OkosHír: Az ukrán vezérkari főnökség megerősítette, hogy az ukrán erők kivonultak a Donyeck megyei Sziverszk településről, amelyet az orosz erők elfoglaltak. Az orosz erők ezzel tovább haladtak nyugati irányba Kramatorszk és Szlovjanszk felé, miközben a béketárgyalások és Ukrajna biztonsági garanciáinak kérdése továbbra is nyitott.

Az ukrán vezérkari főnökség tájékoztatása szerint az ukrán csapatok kivonulását követően az orosz erők ellenőrzésük alá vonták Sziverszket. Az ukrán jelentések szerint az orosz haderő jelentős haditechnikai és létszámbeli fölényben van a térségben. A település bevétele után az orosz csapatok mintegy 20 kilométerre közelítették meg Donyeck megye északnyugati részének utolsó jelentős ukrán erődítményeit, Kramatorszkot és Szlovjanszkot, amelyek mintegy 130 ezer lakosú, szinte összenőtt városok.

Donyeck megye területéből mintegy ötezer négyzetkilométer maradt ukrán ellenőrzés alatt, amely magában foglalja Kramatorszkot és Szlovjanszkot. Az elemzés kitér arra, hogy egy amerikai béketerv, amelyről a cikk azt állítja, hogy orosz szempontokat tükröz, lényegében orosz fennhatóság alá helyezné ezt a területet. A terv feltételei között szerepelne a demilitarizált zóna státusz és a szabad gazdasági övezet kialakítása. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy korábbi kiszivárgáskor 28 pontos tervről beszélt, amelyet jelenleg 20 pontosra szűkítettek több amerikai-ukrán és amerikai-orosz megbeszélés után. Trump egy ingatlanügylethez hasonlította a tervet, megjegyezve annak összetettségét.

Az ukrán híradások szerint a Sziverszkért vívott harcokban az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukrán védők pedig a visszavonulással megőrizték harcképességüket. Az ukrán erők hosszú ideje defenzívában vannak, annak ellenére, hogy a védelmi vonalak összeomlásáról nincs szó. A rendezett visszavonulást az is alátámasztja, hogy az ukrán erők továbbra is tűz alatt tartják az oroszok által elfoglalt várost, ezzel akadályozva az orosz utánpótlást és lekötve az orosz erőket.

Biztonsági garanciák és béketárgyalások

Ukrajna elutasítja a területek feltétel nélküli átadását. Az ukrán vezetés ugyanakkor jelezte, hogy érdemi nemzetközi biztonsági garanciák esetén kész lenne a területi kérdést is tárgyalási alapnak tekinteni Oroszországgal szemben. Sem az amerikai béketerv, sem az európai javaslatok, amelyekről a cikk azt állítja, hogy jobban szem előtt tartják Ukrajna és Európa geopolitikai érdekeit, nem tartalmaznak konkrét biztonsági garanciákat. Ezek a garanciák biztosítanák, hogy Oroszország egy esetleges békemegállapodás után ne folytassa invázióját Ukrajna többi része ellen.

Ukrajna a NATO-tagságot tartaná a legfőbb biztonsági garanciának, azonban Donald Trump elnök ellenzi ezt a lépést, és az Egyesült Államok álláspontja meghatározó. Magyarország szintén elutasítja Ukrajna NATO-tagságát, és az európai tagállamok elismerik, hogy konszenzus hiányában a bővítés nem lehetséges. Ennek következtében Ukrajnának alternatív biztonsági garanciákra lenne szüksége, amelyet egyre inkább egy stabil finanszírozású, európai forrásokból biztosított, megerősített hadseregben látnak, amely képes lenne feltartóztatni a hagyományos fegyverekkel támadó orosz erőket.

Az Európai Unió és a NATO vezető európai tagállamai elkötelezettek Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartása és védelmi erejének megőrzése mellett. Az EU 2026-27-re felvett 90 milliárd eurós hitellel biztosítja ezt a támogatást, amelynek pénzügyi terhét Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak nem kellett vállalnia. A cikk megállapítja, hogy ez az összeg önmagában nem elegendő az elhúzódó háborúban a védekezés fenntartásához és az ukrajnai hadiipar megerősítéséhez. A háború jelenlegi helyzetéről és a rendezés esélyeiről Sz. Bíró Zoltán beszélt egy interjúban.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Illusztráció