Belföld
Jogerős ítélet született az M1-es autópályán történt, több autót érintő büntetőfékezési ügyben
OkosHír: A Budapest Környéki Törvényszéken jogerős ítélettel zárult le egy 2022. január 8-án az M1-es autópályán történt közúti veszélyeztetési eset, amely során egy furgon vezetője szándékos fékezéssel balesetet okozott. Az elkövetőt, M. Tamást felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és elrendelték indulatkezelési tréning elvégzését.
Az elmúlt időszakban számos felvétel került nyilvánosságra fedélzeti és útfigyelő kamerákról, melyek közlekedési szabálysértéseket, baleseteket és autósok közötti konfliktusokat rögzítenek. A rendőrség is rendszeresen oszt meg ilyen videókat, azonban a jelenség nem mutatja a közlekedési morál javulását.
2022. január 8-án délután M. Tamás egy fehér Peugeot Partner kisteherautóval haladt az M1-es autópálya belső sávjában a főváros irányába. A Magyar Közút Zrt. kamerájának felvételei szerint a férfi dühös lett, miután egy szürke Toyota Corolla besorolt elé. A furgon először szorosan követte a Toyotát, majd az M1-es és M7-es autópályák találkozásánál áttért a középső sávba. Ezután a Peugeot hirtelen bevágott a Toyota elé, intenzíven lassított, majd megállt a nagyforgalmú, négysávos úton.
View this post on Instagram
A szándékos megállás következtében a Toyota mögött haladó fehér Jeep is kénytelen volt állóra fékezni. Egy sötét színű kombi a Jeep mögött csak úgy tudta elkerülni az ütközést, hogy áttért a középső sávba és kikerülte az álló járműveket. Az őket követő fehér Škoda Yeti vezetője balra rántotta a kormányt a két irányt elválasztó betonelemek felé, ám a manőver után visszazuhant az úttestre, a Jeep oldalának csapódott, majd a Toyotát hátulról a furgonnak tolta.
A bíróság megállapítása szerint M. Tamás nem forgalmi okból fékezett, hanem büntetőfékezéssel akarta megleckéztetni a Toyota vezetőjét, C. Ádámot. A büntetőfékezés, mint jelenség, egyre gyakoribbá válik a magyar utakon, és a rendőrség is igyekszik felhívni a figyelmet a veszélyeire.
A bírósági eljárás és az ítélet részletei
M. Tamás ellen közúti veszélyeztetés bűntette és négy rendbeli rongálás miatt indult büntetőeljárás. Az elsőfokú ítélet idén márciusban született meg, melyben két év felfüggesztett szabadságvesztésre, 300 ezer forint pénzbüntetésre és három év hat hónap járművezetéstől való eltiltásra ítélték.
Mivel M. Tamás védője enyhítésért, az ügyészség pedig súlyosbításért fellebbezett, az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódott. A jogerős ítéletet szerdán, 2025. november 19-én hirdették ki.
A tárgyalás során kiderült, hogy M. Tamás jogosítványát az eset után nem sokkal bevonták, ennek ellenére vezetett, ami négy szabálysértési ügyet eredményezett. Fontos különbség, hogy a jogosultság szüneteltetése alatti vezetés szabálysértés, míg az eltiltás hatálya alatti vezetés már bűncselekménynek minősül. Mivel a férfi az elsőfokú ítéletet megelőzően vezetett jogosítvány nélkül, nem indultak ellene további büntetőeljárások, az eltiltást a márciusi ítéletben szabták ki.
M. Tamás a szerdai tárgyaláson megtörtnek tűnt. Elmondta, hogy három gyermeke van, korábban rendezetlen lakhatási körülmények között élt, jelenleg havi 150 ezer forintot keres, de életmódja megváltozott és nyugodt. A baleset reggelén a feleségével összezördült, és előző éjszaka rosszul aludt a család.
A bíróság igazságügyi gépjármű műszaki szakértőt is kirendelt, Melegh Gábor személyében, hogy tisztázza a csoportos ütközésért való esetleges részleges felelősséget a többi autós részéről. A szakértői vélemény szerint az ütközéseket nem a túl kis követési távolság vagy a Škoda vezetőjének figyelmetlensége okozta. A büntetőfékező furgon mögött feltorlódott autók vezetői intenzíven fékeztek, de egy olyan vészhelyzetbe kerültek, amelyre felkészületlenül érte őket. Autópályán 100 km/órás sebességnél körülbelül 56 méter biztonságos követési távolság ajánlott, de a szakértő szerint ez a forgalmi viszonyok miatt ezen a szakaszon nehezen tartható. Melegh Gábor hangsúlyozta, hogy életszerűtlen, ha egy autós látható forgalmi ok nélkül fékez és áll meg az autópálya belső sávjában.
Ez a megállapítás kizárja az úgynevezett sértetti közrehatást, és jelentősége van abban is, hogy a balesetben vétlen autósoknak összesen több mint 6 millió forint kára keletkezett. A Toyota vezetője, Ádám elmondta, nagyon megijedt, amikor a furgon elévágott. Miután megálltak, M. Tamás kiszállt a Peugeot-ból és a Toyota felé indult. Egy rövid szóváltás után, abban a pillanatban, amikor Ádám eldöntötte, hogy kicsatolja biztonsági övét és kiszáll, a Yeti becsapódott az autója hátuljába, így másodperceken múlt, hogy nem sérült meg.
A jogerős ítéletben a bíróság M. Tamás nehéz életkörülményeire és az eltelt időre tekintettel elengedte az elsőfokú ítéletben megállapított pénzbüntetést. A korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést helybenhagyták, így M. Tamásnak nem kell börtönbe vonulnia. Mivel vezetési jogosultságának felfüggesztése óta eltelt idő meghaladja az eltiltás időtartamát, elvileg ismét vezethetne, azonban ehhez először kötelező utánképzésen kell részt vennie.
A bíró érvelésében kitért arra, hogy a büntetőfékezés miatt indult bírósági eljárások száma megnövekedett, és a közúti veszélyeztetési ügyek súlya között nagy különbségek vannak. Kiemelte, hogy az autópálya belső sávjában történő megállás kiemelten nagy balesetveszélyt okoz, amellyel a vádlottnak is számolnia kellett. Hozzátette, hogy az autópályán közlekedőknek nem kell számolniuk azzal, hogy valaki megáll, és egy ilyen esemény anyagi kárhoz, akár súlyos sérüléshez is vezethet.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztasson egy konkrét büntetőfékezési esetről és annak jogi következményeiről, egyúttal rávilágítson a büntetőfékezés jelenségének növekvő gyakoriságára és annak veszélyeire a magyar utakon. A cikk implicit módon kritizálja a közlekedési morál romlását, és utal arra, hogy a videós bizonyítékok ellenére sem javul a helyzet, inkább „valóságshow-élménnyel” szolgálnak.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen használ érzelmileg töltött vagy dramatizáló kifejezéseket, amelyek túllépnek a semleges, tényközlő újságírás keretein. Például az „elárasztották az internetet” kifejezés a videófelvételek mennyiségét túlzóan, drámaian mutatja be. A „csak valóságshow-élménnyel szolgálnak” megállapítás egy szubjektív, kritikus véleményt közvetít a közlekedési videók hatásáról, ahelyett, hogy azt egy forráshoz kötné. A furgonos vezető haragjának leírása („éktelen haragra gerjedt”) egyértelműen érzelmi töltetű, ami az olvasóban negatív képet alakít ki a vádlottról. A „büntetőfékezéssel leckéztesse meg” megfogalmazás a vádlott szándékát manipulatív módon, büntető, agresszív célként állítja be, még mielőtt a bírósági megállapítások részletesen bemutatásra kerülnének. A „korjelenség” és az a megállapítás, miszerint „úgy vált a napi gyakorlat részévé, mintha sokan valóban azért vezetnének, hogy alkalomadtán balesetveszéllyel fenyegessék a többi autóst”, egy erős, generalizáló állítás, amely a jelenség súlyosságát és az autósok feltételezett szándékát hangsúlyozza anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal vagy szakértői véleménnyel támasztaná alá a cikk narrátora.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk alapvetően kiegyensúlyozott forrásokat használ (rendőrségi felvételek, Magyar Közút kamerái, igazságügyi szakértő véleménye, bírósági ítélet, a sértett nyilatkozata). Azonban a vádlott, M. Tamás személyes körülményeinek (családi helyzet, jövedelem, rossz alvás, veszekedés a feleséggel) bemutatása a cikk vége felé történik, miután a narrátor már egyértelműen negatív képet festett róla a „büntetőfékezés” és az „éktelen harag” leírásával. Ez a szerkezeti elrendezés befolyásolhatja az olvasó kezdeti percepcióját, és a későbbi kontextus inkább magyarázatként, semmint a kezdeti értékítéletet felülíró tényként jelenik meg. Annak ellenére, hogy a cikk említi, hogy korábban szakértőkkel (közlekedési ügyvéd, közlekedési pszichológus) foglalkoztak a témával, ezek a források az aktuális eset elemzésében már nem kapnak közvetlen szerepet, csak a jelenség általános kontextusát erősítik.
Kép: Magyar Közút / IG
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Belső dokumentumok szerint a Samsung SDI az Átlátszó tevékenységének korlátozásáról egyeztetett
A Telex birtokába jutott angol nyelvű feljegyzés szerint a Samsung SDI vezetőségi ülésén téma volt a portál munkájának leállítása vagy korlátozása. A dokumentum szerint a cég vezetése nehezményezte, hogy a lap korábban üzemi mérgezésekkel kapcsolatos belső adatokat hozott nyilvánosságra.
A 2024. március 27-i dátummal ellátott irat szerint a menedzsment arra számított, hogy a kormány a választási kampány végéig lépéseket tesz a lap ellen. A dokumentum két konkrét hatósági eljárást is említ. Az egyik egy ügyészségi nyomozás lezárása, amely a terv szerint bírságot szabott volna ki a portálra.
Hatósági vizsgálatok és ellentmondások
A feljegyzésben szerepel az Integrity Authority (Integritás Hatóság) megnevezés is, amely a szöveg szerint a lap külföldi finanszírozását vizsgálná. A Telex informátora szerint ez fordítási hiba lehetett, és valójában a Szuverenitásvédelmi Hivatalra utaltak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal három hónappal a dokumentum kelte után valóban vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A hivatal megállapította, hogy a lap külföldi támogatásokkal befolyásolja a döntéshozatalt. A hivatal közlése szerint nem egyeztettek a Samsunggal a vizsgálat megindítása előtt.
Bodoky Tamás, a portál főszerkesztője közölte, hogy a Samsung-dokumentumban említett ügyészségi feljelentésnek nem lett következménye. Az Átlátszó nemrég pert nyert a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben. A bíróság döntése értelmében a hivatalnak bocsánatot kell kérnie valótlan állítások miatt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg a vállalati érdekérvényesítés és a politikai hatalom összefonódását sugallja. Célja a sajtószabadság veszélyeztetésének bemutatása konkrét, kiszivárgott bizonyítékokon keresztül, miközben a Media1-re vonatkozó rész egy személyesebb, sérelmi narratívát is beemel.
A forrásszöveg erős érzelmi töltetű szavakat használ, mint például az „ellehetetleníteni” vagy a „megfélemlítő jellegű”. A Media1-ről szóló részben megjelenik a „lehazaárulózták” kifejezés, amely a politikai megbélyegzés retorikáját idézi fel, de a szerző saját interpretációjaként.
Az eredeti cikk nem részletezi mélyebben a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényi felhatalmazásának kereteit, ami segítene eldönteni, hogy a Samsung dokumentuma reális várakozásokon vagy csupán feltételezéseken alapult-e. Az RTL náci múltjára való utalás („2002-ben elismerte, hogy meghamisította múltját”) egy klasszikus ad hominem érvelés, amely a jelenlegi jogi vitához nem tesz hozzá érdemi információt, de rontja a szereplő hitelességét.
A Telex cikke törekszik a kiegyensúlyozottságra azzal, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal válaszait betűhíven közli. Ugyanakkor a Samsung SDI és a kormányzati szervek válaszának hiánya (mivel nem reagáltak) egyoldalúvá teszi a bizonyítási folyamatot a kiszivárgott dokumentum javára.
Kép: Civertan via Wikipédia CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2995783
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
A MÁV és a Dunaújvárosi Egyetem közös képzési programmal enyhítené a vasúti létszámhiányt
Csepreghy Nándor, az ÉKM parlamenti államtitkára a megállapodás aláírásakor kifejtette, hogy a partnerség pénzügyi támogatást és gyakorlati helyszíneket biztosít az intézménynek. A kormányzati álláspont szerint a megállapodás mindkét fél számára előnyös, mivel a vasúttársaság közvetlen hozzáférést kap a tudományos bázishoz és a leendő munkavállalókhoz.
Az államtitkár elismerte, hogy a hazai vasúthálózat jelentős fejlesztésre szorul. Ennek okaként megjelölte, hogy az elmúlt években a közlekedésfejlesztési források fókuszában elsődlegesen az autópálya-építések álltak. A jövőbeni stratégia két fő pillérre épül: a kelet-nyugati áruszállítási korridor kihasználására és a növekvő személyszállítási igények kiszolgálására.
Logisztikai és demográfiai kényszerek
A vasúti áruszállítás kapacitásbővítését a hazai autóipar növekedése indokolja. A jelenlegi évi 450-500 ezer legyártott gépjármű száma az évtized végére elérheti az egymilliót. Ezen mennyiség elszállítása a közúti hálózat helyett vasúti megoldásokat igényel, amihez elengedhetetlen a pálya és az eszközállomány fejlesztése.
Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a humánerőforrás-helyzetet nevezte a stratégia kritikus pontjának. A vállalatnál foglalkoztatott 50 ezer munkavállaló átlagéletkora jelenleg 47 év. A vezérigazgató szerint az utánpótlás biztosítása érdekében elengedhetetlen az egyetemi szintű jelenlét fokozása.
Új szakirányok és ösztöndíjak
A megállapodás értelmében a Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök, mérnökinformatikus és műszaki menedzser szakjain új, vasútspecifikus szakirányokat és továbbképzéseket hoznak létre. A hallgatók számára ösztöndíjprogramokat és mentori támogatást hirdetnek meg, cserébe a későbbi munkavállalói elköteleződésért.
A 2015 óta fennálló kapcsolat szorosabbra fűzését az ÉKM, a MÁV és az egyetem közös közleményben erősítette meg. Az aláírók között szerepelt András István rektor és Süli János, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is. Az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek területére is kiterjed a jövőben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a vasúti szektor strukturális problémáit (elöregedő állomány, elhanyagolt infrastruktúra) egy proaktív, modernizációs lépésként tálalja. A cél a kormányzati közlekedéspolitika korrekciójának pozitív keretezése.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és marketing-típusú kifejezéseket használ a tényközlés helyett. Például: „felbecsülhetetlen” az utánpótlás, vagy a felek a „fenntarthatóság iránt elkötelezett jövő építésének útján járnak”. Ezek a fordulatok az objektív tájékoztatás helyett az esemény ünnepélyességét és megkérdőjelezhetetlenségét hivatottak sulykolni.
A cikk nem tesz említést a MÁV-ot érintő aktuális pénzügyi nehézségekről, a járatkimaradásokról vagy a kocsipark állapotáról, amelyek kontextusba helyeznék a „fejlesztési igényt”. Szintén hiányoznak a konkrét számadatok a „pénzügyi támogatás” mértékéről, így nem eldönthető, hogy a megállapodás valódi strukturális segítséget vagy csak jelképes együttműködést jelent.
Kép: Dunaújvárosi Egyetem/facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár1 napja
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika3 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika1 napja
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
-
Közélet-Politika2 napja
Kammerer Zoltán: Göd önkormányzata nem talált külső környezeti szennyezést a Samsung-gyáron kívül
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Valójában nekünk Brüsszellel szemben kell megnyerni ezt a választást