Kultúra
Hallgatói nyomásra vizsgálat indul egy nemi erőszak ügyében a Képzőművészeti Egyetemen
OkosHír: A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) vezetése és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) közös nyilatkozatban jelentette be, hogy belső vizsgálatot indítanak a kollégiumban történt nemi erőszak gyanújának kezelésével kapcsolatban, és felülvizsgálják az egyetem erőszakos bűncselekményekre vonatkozó szabályozását, miután a hallgatók tiltakozásai és egyeztetései eredményeként megállapodás született.
Az egyetemi vezetés és a Hallgatói Önkormányzat hétfőn adott ki közös nyilatkozatot, amely szerint az „egyetem fejlesztése, az egyetemi polgárok jobb léte és biztonsága érdekében” vizsgálatot kezdenek. Ennek célja annak megállapítása, hogy az egyetem vezetősége megfelelően járt-e el egy kollégiumi nemi erőszak gyanújával kapcsolatos ügyben. A nyilatkozatot többek között dr. Erős István rektor és dr. Dóczi Gergely kancellár is aláírta.
Bírósági Felmentés és Hallgatói Reakció
Az ügy előzménye, hogy a bíróság nemrég felmentett egy férfit, akit egy R. nevű hallgató jelentett fel azzal a váddal, hogy 2022 augusztusában megerőszakolta őt az egyetem kollégiumában. A bírósági döntést követően a hallgatóság gyorsan reagált: néma demonstrációt szerveztek az egyetem elé, és a HÖK fórumot hirdetett, amelyen az egyetem vezetősége is részt vett. A fórumon a vezetőség jogi nyelvezetű védekezése és felelősséghárítása felháborodást váltott ki a hallgatóság körében. Ezt követően több hallgató gerillakiállítást szervezett az egyetemen, és folytatódtak a demonstrációk. A „véres lepedő” az ügy szimbólumává vált, és több magyar egyetem épületében is megjelent. A tiltakozók egy része a vezetőség lemondását, vagy legalább annak elismerését követelte, hogy nem tettek elegendő lépést az áldozat érdekében.
A Közös Nyilatkozat Részletei
A hétfői közlemény szerint a HÖK és az egyetem vezetése a következő pontokban állapodott meg:
- Az egyetem belső ellenőre eseti vizsgálatot folytat le annak megállapítására, hogy a vezetőség megtette-e a szükséges és lehetséges lépéseket a nemi erőszak gyanújáról való tudomásszerzést követően, és hogy az intézkedések jogszerűek és elégségesek voltak-e az akkori és jelenleg hatályos szabályok szerint.
- Vizsgálják továbbá, hogy a 2022. augusztus 1-től a megállapodás közzétételéig folyt, vagy folyamatban lévő etikai és fegyelmi ügyeket az egyetem szabályzatainak megfelelően kezelték-e.
- Ez a jelentés nyilvános lesz az egyetem hallgatói számára.
Az MKE vezetése elismerte, hogy „mindeddig nem hallotta meg az egyetemi polgárság azon jelzését, hogy az erőszakos (bűn)cselekmények esetén alkalmazandó egyetemi szabályozást nem tartják kielégítőnek”. Fontosnak tartják a szabályozás továbbfejlesztését, és készek együttműködni ennek kialakításában.
Bizottság Felállítása és Jövőbeli Intézkedések
Egy bizottságot is felállítanak, amelynek feladata az egyetem szabályzatának és etikai kódexének felülvizsgálata. A bizottság elsősorban nyugat-európai egyetemek szexuális visszaélés- és szexuális erőszakkezelési szabályzatai alapján fog mutatókat felállítani, és megoldásokat keres az alábbi problémákra:
- Hogyan lehet a lehető legnagyobb mértékben garantálni az egyetemi polgárság biztonságát és biztonságérzetét erőszakos cselekmények gyanújának felmerülése esetén, akár előzetes vagy megelőző intézkedésekkel.
- A szexuális erőszak esetén alkalmazandó eljárás indítására és lefolytatására vonatkozó szabályok, valamint az ilyen esetekre vonatkozó protokoll részletes meghatározása.
- Intézményi ombudsman (az ELTE ombudsman-gyakorlatának megfelelő) állandó alkalmazása.
- Az Etikai Bizottság rendelkezésére álljon minden esetben külsős szakpszichológus, aki az adott etikai vétség típusára specializálódott.
A bizottság tagjai az egyetem polgárai közül kerülnek ki, és munkájukat jogászok, valamint egyéb szakemberek segítik. Végezetül az egyetem és a HÖK azt is megerősítette, hogy a tiltakozással kapcsolatos megnyilvánulásai miatt egyetlen egyetemi polgárt sem kérnek számon, és mindent megtesznek azért, hogy a nézetkülönbségek miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. A felek a jövőben folyamatosan egyeztetnek a hallgatói igényekről, beleértve a belső szabályzatok módosítására vonatkozó igényeket is.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt eseményekről való tájékoztatás, különös tekintettel a hallgatói tiltakozásokra és az egyetem válaszára. A narratíva a hallgatói oldalra billen, kiemelve a diákok felháborodását és követeléseit, valamint az egyetem kezdeti, vélt elégtelen reakcióját. A cikk arra törekszik, hogy az olvasóban a hallgatói mozgalom legitimitásának és sikerességének érzetét keltse.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a tényszerű riportálás mellett bizonyos pontokon enyhén érzelmi töltetű vagy értékítéletet tartalmazó kifejezéseket használ, amelyek a hallgatói nézőpontot erősítik. Például, a „szikár, jogi nyelvezetű védekezése és felelősségének hárítása széles körben felháborodást keltett a hallgatóság körében” mondatban a „szikár” és „felháborodást keltett” kifejezések bár leírnak egy reakciót, de a narrátor hangnemén keresztül is közvetítik az eseményekre adott érzelmi választ. A „véres lepedő” mint szimbólum említése erős vizuális és érzelmi hatást gyakorol. A kapcsolódó cikk címe („Üzenetben ismerte be az erőszakot, a bíróság felmentette, az egyetem pedig széttárta karjait”) már egyértelműen manipulatív és erősen ítélkező nyelvezetet használ, bár ez a fő cikkben csak hivatkozásként szerepel.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk elsősorban a hallgatói reakciókra és a Hallgatói Önkormányzat, valamint az egyetem vezetésének közös nyilatkozatára fókuszál. Bár az egyetemi vezetőség nyilatkozatát részletesen ismerteti, az események leírása (pl. a fórumról szóló rész) a hallgatók szemszögéből mutatja be a vezetőség viselkedését („szikár, jogi nyelvezetű védekezése és felelősségének hárítása”). Ez a forráskezelés azt a benyomást keltheti, hogy a hallgatói nézőpont az uralkodó, és az egyetem kezdeti álláspontja kritikusan szemlélendő. Az egyensúly hiánya itt abban rejlik, hogy az egyetem vezetőségének saját, részletesebb magyarázata vagy álláspontja a fórummal kapcsolatban nem jelenik meg, csak a hallgatók interpretációja.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Magyar Képzőművészeti Egyetem/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
A Néprajzi Múzeum élen jár a digitalizációban
OkosHír: A Néprajzi Múzeum jelentős nemzetközi elismerésben részesült, miután két projektjét is díjazták a dubaji F@IMP fesztiválon, ezzel is alátámasztva az intézmény vezető szerepét a digitális innovációban és a múzeumi élmény modernizálásában. Az intézmény emellett sikeresen befejezte a magyar múzeumi szféra egyik legnagyobb digitális reformját, egy új, integrált gyűjteménykezelő rendszer bevezetésével.
A kortárs múzeumok egyre inkább támaszkodnak multimédiás eszközökre, alkalmazkodva a felgyorsult világ és a változó közönségigények, különösen a fiatalabb generációk vizuális ingerek iránti igényéhez. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) 2022-es, Prágában elfogadott új múzeumi definíciója is tükrözi ezt a változást, hangsúlyozva, hogy a múzeumoknak nyitottnak, megközelíthetőnek és befogadónak kell lenniük, valamint a közösségek részvételével kell működniük, sokféle élményt kínálva a tudásmegosztás és szórakozás terén.
Multimédiás élmény a Néprajzi Múzeumban
A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának multimédiás hálózata, amelyet az Art1st dizájnstúdióval együttműködésben hoztak létre, díjat nyert a dubaji F@IMP fesztiválon. Ez a 3000 négyzetméteren elterülő rendszer interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre a több mint 3600 eredeti tárgy mögötti személyes történeteket, biztosítva a teljes múzeumi élményt a különböző kulturális hátterű látogatók számára.
A Gyűjteményi kiállítás a múzeum több mint 150 éves gyűjteményéből építkezik, melynek legrégebbi darabja egy Kr. u. 731-ből származó maja sztélé. A sztélé története interaktív térképen, lapozható füzetben és fülhallgatón keresztül is megismerhető. A tárlat emellett egy különleges gesztussal is él: a múzeumi tér falára vetített nevek és fogalmak képsorain a látogató digitális árnyéka is megjelenik, szimbolizálva a közös örökséget és tudást.
Innovatív népzenei alkalmazás
Egy másik dubaji díjazott az EthnoFusion nevű ingyenesen letölthető alkalmazás, amely a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását kiegészítő, innovatív megoldás. Az alkalmazás segítségével a felhasználók modern zenei alapokat és effekteket keverhetnek népi hangszereken megszólaló dallamokkal, saját zenét alkotva és megosztva azt.
Az EthnoFusiont Sebestyén Áron zeneszerző, Szentiványi András programozó, valamint a múzeum néprajzos és kommunikációs munkatársai fejlesztették ki. Sebestyén Áron elmondása szerint az alkalmazás célja, hogy bemutassa a magyar népzene pentaton alapú kapcsolódásait a különböző tájegységek között, személyessé és hozzáférhetővé téve a zenei örökséget. Hozzátette, hogy jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő múzeumi asszisztens fejlesztésén dolgoznak.
Digitális reform és jövőbeli irányok
A Néprajzi Múzeum számára 2025 egy digitális mérföldkőnek számít, mivel az intézmény a Kossuth téri épületből való átköltözése után végrehajtotta a magyar múzeumi szféra eddigi legnagyobb digitális reformját. A korábbi, több különálló adatbázisból álló nyilvántartását egy korszerű, nemzetközi múzeumi szabványoknak megfelelő platformra, a MuseumPlus integrált gyűjteménykezelő rendszerre helyezte át.
A projekt volumene jelentős: több mint 580 ezer kulturális örökségi adatrekord, közel százezer szótári tétel és több mint 700 ezer műtárgyfénykép került át az új rendszerbe. Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályvezetője szerint az új generációk információszerzési szokásai és a digitális készségek térnyerése megköveteli, hogy a múzeumok ne csupán kiállítóhelyként, hanem tudásközpontként és digitális szolgáltatóként is működjenek, kiszolgálva a kutatók és a nagyközönség igényeit.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen pozitív és promóciós jellegű, a Néprajzi Múzeumot egy innovatív, jövőorientált intézményként mutatja be, amely élen jár a digitális fejlesztésekben és a közönség megszólításában. A „Hirdetés” felirat a cikk elején arra utal, hogy a szöveg fizetett tartalom, vagyis célja elsősorban az intézmény eredményeinek népszerűsítése és a pozitív kép építése. Ennek megfelelően a cikk célja a múzeum ismertségének növelése és a látogatók odavonzása a bemutatott sikerek és modernizációs törekvések révén.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „Hirdetés” jellege ellenére is használ olyan nyelvi és retorikai eszközöket, amelyek a leírt események fontosságát és a múzeum innovatív jellegét hangsúlyozzák. Például, a „Ma már aligha élhet meg egy múzeumi kiállítás multimédiás eszközök nélkül” kijelentés egy erős, szinte dogmatikus állítás, amely a digitalizáció elkerülhetetlenségét sugallja. Az olyan kifejezések, mint „óhatatlanul felgyorsult”, „jelentős hatás”, „képtelen hosszú perceken át koncentrálni”, „gyors vizuális ingerekre van szüksége” dramatizálják a közönségigények változását. A „krimibe illő sztoriját” és az „elképesztő adatmennyiségének” fordulatok érzelmileg telítettek, a „rendhagyó és innovatív ötlet” pedig egyértelműen pozitív értékelést tükröz. Ezek a kifejezések nem pusztán tényeket közölnek, hanem az olvasóban lelkesedést és csodálatot keltenek az intézmény iránt.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk forráskezelése a promóciós célhoz igazodik. A Néprajzi Múzeum munkatársaitól (Sebestyén Áron, Odler Zsolt) származó idézetek kizárólag a múzeum pozitív eredményeit és jövőbeli terveit támasztják alá. Az ICOM új múzeumi definíciójának beemelése legitimálja a múzeum digitális irányát, mint egy szélesebb, nemzetközi trend részét. A cikk nem tartalmaz kritikus vagy alternatív nézőpontokat, például a digitalizáció kihívásairól, költségeiről, vagy a hagyományos kiállítási formák szerepének esetleges csökkenéséről. Ez az egyoldalú forrásválasztás és a kritikátlan hangnem a „Hirdetés” jelleggel együtt arra utal, hogy a cél nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás, hanem egy pozitív kép kialakítása.
Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
Kétszáz év kerámiái a Néprajzi Múzeumban
OkosHír: A Néprajzi Múzeum új, „Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig” című kiállítása a hazai keménycserépgyártás közel kétszáz éves történetét mutatja be. A tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósult meg, és több mint ötszáz műtárgyon keresztül enged betekintést a magyar ízlés, identitás és a hétköznapi étkezési kultúra fejlődésébe, a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak dísztányérjáig.
A kiállításon a Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák eddig sosem látott válogatása tekinthető meg a Néprajzi Múzeum kiállítótereiben.
A tárlat nem csupán az anyag sokféle alkalmazását illusztrálja, hanem rávilágít a társadalmi mobilitás, a nemzeti önkép változásának, valamint a modern formatervezés kialakulásának folyamataira is. Emellett feltárja, hogy az elmúlt két évszázad történelmi eseményei milyen módon befolyásolták – akár közvetetten is – a konyhában és az étkezőszalonokban használt tárgykultúra esztétikáját.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az „Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig” című kiállítás bemutatása és népszerűsítése. A narratíva alapvetően tájékoztató és promóciós jellegű, a kiállítás kulturális és történelmi jelentőségét hangsúlyozza, az olvasó érdeklődésének felkeltésére törekedve egy nagyszabású, átfogó tárlat képét festi le.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a kiállítás pozitív bemutatására törekszik, ami természetes egy esemény beharangozásakor. Olyan kifejezéseket használ, mint a „sosem látott válogatása”, „nagyszabású tárlat” és „sokszínű világát mutatja be”, amelyek a kiállítás egyediségét, méretét és gazdagságát emelik ki. Ezek a jelzők a kulturális újságírásban megszokott, figyelemfelkeltő eszközök, amelyek célja az olvasó érdeklődésének felkeltése, anélkül, hogy manipulatívnak minősülnének.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk az együttműködő múzeumokat (Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum) nevezi meg, mint a tárlat megvalósítóit, ami hitelességet kölcsönöz az információnak. Mivel egy kiállítás bejelentéséről van szó, a cikk nem tartalmaz különböző véleményeket vagy ellentétes nézőpontokat, ami ebben a műfajban elvárható, és nem tekinthető az egyensúly hiányának. A szöveg csupán az esemény tartalmát és célját ismerteti, külső forrásokra vagy idézetekre nem támaszkodik, kivéve a kiállítás címét és a szervező intézményeket.
(Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
Szijjártó Péter: Rekordévet zár az ország
-
Közélet-Politika2 napja
Kármán András: AI generálhatta az Index által nyilvánosságra hozott Tisza-párti adóterveket
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter új kampánystratégiát hirdet
-
Közélet-Politika2 napja
Az ELTE kutatása szerint a Tisza Párt vezet, jelentős társadalmi változásokkal
-
Belföld1 napja
Újabb tanúkat hallgattak ki, kiskorú áldozatai is lehetnek a Szőlő utcai ügynek
-
Külföld3 napja
Európai Ügyészség: Őrizetbe vették Federica Mogherini volt uniós külügyi főképviselőt
-
Közélet-Politika1 napja
Jogi eljárást indít a Tisza Párt a Fidesz ellen
-
Közélet-Politika2 napja
Hadházy Ákos: Újabb mutyi gyanús magánbölcsöde-építést találtam Gödön