OkosHír: Dél-Koreában a rendőrség négy személyt vett őrizetbe, akik gyanú szerint több mint 120 ezer otthoni és üzleti biztonsági kamerát törtek fel. Az illegálisan megszerzett felvételeket, amelyek között szexuális tartalmú videók is voltak, online értékesítették. Az eset rávilágít az IP-kamerák világszerte fennálló biztonsági réseire és a titkos felvételek, az úgynevezett „molka” jelenségének súlyos következményeire.

A dél-koreai rendőrség a közelmúltban jelentős előrelépést tett az illegális kamerafeltörések ügyében, őrizetbe véve négy gyanúsítottat. A feltételezések szerint ezek a személyek több mint 120 000 háztartás és üzlet biztonsági kamerájához fértek hozzá illegálisan. A megszerzett felvételeket, melyek között szexuális jellegű jelenetek is szerepeltek, később online platformokon adták el. Az egyik gyanúsítottat időközben szabadon engedték.

A hatóságok szerint a támadók internetprotokoll (IP) kamerákat céloztak meg, kihasználva a gyári alapbeállításokat vagy az egyszerű jelszavakat, mint például az „1234”. A kiberbiztonsági szakértők, mint például Li Szangdzsin, hangsúlyozzák, hogy komoly biztonsági hiányosságot jelent, ha egy kamera nem követeli meg a felhasználótól a kezdeti felhasználónév és jelszó megváltoztatását.

A „Molka” jelenség és globális kiterjedése

Dél-Koreában régóta problémát jelent a titokban készített videófelvételek és fotók terjedése, melyet „molka” néven ismernek. A rendőrség adatai szerint 2011 és 2022 között legalább 50 000 letartóztatást hajtottak végre illegális videózás és fotózás miatt. A 2012 és 2017 között letartóztatottak 98 százaléka férfi, az áldozatok 86 százaléka pedig nő volt.

A bűnözők gyakran rejtenek el apró kémkamerákat hotelszobákban, öltözőkben és nyilvános vécékben. A helyi önkormányzatok már külön alkalmazottakat foglalkoztatnak a nyilvános mosdók rendszeres ellenőrzésére. Emellett az országban forgalmazott telefonok gyárilag be vannak állítva, hogy fényképezéskor hangjelzést adjanak, mely funkció nem kikapcsolható, ezzel is segítve az áldozatok észlelését.

A mostani esetekben az egyik gyanúsítottat azzal vádolják, hogy több mint 63 000 kamerát tört fel, és 545 szexuális jellegű videót szerzett, melyeket körülbelül 8 millió forint értékű dél-koreai wonért értékesített. Egy másik gyanúsított állítólag 70 000 kamerát hekkelt meg, 648 videót szerzett és adott el hasonlóan jelentős összegért. A hatóságok szerint ez a két férfi felelős egy illegális IP-videós weboldal tartalmának 62 százalékáért, mely felvételek között gyermekek is szerepeltek.

A probléma azonban nem korlátozódik Dél-Koreára. Kim Hakjong kriminológiai professzor szerint ez a bűncselekménytípus nem új keletű, és a károk várhatóan növekedni fognak a jövőben. 2024-ben Kínában több tízezer biztonsági kamerás videót adtak-vettek a közösségi médiában, némelyiket tartalom „izgalmassága” alapján árazva be. Az Egyesült Államokban a Verkada nevű kameragyártó cég tavaly 3 millió dolláros jóvátételt fizetett a sebezhető kamerái miatt, melyeket kórházakban és iskolákban helyeztek el. Park Se Youn ausztrál–koreai kutató kiemelte, hogy a jelenség digitális mivoltából adódóan a határok nem jelentenek akadályt a terjedésben.

Irán például IP-kamerák biztonsági réseit használta fel Izrael elleni kémkedésre, mire az izraeli hatóságok figyelmeztették lakosságot jelszavaik megváltoztatására és a szoftverek frissítésére. Magyarországon is jelentettek hasonló eseteket; egy 2021-es jelentés szerint több mint ezer olyan internetre kapcsolt kamera volt elérhető, melyek képét bárki szabadon láthatta a felhasználói figyelmetlenség vagy eszközsérülékenység miatt.

Az áldozatok szenvedése és a jogi következmények

Pak Vuhjun, a koreai rendőrség vezető kibernyomozója szerint az IP-kamerák feltörése és az illegális videózás súlyos szenvedést okoz az áldozatoknak, ezért súlyos törvénysértésnek minősül. Az ilyen felvételek birtoklása és megtekintése is bűncselekmény. A rendőrség eddig 58 helyszínre vonult ki, hogy tájékoztassa az áldozatokat, akik között szaunák, pilatestermek és nőgyógyászati rendelők felhasználói is szerepeltek.

Az emberi jogi szervezetek jelentései szerint az áldozatok depresszióba eshetnek, és öngyilkossági gondolataik is támadhatnak a róluk készült felvételek nyilvánosságra kerülése után. Egy 2019-es tragikus eset során egy kórházi dolgozó öngyilkos lett, miután kollégája lefilmezte az öltözőben. Apja szerint a nő úgy érezte, soha nem tudja lemosni magáról a stigmát.

Jelenleg is tart az áldozatok azonosítása, és a hatóságok segítséget nyújtanak a felvételek eltávolításában, valamint az eszközök biztonságosabbá tételében. A lakosságnak azt javasolják, hogy rendszeresen változtassák meg jelszavaikat és maradjanak éberek.

A mostani letartóztatások pozitív fejleménynek számítanak, mivel korábban a rendőrség hajlamos volt elbagatellizálni az ilyen ügyeket, és az áldozatokat gyakran arra kényszerítették, hogy maguk gyűjtsenek bizonyítékokat. Korábbi esetekben az elkövetők gyakran enyhe büntetésekkel vagy nevetségesen alacsony bírságokkal megúszták. Bár 2018-ban tüntetéssorozatok hatására szigorították a törvényeket, melyek addig legfeljebb 5 éves börtönbüntetést szabtak ki, 2020-ban az elítéltek 79 százaléka továbbra is felfüggesztett büntetést és/vagy bírságot kapott.

(Forrás: telex.hu)