OkosHír: A Fővárosi Törvényszék szerdán megkezdett munkaügyi perében Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos felmentésének jogszerűségét vizsgálják. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tavaly november 24-én azonnali hatállyal szüntette meg Bátonyi munkaviszonyát egy Partizánnak adott interjú beharangozója alapján, még azelőtt, hogy a teljes beszélgetés nyilvánosságra került volna.
A bíróság a minisztérium jogi képviselőitől igyekezett tisztázni Bátonyi Péter felmentésének pontos okait. Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakemberként 2024 novemberében vállalta arcát és nevét egy Partizán-interjúban, ahol konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy a műemlékvédelmi rendszer hogyan fordult el a műemlékek védelmétől a „jól bekötött vállalkozók kiszolgálása” felé. Állítása szerint a rendszer mozgatórugói az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”. Az interjúban bejelentette azt is, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért korábban felelős miniszter, valamint Lánszki Regő országos főépítész, az ÉKM építészeti államtitkára ellen.
A felmentés és a per előzményei
A minisztérium az interjú megjelenését megelőzően, pusztán annak november 24-én publikált beharangozója alapján mentette fel Bátonyit. Magát az interjút csak három nappal később, november 27-én tette közzé a Partizán, amikor Bátonyi már nem léphetett be munkahelyére. A jelenlegi munkaügyi per tárgya annak megállapítása, hogy az interjú előzetese elegendő indokot szolgáltatott-e Bátonyi azonnali felmentéséhez. Bátonyi először a Közszolgálati Döntőbizottságnál (KDB) tett panaszt, amely májusban úgy ítélte meg, hogy a minisztérium jogszerűen járt el, amikor érdemtelenség miatt megszüntette a jogviszonyát. Ezt követően fordult a felmentett kormányfőtanácsos a bírósághoz.
A munkaügyi perben eljáró bíró azt próbálta tisztázni, hogy Bátonyit az engedély nélküli nyilatkozattétel, vagy a nyilatkozat tartalma miatt bocsátották-e el. Utóbbi azért bonyolítja a helyzetet, mert a felmentéskor a beszélgetés még nem volt nyilvános. A bíró álláspontja szerint a perben kizárólag azokat az információkat lehet figyelembe venni, amelyek Bátonyi felmentéséig nyilvánosságra kerültek, azaz az előzetesben elhangzottakat, és abból is csak Bátonyi saját szavait, nem a Partizán állításait.
Minisztériumi és jogi érvelések
A minisztériumot képviselő jogászok szerint Bátonyi a belső szabályzatot megsértve nyilatkozott, de ez önmagában nem lett volna elegendő az azonnali felmentéshez. Érvelésük szerint a további munkavégzésre azáltal vált érdemtelenné, hogy a minisztérium jó hírnevét és a közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan romboló nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre, hogy miért lépett fel azonnal a minisztérium az interjú megjelenése előtt, a jogászok azt válaszolták, hogy a Partizántól érkezett kérdések alapján az államtitkárság tisztában volt azzal, hogy az interjú milyen témákat fog érinteni. A jogászok szerint az előzetesben elhangzottakra az államtitkár már reagált, hazugságnak nevezve azokat, és úgy vélték, már az előzetes is elegendő volt a felmentéshez, függetlenül a teljes interjú tartalmától. Egyik jogászuk egy büntetőjogi analógiát is felhozott, miszerint ha egy halottba még öt golyót lőnek, az már nem minősül emberölésnek, utalva arra, hogy az előzetesben elhangzottak már önmagukban is elegendőek voltak a jó hírnév rombolásához.
Bátonyi Péter az első tárgyalási napon még nem kapott szót, meghallgatására a minisztérium kérésére kerül majd sor. A volt kormányfőtanácsost képviselő Helsinki Bizottság jogásza, Szekeres Zsolt azt az álláspontot képviselte, hogy Bátonyi nem bosszúból vagy önös érdekből, hanem közérdekből cselekedett, amikor „leleplezte a kormány kártékony intézkedéseit”. Szekeres szerint az ilyen közérdekű bejelentőket EU-s jogszabályok védik, amelyek egy részét a hazai jogrendbe is átültették. Kifejtette, hogy azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Hozzátette, hogy Bátonyi az egész ország érdekében cselekedett, amikor a nyilvánossághoz fordult a „jogellenes, korrupt műemlékrombolások” megállítása érdekében, mégis ő vesztette el a munkáját, nem a felelősök.
A minisztérium jogi képviselői azzal érveltek, hogy Bátonyinak lehetősége lett volna a belső fórumokon jelezni panaszait, de ezt nem tette meg, illetve más, külső csatornákon álnéven jelezte a problémáit. Ezenfelül, ha bűncselekményt tapasztalt, kötelessége lett volna a rendőrséghez fordulni, de erre évekig nem került sor. Megjegyzendő, hogy Bátonyi bejelentése után Lázár János minisztériuma feljelentette őt hivatali visszaélés és hamis vád miatt. A minisztérium jogászai azt is elmondták, hogy Bátonyiról köztudott volt házon belül, hogy „nagyon szuverén véleménnyel rendelkezik a minisztériumban a műemlékvédelmi kérdésekről”, és gyakran „ventilálta véleményét a munkakörnyezet felé”, de véleménynyilvánítását soha nem korlátozták.
A minisztérium jogászai szerint Bátonyi egy Telexnek adott nyilatkozatában elismerte, hogy számított tettei következményeire. Bátonyi valóban nyilatkozott a Telexnek kirúgása után, ahol elmondta, nem lepte meg a minisztérium lépése, de jogásza szerint ez nem jelenti a felmentés jogszerűségének elismerését. Bátonyi a következő tárgyaláson, jövő áprilisban kap majd szót, ahol a bíróság közösen tekinti meg a Partizán előzetesét. Bátonyi felmentésére adott reakciók miatt az Építési és Közlekedési Minisztériumból több műemlékvédelmi szakértő is távozott.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egy „kisember” küzdelmét mutatja be egy hatalmas intézmény ellen, aki közérdekből, a nyilvánosság erejét felhasználva próbálja felhívni a figyelmet vélt vagy valós visszaélésekre. A cikk célja az olvasó tájékoztatása a munkaügyi per részleteiről, miközben implicit módon szimpátiát kelthet Bátonyi Péter iránt, és megkérdőjelezheti a minisztérium eljárásának indokait és jogszerűségét. A szöveg a „whistleblower” (közérdekű bejelentő) narratíváját erősíti.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora helyenként olyan kifejezéseket használ, amelyek árnyalják a bemutatott eseményeket. Például a „próbálta kitartóan megtudni a Fővárosi Törvényszék bírája a minisztérium jogi képviselőitől” megfogalmazás azt sugallja, hogy a bíró nehezen, ellenállásba ütközve jutott információkhoz, ami a minisztériumról negatív képet festhet. Bátonyi Péter idézett szavai, mint „jól bekötött vállalkozók kiszolgálása, mozgatója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”” erősen érzelmileg töltöttek és manipulatívak lehetnek, bár ezek idézett vélemények. A minisztériumi jogász „halottba belelőnek még öt golyót” analógiájának kiemelése, bár idézet, a cikkben való elhelyezése és kontextus nélküli bemutatása a minisztériumot érzéketlennek vagy cinikusnak mutathatja be. Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogászának „közérdekből cselekedett”, „dicséret illeti, nem pedig kirúgás” és „jogellenes, korrupt műemlékrombolások” kifejezései egyértelműen Bátonyi cselekedetének morális felsőbbrendűségét hangsúlyozzák, és az olvasóban együttérzést kelthetnek.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a forrásokat tekintve nem teljesen kiegyensúlyozott. Bár mindkét fél, a minisztérium jogi képviselői és a Helsinki Bizottság jogásza is megszólal, az információk bemutatásának módja Bátonyi Péter oldalának narratíváját erősíti. A minisztérium érvei gyakran a bírói kérdésekre adott válaszokként jelennek meg, és esetenként kissé kritikusabb fényben tűnnek fel. Például, a minisztériumi jogászok érvelése, miszerint Bátonyi „nagyon szuverén véleménnyel rendelkezett” és „ventilálta véleményét”, de „soha senki nem korlátozta”, ellentétben állhat azzal a képpel, hogy végül mégis kirúgták. A KDB azon döntésének részletesebb kifejtése, miszerint a felmentés jogszerű volt, hiányzik, ami az egyensúlyhiányra utalhat, mivel ez egy hivatalos szerv döntése, amely alátámasztja a minisztérium álláspontját.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk említést tesz arról, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság májusban jogszerűnek ítélte Bátonyi felmentését, de nem részletezi, hogy milyen indokok alapján hozta meg ezt a döntést. Ennek hiánya az olvasó számára fontos kontextuális információt von el, ami segítene a helyzet teljesebb megértésében és a KDB döntésének értékelésében. Továbbá, a cikk említi, hogy Bátonyi feljelentése után a minisztérium feljelentette őt hivatali visszaélés és hamis vád miatt, de ennek a feljelentésnek a státuszáról vagy a minisztérium indokairól nem ad további információt, ami szintén hiányzó kontextus. Az is kiemelhető, hogy a cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a minisztérium részéről történt-e valóban „korrupt műemlékrombolás”, csupán Bátonyi és a Helsinki Bizottság állításait idézi.
Kép: Bátonyi Péter/Facebook
