OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben tett moszkvai látogatása során egy tolmácsolási hiba váltott ki vitát, miközözben Rácz András Oroszország-szakértő értékelte a diplomáciai eseményeket és az orosz-ukrán háború jelenlegi állását, kiemelve a magyar diplomácia állítólagos szakmai hiányosságait és a háború kimenetelével kapcsolatos eltérő véleményeket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki moszkvai látogatásának egyik kulcsmomentuma egy tolmácsolási incidens volt, amelyet Ács Dániel és Rácz András történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár vitatott meg a Helyzet:Van! című műsorban. A Telex beszámolója szerint a tolmács több ponton is félrefordította Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait.

A moszkvai látogatás és a tolmácsolási incidens

Az egyik legjelentősebb félrefordítás akkor történt, amikor Putyin arról beszélt, hogy „nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe”, amit a tolmács úgy adott át Orbánnak és a magyar delegációnak, hogy „az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik.” Az esetet követően a tolmács nem kívánt nyilatkozni. Menczer Tamás, a Fidesz szóvivője szerint a tolmács nem hallotta jól Putyin mondandóját, míg Szijjártó Péter külügyminiszter nem látott problémát a kihagyott szavakban, és jelezte, hogy szükség esetén ő is tud segíteni orosz nyelvtudásával.

Rácz András is arra a következtetésre jutott, hogy Lebovics Viktória, a tolmács, valószínűleg nem hallotta tisztán Putyint, mivel a felvételeken látható volt, ahogy előrehajol, és megpróbál szájról olvasni. Megjegyezte, hogy Lebovics évtizedek óta kormányzati tolmács, akit a szakmájában legendaként tartanak számon, de a felvételek alapján az is feltételezhető, hogy nem volt teljesen egészséges. Ráczot elsősorban nem a félrefordítás zavarta, hanem a szervezeti kultúra, amelyben a tolmács nem mert szólni, hogy nem hallja jól a beszédet, vagy hogy átülne. Emellett Putyin tolmácsa is rezzenéstelen arccal ült. Rácz a történtek alapján megkérdőjelezte Szijjártó Péter orosz nyelvtudását is, mivel nem úgy tűnt, mintha feltűnt volna neki a hiba. Hozzátette, hogy „le kell vonni a tanulságokat, de nem királydráma történt, a tolmácsolás története tele van ilyesmivel.”

A Kreml nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen Szijjártó Péter Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mellett ült, és hosszan beszélgettek. Rácz szerint Szijjártó alárendelt helyzetben tűnt fel, előre hajolva, figyelmesen hallgatva Lavrovot. Rácz értetlenül állt a nyilvános beszélgetés szükségessége előtt, szerinte a kávészünetben vagy étkezések közben is lett volna erre lehetőség. Különösen azért tartotta ezt érthetetlennek, mert a Kreml korábban is hozott nyilvánosságra „kínos” felvételeket a magyar delegációról, például amikor egy tolmács véletlenül eltett egy tollat, mire Lavrov lopással vádolta meg, vagy amikor a fészkelődő és vakarózó Orbánt mutatták Putyin mellett. Rácz úgy vélte, hogy Szijjártó Péter figyelmen kívül hagyta a helyszín sajátosságait, ami „inkompetenciát” mutatott.

Diplomáciai visszhang és háborús kilátások

A tárgyalásokról szóló információk nagyobb része az orosz féltől származott, például az orosz miniszterelnök-helyettes árulta el, hogy az amerikai szankciók miatt a Mol kivásárolná az oroszokat a szerb, bolgár és román energiacégekből. Ráczot nem maga a találkozó zavarta, hanem az átláthatóság hiánya. Több uniós vezető is kifogásolta a találkozó előzetes bejelentésének elmaradását, a lengyel elnök erre hivatkozva le is mondta magyarországi látogatását. Rácz „szalmabáb érvelésnek” nevezte azt az állítást, miszerint Magyarország szuverén ország, és nem kell engedélyt kérnie a tárgyalásokhoz. Szerinte a szövetségeseket tájékoztatni kell az ilyen tárgyalások előtt és után is, nagyjából ismertetve a témát is. Úgy vélte, ez semmibe sem került volna, a kormány „szakmai hibát” követett el, és a magyar diplomácia „mérges kismalac” módjára viselkedik. Rácz szerint a moszkvai látogatás a magyar diplomácia szakmai leépülésének sorába illeszkedik. Megjegyezte, hogy bár belföldön hatásos lehet, hogy Orbán engedély nélkül tárgyal a legnagyobbakkal, mégis küldhetett volna egy táviratot Berlinbe, Párizsba és Washingtonba, „kisebb járulékos kárt okozva”.

A műsorban szó esett Orbán Viktor kötcsei és nyíregyházi beszédeiről is, amelyekben a miniszterelnök arról beszélt, hogy az oroszok katonai győzelmet arattak. Rácz szerint a kötcsei beszédnek „csak érintőleges köze van a valósághoz”, mivel Oroszország nem érte el a kezdeti politikai céljait: nem sikerült visszaszorítani a NATO-t az 1997-es határok közé, nem volt hatalomváltás Kijevben, katonailag sem sikerült meggyengíteni Ukrajnát, és az oroszbarátság helyett az ukrán lakosság hosszú generációkra elfordult az oroszoktól. Rácz nem érti, miért nézi Orbán „ennyire hülyének a saját közönségét”, és miért kell „Putyinabbnak lenni Putyinnál”, miközben még maga Putyin sem beszél a háború megnyeréséről. Hangsúlyozta, hogy a háborúhoz Magyarországnak is köze van, mivel kárpátaljai magyarok is meghaltak a fronton.

Rácz nem látja előjeleit egy 1918-hoz hasonló összeomlásnak a fronton. Érvei között szerepel, hogy a drónok meghatározó szerepe miatt nem várható olyan hadászati áttörés, amely fenntarthatatlanná tenné az ukrán védelmet. Az ukrán fegyveres erőkbe vetett lakossági bizalom továbbra is 90 százalékos, és bár az ország fele részben nyugati támogatásból működik, a finanszírozásra is lesz megoldás. Bár kisebb orosz előrenyomulások lehetségesek, Rácz nem látja, mire alapozza bárki, hogy Oroszország megnyerte volna a háborút. Megjegyezte, hogy a második világháború óta nem emlékszik olyanra, hogy az oroszok kompromisszumos békét kötöttek volna.

Ukrajna esetében a „reálisan elérhető legjobb forgatókönyv egy olyan fajta fegyverszünet, amit legalább nagyjából betartanak, de ennek sem látszik az esélye. A rendezés ügye nem áll jól.” Rácz szerint nyár óta az ukránok sem ragaszkodnak már az 1991-es határok visszaállításához, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elfogadható rendezési feltételnek tartja, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a határokat, ha garanciát kapnak az oroszoktól, hogy nem támadják meg őket újra. Valószínű, hogy Oroszország a területek nagy részét úgy tartja majd ellenőrzése alatt, hogy azt senki nem ismeri el jogilag, de egy háború befejezéséhez erre nincs is szükség. Ez azonban nem azonos azzal, hogy az ukránok elvesztették volna a háborút.

Az elfoglalt területek közül Krím a legértékesebb, ezt követi Zaporizzsja és Herszon megye, Donyeckkel azonban Rácz szerint Oroszország gazdaságilag „az égvilágon nem nyer semmit”, azt „a halál árnyékának földjének” nevezte. Mind az ukrán, mind az orosz társadalom fáradt, de Oroszországban a rendszer berendezkedése miatt ennek nincs hatása, bár az 1 millió halott és súlyosan megsérült orosz katonát nem lehet „eldugni”, ami hatalmas veszteség. Az ukrán korrupciós botrány kapcsán, amelyben átszámítva 40 milliárd forint tűnt el és két miniszter is belebukott, Rácz azt mondta, ez azt mutatja, hogy Ukrajnában egyre inkább van következménye a korrupciónak, bár ezt Magyarországon is látná. Mindezek ellenére úgy véli, Zelenszkij a háború végéig hatalmon marad.

(Forrás: 444.hu)