelni”, „leggazdagabb hullócsillag zápora”, vagy „gyönyörű látványt mutatnak”, enyhe érzelmi töltettel bír, de ezek a természeti jelenségek leírásánál elfogadható, figyelemfelkeltő eszközök, nem minősülnek manipulatívnak. A „nem ritkák a fényes tűzgömbök” megfogalmazás pedig inkább a jelenség jellemzését szolgálja, mintsem túlzott dramatizálást.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyértelműen megnevezi a Svábhegyi Csillagvizsgálót mint forrást, ami hitelesnek tekinthető. Az információk bemutatása kiegyensúlyozott, hiszen kitér a várható optimális látványra, de felhívja a figyelmet a lehetséges korlátozó tényezőkre is, mint a felhős ég és a telihold fénye. Ez a megközelítés objektív tájékoztatást nyújt az olvasó számára, nem torzítja a valóságot egyoldalúan.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten
-
Közélet-Politika2 napja
Nagy Zoltán győzelmével többséget szerzett a Fidesz Balmazújvárosban
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt 2035-ig kivezetné az orosz energiafüggőséget és átalakítaná az adórendszert
-
Közélet-Politika1 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Magyarországnak soha nem volt akkora devizatartaléka és aranytartaléka, mint ma
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Közélet-Politika2 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron