Közélet-Politika
Az ELTE kutatása szerint a Tisza Párt vezet, jelentős társadalmi változásokkal
OkosHír: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Intézetének nagymintás felmérése alapján a Tisza Párt országos szinten megelőzte a Fideszt a választói preferenciákban, jelezve a társadalmi attitűdök jelentős átalakulását az elmúlt években. Az ELTE Szociológia Intézete 2015 óta négyévente ismétli meg a 4000 fős, reprezentatív kutatását, amely hosszú távú trendek megfigyelését teszi lehetővé. A legfrissebb felmérést a Závecz Research közreműködésével végezték 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes interjúk formájában.
A pártpreferenciák alakulása
Kovách Imre szociológus, a kutatás egyik vezetője szerint a teljes lakosság 32 százaléka támogatná jelenleg a Tisza Pártot, míg a Fideszre 29 százalék szavazna. A Mi Hazánk 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a többi kisebb ellenzéki pártra pedig a szavazatok 12 százaléka oszlik el. Bár a három százalékpontos különbség az első két párt között nem tűnik nagynak, négy évvel ezelőtt még a Fidesz vezetett 32-27 arányban. A biztos szavazók körében a Tisza Párt előnye még markánsabb, 6 százalékpontos, és ebben a szegmensben a DK és a Mi Hazánk is bejutna a parlamentbe.
A Tisza Párt előnyét erősítheti, hogy a Fidesznek már korlátozottak a további szavazószerzési lehetőségei, míg Magyar Péter pártja képes támogatókat átvenni a DK-tól, más ellenzéki formációktól, sőt, akár a Fidesztől is, mivel a kormánypárti szavazók körében is mutatkozik elégedetlenség.
Demográfiai és területi különbségek
A felmérés rávilágít a generációs különbségekre is. Míg négy évvel ezelőtt a 30 év alattiak inkább az ellenzéki listákat támogatták, a jelenlegi adatok szerint az 58 éves korig a Tisza Párt a legnépszerűbb. A Fidesz a 62-63 éves korosztálynál veszi át a vezetést, és efölött a korcsoportban megkérdőjelezhetetlen a támogatottsága.
A települések típusai szerinti megoszlásban is jelentős változások figyelhetők meg. 2021-ben a Fidesz Budapesten kívül minden településtípusban vezetett, mostanra azonban már csak a 2000 fő alatti községekben tartja az előnyét (32-29 arányban). Az ennél nagyobb községekben 36-27-re, a 25 ezer fő alatti városokban 31-27-re, a megyei jogú városokban 34-26-ra, a fővárosban pedig hasonló arányban vezet a Tisza Párt. Regionálisan a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kívül mindenhol nagyobb a Tisza Párt támogatottsága, mint a Fideszé.
Kormányváltás és demokrácia iránti igény
A lakosság 47 százaléka kormányváltást szeretne, és mindössze egyharmaduk támogatná az Orbán-kormány maradását. A biztos szavazók aránya 12 százalékponttal nőtt négy év alatt, a válaszadók 80 százaléka mondta, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, ami kiemelkedően magas részvételi hajlandóságot jelez. Ezzel párhuzamosan 9 százalékkal csökkent a politika iránt nem érdeklődők száma.
A felnőttek kétharmada a demokráciát tartja a legjobb államformának, ami javulást mutat a 2015-ös 48 százalékhoz képest. Ugyanakkor a demokrácia hazai formájának elfogadottsága csökkent, négy év alatt 47-ről 39 százalékra. A megkérdezettek egytizede bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartaná a diktatúrát.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a magyarországi politikai erőviszonyok jelentős eltolódását, különösen a Tisza Párt előretörését és a Fidesz támogatottságának csökkenését mutatja be egy friss, nagymintás kutatás eredményein keresztül. Célja az olvasók tájékoztatása a legújabb közvélemény-kutatási adatokról és az ezekből levonható társadalmi-politikai trendekről, kiemelve a kormányváltás iránti igény növekedését és a demokrácia iránti attitűdök változását.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk nyelvezete alapvetően tényszerű és informatív, a híranyag műfajának megfelelően. Azonban néhány kifejezés a narrátor részéről is hordozhat enyhe érzelmi vagy értékelő töltetet, anélkül, hogy manipulatívnak minősülne. Például a „sok minden változott” bevezető megállapítás általános, de a változás mértékére utal. A „nem tűnik jelentősnek” (a 3 százalékpontos különbségre utalva) egyfajta értelmezést ad, amit azonnal kontextusba helyez a korábbi adatokkal. A „szipkázni” (a Tisza Párt szavazószerzésére) egy kissé informális, de a politikai diskurzusban elfogadott kifejezés. A „megkérdőjelezhetetlen az előnye” (a Fidesz esetében a legidősebb korosztályban) erős, kategorikus állítás, amely a kutatási eredmények egyértelműségét hangsúlyozza. Ezek az eszközök a gördülékenyebb olvasmányosságot szolgálják, és nem minősülnek súlyos manipulációnak, mivel a cikk főként a tényközlésre és az adatok bemutatására fókuszál.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a forráskezelés szempontjából kiegyensúlyozottnak tekinthető, mivel egyértelműen megnevezi a kutatást végző intézményt (ELTE Szociológia Intézet), a közreműködő céget (Závecz Research) és a kutatás egyik vezetőjét (Kovách Imre), akinek a nyilatkozataira hivatkozik. Az adatok bemutatása során a Tisza Párt és a Fidesz támogatottságát egyaránt részletezi, korábbi évek adataival összehasonlítva, ami kontextust biztosít. A cikk nem hivatkozik más politikai szereplők véleményére vagy ellenkező kutatásokra, de ez a specifikus felmérés eredményeinek bemutatásakor nem feltétlenül jelent kiegyensúlyozatlanságot, hanem a fókusz megtartását. A híranyag egyetlen kutatás eredményeit mutatja be, és azt hiteles forrásokra hivatkozva teszi.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Tisza Párt/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Törvénymódosítások erősítenék a köztársasági elnök hatáskörét a választások előtt
OkosHír: Az országgyűlési választásokat megelőző négy hónapban két törvénymódosítási javaslat került benyújtásra, amelyek a köztársasági elnök pozíciójának megerősítését célozzák. A javaslatok egyike az államfő átmeneti akadályoztatása megállapításának folyamatát érinti, míg a másik a Sándor-palota költségvetésének védelmét és emelését javasolja. Az ellenzék szerint a módosítások a hatalmon lévő párt politikai céljait szolgálhatják egy esetleges választási vereség esetén. Kormánypárti képviselők csütörtök délután a törvényalkotási bizottság ülésén terjesztettek elő olyan javaslatokat, amelyekről Tordai Bence képviselő úgy nyilatkozott, hogy azok a „fideszes mélyállam” megerősítését szolgálják egy esetleges választási vereség esetére.
Az elnöki akadályoztatás megállapításának új rendje
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány, vagy bármely országgyűlési képviselő indítványára az Országgyűlés állapítja meg. Az alkotmánybírósági törvény tervezett kiegészítése értelmében a parlament ilyen irányú döntését az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell megvizsgálnia az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából. A házelnök csak akkor írhatja alá a határozatot, ha az Alkotmánybíróság helybenhagyta azt. Ez a módosítás azt jelentené, hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyása nélkül a következő parlamenti ciklusban nem lenne lehetséges a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának megállapítása.
A fideszes képviselők indoklása szerint a módosításra azért van szükség, mert „a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása tényének esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend”.
Ezzel szemben Tordai Bence úgy véli, a javaslat valós célja az, hogy az ellenzéki többség esetén a 2026-os választások után ne lehessen kimondani a köztársasági elnök akadályoztatását, és „Orbán Viktornak minden eszköze meglegyen ahhoz, hogy meggátolja a népakarat: a NER eltakarításának a beteljesítését”. Az említett értelmezés szerint a köztársasági elnök feladata ellenzéki győzelem esetén a törvényalkotás lassítása vagy akadályozása lenne. Az Alaptörvény kimondja, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja, akit az új ciklus elején a parlamenti többség választ meg.
Az elnöki akadályoztatás megszüntetése és a Sándor-palota költségvetése
Egy másik, közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény-javaslat szerint, amennyiben az Országgyűlés megállapítja a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását, az államfő egy írásos nyilatkozattal, a parlament jóváhagyása nélkül bármikor megszüntethetné azt. A javaslatot benyújtók indoklása értelmében erre azért van szükség, mert kizárólag a köztársasági elnök maga nyilatkozhat hitelesen akadályoztatása végéről, és „a nyilatkozattétel egyúttal megkérdőjelezhetetlen tanúbizonysága is annak, hogy az akadályoztatás megszűnt”.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a Sándor-palota költségvetését a jövőben nem lehet csökkenteni; ehelyett minden évben az átlagkeresetek növekedésével arányosan emelni szükséges. A fideszes képviselők indoklása szerint ez a rendelkezés azért lényeges, mert „a hatalommegosztás rendszerében betöltött önálló, más hatalmi ágaktól elkülönülő alkotmányos szerepe indokolttá teszi a köztársasági elnöki működés önállósága szervezeti és pénzügyi garanciáinak a megerősítését”.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen arra fókuszál, hogy a kormánypárt a közelgő választások előtt olyan jogszabály-módosításokat kezdeményez, amelyekkel megerősíti a köztársasági elnök pozícióját, potenciálisan egy jövőbeli ellenzéki kormány mozgásterét korlátozva. A cikk célja az olvasóban aggodalmat kelteni a hatalmi ágak szétválasztásának esetleges gyengülése és a demokratikus folyamatok manipulálása miatt, különösen egy esetleges kormányváltás kontextusában. A „mélyállam” és a „népakarat” kifejezések használata erősíti ezt a narratívát.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora helyenként erős, sugalmazó nyelvezetet használ, amely túlmegy a puszta tényszerűségen. Például a bevezetőben az, hogy „erősíti meg a Fidesz a köztársasági elnök pozícióját” egy tényként van beállítva, nem pedig egy javaslat vagy szándék eredményeként. Az „azaz lényegében az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását” fordulat a narrátor saját, erős értelmezését tükrözi, amely a javaslat következményeit sarkosan fogalmazza meg. Továbbá, Tordai Bence „fideszes mélyállam” és „népakarat: a NER eltakarításának a beteljesítését” idézetei, bár forráshoz kötöttek, a cikk egész narratívájába illeszkedve erősítik a manipulatívnak szánt keretezést. Az „ott gáncsolja a törvényalkotást, ahol csak tudja” megfogalmazás a narrátor feltételezését vagy értelmezését tükrözi, nem pedig egy közvetlen tényt vagy idézetet.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk bemutatja mind a kormánypárti képviselők, mind Tordai Bence indokait és értelmezéseit. Azonban a források súlyozása és bemutatásának módja nem teljesen kiegyensúlyozott. A Fidesz indoklásai (pl. a közjogi zavar elhárítása) viszonylag rövidebbek és „hivatalosabb” hangvételűek, míg Tordai Bence véleményét a „valójában az a célja” fordulat vezeti be, ami azt sugallja, hogy az ő értelmezése a „valódi” szándékot fedi fel. Ez a keretezés az ellenzéki álláspont felé billenti a mérleget, mint az „igazság” hordozója.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Sulyok Tamás/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Éles szóváltás Orbán és Baranyi között: Budapest pénzügyi helyzete a fókuszban
OkosHír: Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere az Amerikai úton konfrontálódott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának átadójára érkezett. A párbeszéd során Baranyi Karácsony Gergely főpolgármester főváros anyagi helyzetével kapcsolatos aggodalmait tolmácsolta, és személyes tárgyalást sürgetett a két vezető között. Orbán Viktor a beszélgetés végén kijelentette, hogy a béreket kifizetik, amennyiben a főváros nem tudja azt megtenni.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere és egyben a Fővárosi Közgyűlés tagja, december 3-án az Amerikai úton találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A miniszterelnök a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának átadóján vett részt. Baranyi a kórház kerítésén keresztül intett Orbánnak, aki végül odament hozzá. A találkozóról mindkét fél eltérő hangvételű videót tett közzé a Facebookon.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a kormánnyal szembeni „kiállást” és a főváros „háborúját” hangsúlyozza. Célja, hogy Baranyi Krisztinát mint a főváros érdekeit bátran képviselő politikust mutassa be, kiemelve a konfrontációt Orbán Viktorral, és alátámasztva Karácsony Gergely főpolgármester állításait Budapest pénzügyi helyzetéről. A cikk a főváros vezetésének aggodalmait helyezi előtérbe, és a kormányt teszi felelőssé a kialakult helyzetért.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg töltött vagy szubjektív kifejezéseket használ, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját. Például a „zavarba ejtő párbeszédbe bonyolódott” kifejezés már az elején egy előzetes értelmezést ad a beszélgetésről. A „jópofizást” szó használata Orbán Viktor válaszára szintén a narrátor szubjektív megítélését tükrözi, negatív felhangot adva a miniszterelnök kommunikációjának. A „háború” kifejezés, amelyet Baranyi használ, majd a cikk narrátora idéz, felerősíti a konfliktusos hangulatot, még ha Orbán ezt tagadja is. Karácsony Gergely „a nap hőse” megnevezése Baranyira egyértelműen pozitív értékelést közvetít, ami túlmutat a tényszerű riportálás keretein.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a forráskezelés szempontjából nem teljesen kiegyensúlyozott. Bár mindkét fél (Baranyi és Orbán) videójára hivatkozik, és idézi a párbeszédüket, a narratíva inkább Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely álláspontját erősíti. A cikk kiemeli Karácsony „csődközeli” kijelentéseit, és Baranyi „kiállását”. Orbán Viktor válaszai és ígérete („Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem”) bár szerepelnek, a cikk keretezése a kormány „háborúját” sugallja a fővárossal szemben, ami egyoldalú értelmezés. A cikk nem tér ki részletesen a kormány vagy a Fidesz álláspontjára a főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban, vagy azokra az érvekre, amelyek szerint a főváros vezetése felelős a helyzetért, bár más források utalnak erre.
Kép: Baranyi Krisztina / FB
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld2 napja
Szijjártó Péter: Rekordévet zár az ország
-
Közélet-Politika3 napja
Karácsony Gergely a Karmelitánál beszélt a főváros helyzetéről
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter új kampánystratégiát hirdet
-
Közélet-Politika2 napja
Kármán András: AI generálhatta az Index által nyilvánosságra hozott Tisza-párti adóterveket
-
Belföld1 napja
Újabb tanúkat hallgattak ki, kiskorú áldozatai is lehetnek a Szőlő utcai ügynek
-
Külföld1 napja
Szigorít az EU: Oroszország a pénzmosás elleni harc kiemelt kockázatú országai közé került
-
Külföld2 napja
Európai Ügyészség: Őrizetbe vették Federica Mogherini volt uniós külügyi főképviselőt
-
Közélet-Politika1 napja
Jogi eljárást indít a Tisza Párt a Fidesz ellen