OkosHír: Az Európai Unió által a roma közösségek integrációjára szánt, több milliárd eurós támogatások jelentős része nem érte el célját, sőt, egyes esetekben hozzájárult a szegregáció növeléséhez, és a romák elleni előítéletesség erősödéséhez Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban. A projektek gyakran nem vették figyelembe a helyi igényeket, és hiányos az elszámoltathatóság, ami súlyos társadalmi problémákat eredményez.

Nyíregyháza egyik legnagyobb roma szegregátuma, a Huszártelep, egy vasútvonal választja el a város belső részeitől. A területen, ahol nagyjából kétezer ember él, néhány éve több millió euró értékű uniós támogatást fordítottak a romos épületek felújítására. Láda Józsefné lakása egy sötét lépcsőházban található, ahol a falakat penészfoltok borítják. A családtagok szerint időnként patkányok és csótányok is megjelennek, de a legnagyobb problémát a penész jelenti, ami súlyosbítja a családfő tüdőbetegségét, és megakadályozza az oxigénpalack használatát a fatüzelésű kályha miatt.

Öt évvel ezelőtt Láda Józsefné és családja a Keleti lakótelepen élt, Nyíregyháza másik roma szegregátumában, amelyet egy 1,7 milliárd forintos (4,4 millió eurós) uniós projekt keretében bontottak le. A családnak albérletet kellett találnia, de elmondásuk szerint roma származásuk és a sok gyerek miatt nehézségekbe ütköztek. Az önkormányzat felajánlott nekik egy lakást a Huszártelepen, azzal a feltétellel, hogy vagy elfogadják, vagy a gyámügy beavatkozik. Más, a Keleti lakótelepről elköltöztetett roma családok is hasonló ultimátumról számoltak be.

Az uniós projekt hivatalos célja a hátrányos helyzetű családok segítése, a társadalmi integráció elősegítése, valamint a romák oktatáshoz, szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének biztosítása volt. A helyi civil szervezetek szerint ezek a célok nem valósultak meg. Több mint 60 családot költöztettek a Keleti lakótelepről a Huszártelepre, annak ellenére, hogy a város stratégiai dokumentumai szerint mindkét városrész „szegregált területnek” minősül.

Láda Józsefné úgy véli, a Keleti lakótelepen jobb volt a közbiztonság, mint a Huszártelepen, ahol aggódik a betörések és a kábítószerek miatt. Elmondása szerint a ruhákat ellopják, a rendőrség tehetetlen a drogkereskedőkkel szemben, és a prostitúció is elterjedt. Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke, aki maga is a telepen él, közbenjárására az Európai Bizottság vizsgálatot indított a nyíregyházi projekt ügyében. A kétéves vizsgálat után a Bizottság megállapította, hogy az uniós projekt inkább növelte, mint csökkentette a szegregációt, ezért visszavonta a támogatását.

Uniós támogatások és a szegregáció problémái Európa-szerte

Nyíregyháza esete nem egyedi. Az „EU Funds for Fundamental Rights 2025” jelentés 63 olyan, a romák integrációját célzó projektet vizsgált uniós országokban, ahol több mint 1,1 milliárd eurót használtak fel nem megfelelően. 2014 és 2020 között az EU több mint 61 milliárd eurót különített el a társadalmi integráció elősegítésére, ebből több tízmilliárd eurót Olaszországnak, Bulgáriának, Csehországnak és Magyarországnak juttattak az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretén belül.

A vizsgált négy országban az uniós projektek nem javították, sőt, egyes esetekben rontották a roma közösség helyzetét. Annak ellenére, hogy mind a négy ország elfogadta az EU 2020–2030-as Romastratégiai Keretrendszerét, amely a romák lakhatását az egyik legfontosabb területként kezeli, a romákat gyakran szegregált területekre, nem megfelelő minőségű lakásokba költöztetik, ami nehezíti a munkavállalást és az oktatáshoz való hozzáférést.

Bulgáriában 2016-ban egy „radikalizáció elleni” kezdeményezés keretében 480 rendőr képzésére fordítottak több mint 1,7 millió eurót az Európai Szociális Alap Pluszból. A képzési anyagok között olyan kijelentések szerepeltek a roma közösségről, amelyeket Ognyan Isaev, a Trust for Social Achievement szervezet képviselője „intézményesített etnikai profilalkotásnak” minősített. A kézikönyv többek között egyenlőségjelet tesz a szegénység vagy a vallás és a közrend megzavarása, valamint a szélsőségesség között, és a török nyelvű romákat (millet) nemzetbiztonsági problémaként azonosítja. Liliya Makaveeva, az INTEGRO igazgatója szerint az ilyen projektek veszélyeztethetik a romákat és ronthatják megítélésüket.

Csehországban Iveta* és családja azon 250-300 ezer cseh roma közé tartozik, akik államilag „társadalmilag kirekesztett településeknek” nevezett helyeken élnek. Lakásuk Janovban, Litvínov külvárosában található, ahol a magas bérleti díjak és a szolgáltatások hiánya mellett az elszigeteltség és a munkalehetőségek hiánya a legfőbb problémák. Iveta* mentális egészségére is egyre nagyobb terhet ró a kirekesztés. Dieu Thuy Nguyen, a Nemzeti Kisebbségek és Roma Ügyek Osztályának munkatársa szerint a cseh lakáspiacon elterjedt a romákkal szembeni diszkrimináció. Tomaš* és felesége is hasonló körülmények között élnek egy brnói szállón, ahol a rossz higiéniai viszonyok és a rasszizmus nehezíti mindennapjaikat.

A 2014–2020-as finanszírozási időszakban az EU 22 milliárd eurót juttatott Csehországnak a romák integrációjára és a szegénység elleni küzdelemre. Jan Husák roma aktivista szerint azonban sem Csehország, sem az EU nem különít el kifejezetten a romák lakhatására szánt forrásokat. Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága szerint bár 137,5 millió eurót különítettek el ERFA forrásokból „lakhatási infrastruktúra-beavatkozásokra” Csehországban, az ország „nem fordította az [ERFA] lakhatási beruházásait kifejezetten a roma közösségekre”.

Elszámoltathatóság hiánya és a jövőbeli kihívások

Az uniós projektek elszámoltathatóságának hiánya, és az, hogy a projektek értékelésénél nem kérik ki a romák véleményét, Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Olaszországban is visszatérő problémaként merült fel. Tomaš* szerint az uniós támogatások, ha a romák lakhatását célozzák, nem vezethetnének ahhoz, hogy továbbra is elszigetelt és méltatlan körülmények között éljenek.

Dél-Olaszországban, Lamezia Termében található a Scordovillo tábor, Olaszország egyik legnagyobb roma tábora, amelyet két méter magas fal vesz körül, elszigetelve a várostól. Az olasz kormány 2012-ben nemzeti stratégiát fogadott el a roma közösségek integrálására, az Európai Bizottság nyomására. Olaszország jelentős uniós forrásokat kapott erre a célra, de Mattia Peradotto, az olasz Faji Megkülönböztetés Elleni Nemzeti Hivatal (UNAR) igazgatója szerint hiányzik az átláthatóság a regionális szintű pénzköltésről.

2024 márciusában javaslat született a Scordovillo tábor bezárására és az ott élők életkörülményeinek javítására, 8 millió euró uniós támogatással. Az Európai Roma Jogok Központja azonban elítélte a tervet, mondván, az „gettót” eredményezne. A projektet módosították, hogy a családokat ne egy új, elkülönülő városrészbe költöztessék, hanem a városban lévő házakba. Fiore Manzo, helyi roma aktivista szerint azonban a jóváhagyott pályázat még mindig nem elégíti ki a közösség igényeit.

Lamezia Terme új polgármestere, Mario Murone, nyilvánosan elkötelezte magát a roma közösség teljes eltávolítása és elkülönítése mellett, annak ellenére, hogy a regionális lakásügyi főtitkár, Eugenia Montilla „inkluzív” megközelítésről beszélt, de hozzátette, hogy „minimálisra csökkentik a nem roma lakosok által lakott területeken elhelyezett roma családok számát”.

Az „EU Funds for Fundamental Rights 2025” jelentés rávilágít a finanszírozás bonyolultságára és az átláthatóság hiányára, ami megnehezíti a visszaélések teljes körű feltárását. Louise Bonneau, a jelentés egyik szerzője, hangsúlyozza a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság szükségességét, különösen a közelgő új uniós finanszírozási ciklus előtt.

Glonczi László kitartása Nyíregyházán példa arra, hogy a helyi aktivizmus révén az EU visszavonhatja a támogatást a problémás projektektől. Négyéves jogi csatározás után a bíróság arra kötelezte a várost, hogy adja ki a pályázati dokumentációt, ami remélhetőleg fényt derít a döntéshozókra. Láda Józsefné a Keleti lakótelepre vágyik vissza, ahol szerinte nyugalom és biztonság volt, és úgy érzi, a Huszártelepről csak a halál hozhat számára szabadulást.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Orbán Viktor / FB