OkosHír: Magyarország nagyvárosai, különösen Szeged és Budapest, egyre súlyosabban szembesülnek a klímaváltozás hatásaival, mint például a rekordhőség és a tartós szárazság. Helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködve keresnek megoldásokat a városi környezet ellenálló képességének növelésére, miközben a talajvízszint csökkenése és a növényzet pusztulása komoly kihívásokat jelent.

A klímaváltozás hatásai és a városi növényzet pusztulása

Szeged, az ország egyik legmelegebb nagyvárosa, aktívan dolgozik a klímaváltozás városi hatásainak enyhítésén. Az önkormányzat civil szervezetekkel és intézményekkel közösen hívja fel a figyelmet az egyéni, közösségi és városi szinten tehető lépésekre az egyre gyakoribb és tartósabb hőség, valamint a kiszáradás ellen. E célból több programot is indítottak, köztük a Cool Life és a ReGreenX elnevezésűeket. Ezekhez csatlakozva a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a vajdasági Szabadegyetem Szabadka Kft.-vel együttműködve, az Európai Unió Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia programjának támogatásával valósított meg egy projektet. A projekt zárókonferenciáján Szegeden számoltak be az eredményekről és a további szükséges tennivalókról.

Szegeden egyre intenzívebben érezhető a klímaváltozás hatása. Egy előadás során elhangzott, hogy a városban élőknek egyre több hőségnapot kell elviselniük. Például tavaly augusztusban egy héten keresztül tartott a folyamatos, napi 12 órán át 30 Celsius-fok feletti hőség, mely során egy rekordmagas, 24,5 Celsius-fokos éjszakai hőmérsékletet is rögzítettek. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak adatai szerint az 1981-2010 közötti időszak 11,5 Celsius-fokos éves városi átlaghőmérséklete tavalyra már 14,4 Celsius-fokra emelkedett.

A magas hőmérséklet nem csupán az emberekre, hanem a szárazsággal együtt a városi növényzetre is jelentős terhelést ró. Szeged területén, akárcsak az egész Dél-Alföldön, a talaj rendkívül száraz; a felső 1 méteres rétegnek legalább 80-120 milliméternyi csapadékra lenne szüksége. A légköri aszály is károsítja a növényzetet, leginkább a fenyőket, nyírfákat és tujákat érintve, amelyek a városi környezetben a páradús levegő hiányában elpusztulnak. Tavaly 2165 fát kellett kivágni a szegedi közterületeken a kiszáradás miatt, ami kétszerese volt a korábbi évek faelhalálozásának. A növényzet kulcsfontosságú az árnyékolás és a városi hősziget-hatás enyhítése, azaz a forróság csökkentése szempontjából.

Bardóczi Sándor, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának főtájépítésze egy előadásában elmondta, hogy a fővárosban is hasonló mértékű növénypusztulás várható a következő években. Becslések szerint az átlaghőmérséklet további 1-2 Celsius-fokos emelkedése és az aszály miatt a következő 10 évben 40 ezer budapesti fa pusztulhat el, ami a fővárosi faállomány több mint egyharmadát jelenti. A hagyományos zöldterület-fenntartási módszerek fenntarthatatlanokká válnak a hazai városokban, mivel a közterületek növényzetének további öntözése nem megoldható.

Alkalmazkodási stratégiák és a talajvíz kihívásai

Bardóczi ismertette, hogy a fővárosban a 2023-as adatok alapján 38 négyzetméter volt az egy főre eső zöldterület, kerületenként eltérő megoszlásban. Felmérések szerint a koronavírus-járvány óta többen és többet tartózkodnak a parkokban. Ezért a legfontosabb feladat jelenleg a klímaváltozásnak jobban ellenálló fák és más növényzet telepítése. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet, mivel egyesek inkább parkolókat vagy burkolt utakat preferálnának.

A Jane Haining rakpart átépítésével kapcsolatban Bardóczi elmondta, hogy felméréseik szerint 43 százalék támogatta az autóközlekedés fenntartását, de a többség a zöldítés mellett állt, ennek alapján civil szervezetek bevonásával tervezték meg a terület átalakítását. A fővárosban megfigyelhető, hogy míg a külső kerületekben növekszik a beépített és burkolt területek aránya, addig a belvárosi részeken az aszfaltot és betont egyre több helyen cserélik zöldterületre. Ennek során kulcsfontosságú a klímaváltozásnak ellenálló növényzet telepítése.

A Vadvirágos Újpest Program keretében a Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület újfajta növénytársulásokkal alakított ki zöld közterületeket a fővárosban. Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnök szerint minden apró helyet érdemes beültetni növényzettel. Arra is figyelmet fordítanak, hogy az új, szárazságtűrő növénytársulások élelmet és otthont biztosítsanak a rovaroknak, a nagyobb területeken pedig fészkelőhelyet nyújtsanak a madaraknak, és a növények lehetőleg éveken át életben maradjanak. Fontos továbbá, hogy a városban keletkező vizet – a csapadékot, a termálvíz maradékát és a tisztított szennyvizet – megfelelő kezelés után fel kell használni a növények öntözéséhez, ahelyett, hogy a csatornába engednék.

A szegedi önkormányzat a Dugonics téren klímareziliens kertet alakít ki, ahol egymás melletti ágyásokban mutatják be a hagyományos városi közterületi kert és az újfajta, éghajlati változásoknak jobban ellenálló növényzet viselkedését. A tervek készen állnak, a munka jövőre kezdődik. Szegeden eddig több mint száz kilométeres úthálózat mentén mérték fel a városi növényzetet, és 25 ezer fa adatait (fajta, egészségi állapot) tartják nyilván a digitális fakataszterben. A cél ezzel is az, hogy a szárazságot, hőséget és városi körülményeket jobban tűrő növények legyenek a közterületeken.

A városi növényzet életben maradásának egyik kulcskérdése a víz, ezért a talajvíz szintje is fontos tényező. Bartha Károly docens, a Szegedi Tudományegyetem tanára tartott előadást a talajvíz összegyűlésének és szintváltozásainak jellemzőiről, valamint a Szeged alatti talajvíz-készletekről. Elmondása szerint az elmúlt évtizedekben a Dél-Alföldön mindenhol csökkent a talajvíz szintje, amely általában 2 és 6 méter közötti mélységben húzódik a felszíntől számítva, és süllyed. Ez jelentős hatással van a növényzetre, mivel a növények a hajszálcsöveken keresztül a talajvíz szintje felett is elterjedő nedvességből táplálkozhatnak.

Szeged különleges helyzetben van, mivel az 1879-es árvíz után az újjáépítés során feltöltötték a talajt, agyagos, részben vízzáró réteget kialakítva a város alatt. A Tisza folyó befolyásolja a talajvizet: alacsony vízállásnál a talajban a Tisza felé szivárog a víz, magas vízállásnál pedig a part alatt is kiterjed. Ennek az oda-vissza hatásnak részben ellenáll a 2015-re kiépített, akár 10 méter mélyen is húzódó résfal, amelyet az árvizek során jelentkező buzgárok, fakadóvizek és beszivárgások ellen hoztak létre. A talajvíz szintjére az autópályák is hatással vannak; az M43-as két oldalán a vizsgálatok szerint eltérő a talajvíz szintje, mivel a pálya alapja akadályozza a nedvesség terjedését a földben. A Duna-Tisza köze magasabban fekszik, mint Szeged, és a víz mindig a mélyebben lévő területek felé szivárog a talajban, de kérdéses, hogy az akadályok miatt milyen mértékben jut el a város altalajába.

A többféle hatás miatt keveset lehet tudni arról, hogy pontosan mi a helyzet jelenleg a Szeged alatti talajvízzel, amely vélhetően másként állhat a különféle városrészekben. Régebben voltak alapos kutatások, de az 1972-1985 között kiépített monitoring-rendszerhez tartozó 175 talajvízszint-ellenőrző kútból ma már csak töredéke működik. További bizonytalansági tényező a Szegedet övező kertes városrészek és kiskertek lakóinak talajvíz-használata is. Nincs pontos adat arról, hogy hány fúrt kút van, milyen mélyre fúrták azokat, és mennyi vizet szivattyúznak ki belőlük évente. Országos szinten is csak becslések vannak a fúrt kutak számáról és vízkivételének mennyiségéről. Bartha azt is elmondta, hogy a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem ipari célra nem alkalmas, és öntözésre is csak korlátozottan használható, mivel a felszínről leszivárgó vízben sokféle szennyeződés, szerves és vegyi anyag található. Ennek ellenére általános a talajvíz mezőgazdasági öntözésre történő használata.

A szegedi talajvíz legutóbbi mennyiségi és minőségi felmérése 2010-2012 között készült, amelyet Fejes Ildikó doktori értekezése elemzett. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kútjaiban november közepén a felszín alatt 3-7 méterre volt a talajvíz.

A szerbiai partner, a Szabadegyetem Szabadka a program keretében gazdálkodókat, tanárokat, diákokat és civil szervezeteket tájékoztatott a klímaváltozás okairól és hatásairól, valamint a fenntartható gazdálkodásról – számolt be Németh Csilla, a projektmenedzser. Összesen 15 kisebb-nagyobb határmenti rendezvényen tartottak tájékoztatókat, például a Szegedi Ifjúsági Napokon és a Vajdaságban az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján. Az oktatáshoz kétnyelvű tanári segédlet és diákoknak szóló kézikönyv is készült.

A szegedi CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület főként a szemléletformálás területén dolgozott, iskolai foglalkozásokat rendezett a klímaváltozásról. Szárazságtűrő növényekkel betelepített iskolai zöld sarkokat hoztak létre, és a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjével közösen ültetési bemutatót is tartottak. Egy másik, kapcsolódó programban „A klíma az udvarunkban is változni fog” címmel tájékoztató szórólapot terjesztettek Szegeden és a környező falvakban arról, mit tehetünk a kertekben az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, például esővízgyűjtéssel és komposztkészítéssel.

Az „Értsd a problémát, légy része a megoldásnak” elnevezésű projekt a zárókonferenciával együtt az Európai Unió pénzügyi támogatásával, 185 ezer euróból valósult meg az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési programban. A résztvevők a program pénzügyi lezárása után is folytatják az együttműködést. Szeged küzdelme a klímaváltozással szemben a városi növényzetért folytatódik: november végén újabb fásítási programot kezdtek meg, amelyben az önkormányzati közterület-fenntartó munkatársai 800 facsemetét ültetnek el városszerte.

(Forrás: telex.hu)