OkosHír: Franciaország egy új, önkéntes katonai szolgálati program bevezetését tervezi, válaszul az orosz katonai ambíciókkal kapcsolatos aggodalmakra, amelyek szerint Vlagyimir Putyin akár már 2028-ban megtámadhat egy NATO-tagállamot. Más európai országok, például Németország és Lengyelország is hasonló védelmi intézkedéseket vezetnek be vagy terveznek. Az uniós vezetők körében egyre nagyobb aggodalmat vált ki Oroszország növekvő katonai potenciálja és az a feltételezés, hogy Oroszország akár 2028-ban is támadhat egy NATO-tagállamot. Franciaország ezen aggodalmakra reagálva kívánja megerősíteni védelmi képességeit.

Héléne Conway-Mouret, a francia szenátus külügyi és védelmi bizottságának szocialista képviselője kiemelte, hogy a mozgósításról való gondolkodás túlmutat az aktív katonai szolgálaton, különösen az „egyértelmű orosz fenyegetés” fényében.

Hasonló intézkedések más európai országokban

Más jelentős európai országok is hasonló lépéseket tesznek.

• Németország: Nemrégiben megállapodott arról, hogy bevezeti a tizennyolc éves férfiak kötelező regisztrációját és orvosi szűrését. A kötelező szolgálat elrendelését azonban attól teszi függővé, hogy az önkéntes toborzás elegendő-e a hadsereg igényeinek kielégítésére.
• Lengyelország: Bejelentette, hogy minden felnőtt férfit kiképezne egy esetleges háborúra, de egyelőre nem rendelte el a kötelező sorkatonaságot.

A francia kezdeményezés részletei

A francia kezdeményezés valószínűleg komoly katonai kiképzést foglal magában. Jelenleg nem merült fel a sorkatonai szolgálat visszaállítása, amelyet Jacques Chirac néhai elnök 1997-ben szüntetett meg, és Emmanuel Macron elnök sem tervezi ezt. Az Élysée-palota közleménye szerint az elnök megerősítette a „nemzet szellemi és erkölcsi ellenállóképességének megerősítésének fontosságát a növekvő fenyegetésekkel szemben”. Ehhez a nagyszabású reformhoz jogalkotási átalakításokra van szükség, és a francia kormány ígérete szerint a vonatkozó törvényt december 21-ig bemutatja.

A tervezet ritkán látható egységet hozott a francia politikában, mivel az önkéntes katonai szolgálat ötlete széles körű támogatásra talált a gyakran megosztott pártok között. A tervet támogatják a konzervatívok és a radikális jobboldal is, például Cédric Perrin, a szenátus külügyi és védelmi bizottságának elnöke a Republikánusoktól, valamint Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke. Bardella korábban „hibának” nevezte a sorkatonaság megszüntetését, és szerinte ismét kötelezővé kellene tenni, de elismerte, hogy a fegyveres erőknek jelenleg nincs elegendő pénzük a teljes francia fiatalság kiképzésére. A baloldalon sem várható ellenállás: Conway-Mouret szerint „ha önkéntes, nem látom okát ellenezni azt”.

Ezzel a programmal Franciaország azt tűzte ki célul, hogy 2035-re 105 ezer fős tartalékos haderőt állítson fel. Ez azt jelentené, hogy minden két aktív katonára jutna egy tartalékos, ami jelentős növekedés a 2024-es, mintegy 44 ezer fős tartalékos állományhoz képest. A francia katonai vezetés korábban aggodalmát fejezte ki a lakosság számának csökkenése és ennek a toborzásra gyakorolt hatása miatt. Míg a korábbi években a katonai szolgálatot gyakran a fiatalok fegyelmezésére vagy a társadalmi kohézió megteremtésére használták fel, ma a fő mozgatórugó a fegyveres erők megerősítése az egyre élesebb biztonsági kihívásokkal szemben.