OkosHír: Erdő Péter bíboros a karácsonyi időszak üzenetéről beszélt, kiemelve a béke, a hála és a hit fontosságát. Emellett értékelte XIV. Leó pápa első hónapjait, hangsúlyozva a hagyományok tiszteletét, az egyházjog megerősítését célzó lépéseket, a gazdasági átláthatóságra való törekvést, valamint a stabilitás és a szegények iránti szolidaritás iránti elkötelezettségét. Erdő Péter bíboros szerint az angyali üzenet „dicsőség a magasságban Istennek és békesség a Földön az embereknek, akiket Isten szeret”. Ez a békesség az Istennel való harmóniát jelenti, és az emberek közötti harmóniát is elősegíti. A bíboros kiemelte, hogy ezért a harmóniáért cselekedni és imádkozni szükséges, és karácsonykor a béke képviselete a feladatunk a környezetünkben.

A bíboros hangsúlyozta, hogy a békesség eléréséhez számos tényező hozzájárul. Fontosnak tartotta felismerni az élet szépségeit, és hálát adni a Gondviselésnek, valamint a szeretteinknek, akik hozzájárulnak életünkhöz és egzisztenciánkhoz. Erdő Péter hozzáfűzte, hogy a hálás lelkület segíthet a béke és a boldogság megtalálásában. Kitért a hit és a békesség közötti szoros kapcsolatra, mondván, hogy a belső rend szükséges a béke megteremtéséhez. Erdő Péter kifejtette, hogy ha Istent felismerjük minden dolog alapjának, és megértjük, hogy a világot szeretetből, nem pedig játékból, önzésből vagy kegyetlenségből teremtette, akkor alkalmazkodni kívánunk az általa alkotott rendhez. Ennek eredményeként kialakulhat a béke, amit a „rend nyugalmaként” írt le.

A bíboros kiemelte a kommunikáció fontosságát, mivel a szavak gyakran tetteket vonnak maguk után. Példaként említette, hogy a múltban a fegyveres összecsapások előtt szokás volt az ellenfelek szidalmazása, mint ahogyan Góliát tette Dávid ellen, vagy a Zrínyiászban szereplő vitézek. Erdő Péter feltételezése szerint ez a cselekedet segíthetett a harag felkeltésében. Hozzáfűzte, hogy „az ember természeténél fogva jobb, mint amilyen cselekvésekre néha akarattal elszánja magát”, és figyelmeztetett a szavak erejére. A bíboros arról is beszélt, hogy az utóbbi években a karácsony gyakran „ránk szakad” érzést kelt, nem pedig fokozatosan belopódzik az életünkbe. Hasonlóan az első karácsonyhoz, Jézus születéséhez, amely szintén „rászakadt” az emberiségre, és csak kevesen voltak rá felkészülve. Ennek ellenére törekedni kell arra, hogy az ünnepre készülve és annak idején is figyeljünk azokra, akik segítségre vagy figyelemre szorulnak, és akiknek szebbé tehetjük a karácsonyát. Erdő Péter szerint ekkor az ünnep beteljesül, és nem számít az ünnepi asztal körüli esetleges tökéletlenség, mivel „Jézus személye maga köré rendezi a dolgokat”.

XIV. Leó pápa első hónapjainak értékelése

Erdő Péter az elmúlt év legfontosabb eseményeit összegezve megjegyezte, hogy XIV. Leó pápa májusi megválasztása óta gyors, radikális reformokat nem hajtott végre. Ugyanakkor hozzátette, hogy eddigi döntéseit mind a hívő közvélemény, mind a szakértők kedvezően fogadták. A bíboros szerint a pápa legelső gesztusai is azt jelezték, hogy értékeli és tiszteletben tartja az egyház hagyományait és a kulturális szokásokat.

Leó pápa kinevezte Filippo Iannone érseket, az egyházjog szakértőjét a korábban általa vezetett Püspöki Dikasztérium élére. Erdő Péter ezt úgy értelmezte, hogy a pápa meg kívánja tartani és megerősíteni az egyházi törvényeket és szabályokat, annak ellenére, hogy a jog válságban van a nyugati kultúrában, ami az egyházra is hatással van. Más döntései, például a Santa Maria Maggiore-bazilika gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezés módosítása, a gazdasági átláthatatlanságok felszámolására irányuló törekvését mutatják.

A Római Kúria és a Vatikán állam működésében nem történtek forradalmi változások, ami a bíboros szerint az új pápa stabilitás iránti igényét jelzi. Erdő Péter „felszabadító” lépésnek minősítette, hogy Leó pápa megválasztása után azonnal összehívta a bíborosokat tanácskozásra, és januárban újabb konzisztóriumot tervez. A bíboros megjegyezte, hogy bár Leó pápa nem hirdeti nyíltan a demokráciát, bizonyos értelemben mégis gyakorolja azt.

A bíboros szerint Leó pápa a szegényekkel való szolidaritásban Ferenc pápa nyomdokait követi. Hozzáfűzte, hogy a latin-amerikai tapasztalat a szegényeket külön kategóriának tekinti, mivel ott a társadalom erősen megosztott, és a két réteg között alig van kommunikáció. Erdő Péter kijelentette, hogy XIV. Leó pápa pápasága kezdetétől elkötelezett a béke mellett, folytatva elődje törekvéseit, bár stílusa eltérő lehet az Egyesült Államokban való születése és felnevelkedése miatt. A bíboros hangsúlyozta, hogy a pápa globális perspektívával rendelkezik, és nem szűk amerikai szempontból közelíti meg a kérdéseket.

A pápa niceai látogatása, az első egyetemes zsinat 1700. évfordulóján, a keresztények egysége iránti elkötelezettségét jelzi. Törökországi látogatása a vallásközi párbeszéd fontosságát, míg libanoni útja a közel-keleti szenvedő emberekkel, különösen az ottani keresztényekkel való szolidaritását fejezte ki. Végül Erdő Péter kitért a Ferenc pápa által meghirdetett jubileumi szentévre, kiemelve, hogy a „remény zarándokai” jelszó sikeresnek bizonyult. Sok zarándokút szerveződött, főként Rómába, de más búcsúkiváltsággal rendelkező templomokba is. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például sokan látogatták meg a péliföldszentkereszti kegytemplomot, ahol a szalézi szerzetesek lelki programokkal várták a zarándokokat.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Kardinális/Youtube