OkosHír: A Sziget Fesztivál jövője bizonytalanná vált, miután az amerikai többségi tulajdonosok bejelentették, hogy nem finanszírozzák tovább a rendezvényt. A helyzetet bonyolítja, hogy a főváros és a korábbi alapító, Gerendai Károly közötti tárgyalások politikai patthelyzetbe torkolltak, miközben a 220 millió forintos területhasználati díj elengedése körül éles vita bontakozott ki.

A Sziget Fesztivál története több mint három évtizede, 1993-ban kezdődött Diáksziget néven. A kezdeményezésből az évek során jelentős vállalkozás fejlődött, amely 1996-tól a Pepsi szponzorációjával és névadásával bővült. A 2000-es évek elejére a Sziget nemzetközileg is elismert márkává vált, majd 2011-ben elnyerte az Európa legjobb nagyfesztiváljának járó díjat.

A fesztivál növekedésével együtt pénzügyi kihívások is jelentkeztek. Bár a rendezvény minden évben nemzetközi előadókat vonultatott fel, működése során jellemzően alacsony nyereséggel vagy nullszaldós eredménnyel zárult. Gerendai Károly, az alapító, az elmúlt évtizedekben jelentős vagyonra tett szert a projekttel kapcsolatban. 2017-ben az amerikai Providence Equity Partners magántőkealap ajánlatot tett a szervezőcégre, majd többségi tulajdonrészt szerzett benne.

A Sziget Fesztivál pénzügyi helyzete és a tulajdonosváltás

A magántőkealapok befektetési stratégiája általában a nyereséges vagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokra összpontosít. Az amerikai befektetők budapesti üzlete azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az európai fesztiválpiacon is megfigyelhető tendenciák, mint a koronavírus-járvány utáni rövid fellendülés ellenére csökkenő látogatószám és növekvő költségek, hozzájárultak a Sziget nehézségeihez. Hasonló sorsra jutott a korábban szintén Gerendai érdekeltségébe tartozó Volt és Balaton Sound fesztivál, valamint több tucat brit és holland rendezvény is.

Az amerikai tulajdonosok idén október 13-án közölték, hogy nem kívánják tovább finanszírozni a veszteséges vállalkozást. Ezzel egyidejűleg kezdeményezték a fővárosnál a területhasználati szerződés közös megegyezéssel történő felbontását, ami azt jelenti, hogy 2026-ban Sziget Fesztivál valószínűleg nem kerül megrendezésre, hacsak új szervező nem vállalja a feladatot és a kapcsolódó költségeket.

Gerendai Károly, aki az utóbbi években a vendéglátásban és kulturális területen tevékenykedett, bejelentette, hogy érzelmi okokból nem tudja tétlenül nézni a fesztivál helyzetét. Kifejezte szándékát, hogy amennyiben a főváros felbontja az amerikai tulajdonosok szerződését és mentesíti őket minden kötelezettség alól, ő kész átvenni a szervezést. E célból létrehozta a FestPro IoF2025 Befektető Kft.-t.

A helyzetet bonyolítja, hogy a fővárosnak nem kötelessége felbontani az eredeti szerződést. Ennek elmaradása esetén a város 220 millió forint területhasználati díjra tarthatna igényt az amerikai cégtől, függetlenül attól, hogy lesz-e rendezvény. Egy új szerződés Gerendai cégével csak az előző felbontása után jöhet létre. Az ügy politikai dimenziót öltött, felmerült a kérdés, hogy Budapest elengedjen-e 220 millió forint biztos bevételt egy új ígéretért cserébe.

Politikai viták és a fővárosi döntéshozatal

A javaslat, amely a szerződés felbontását és a közterület-használati díj elengedését tartalmazta, még abban az esetben is, ha 2026-ban nem lesz Sziget, a fővárosi tulajdonosi bizottság elé került. A javaslatot szokatlannak ítélték, mivel az érintett felek jelentős anyagi háttérrel rendelkeznek, így elméletileg a 220 millió forintos összeg nem jelentene áthidalhatatlan akadályt számukra.

Radics Béla, a Fidesz fővárosi képviselője a Magyar Demokratának nyilatkozva kifejtette, hogy a javaslat nem tartalmazott semmiféle garanciát vagy biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a díj elengedése valaha megtérülne Budapest számára. Hozzátette, hogy a Fidesz nem tudta támogatni az előterjesztést, mivel az idő múlásával kétségessé vált a fesztivál jövő évi megszervezhetősége. A Fidesz álláspontja szerint a pénzügyi felelősség nem teszi lehetővé százmilliós összegek elengedését politikai nyomásra vagy ígéretekre alapozva. Két tulajdonosi bizottsági ülés is eredménytelenül zárult: az elsőn a Fidesz nem szavazott, a Tisza tartózkodott, a másodikon pedig fordítva. Radics Béla hangsúlyozta, hogy álláspontjuk szerint garancia nélkül nem támogatható a szerződésbontás, mert a Sziget elmaradása esetén újabb százmilliós hiány keletkezne a fővárosnál.

Felmerült a kérdés, hogy amennyiben Gerendai Károly meg kívánja menteni a fesztivált, miért nem saját forrásaiból fedezi a költségeket. A korábbi szervező-tulajdonos jelentős bevételekre tett szert a Sziget üzemeltetése és eladása során. Egy interjúban maga Gerendai is elmondta, hogy Deutsch Tamás sportminisztersége idején (1999–2002) előfordult, hogy a fesztivál költségvetésének tíz százalékát az állam állta. A Magyar Nemzet információi szerint a Sziget Zrt. a 2019-et megelőző hat évben mintegy másfél milliárd forintot kapott a kormánytól. Ebben az időszakban a cég adózott nyeresége mintegy 3,3 milliárd forint volt. 2015-ben a Sziget Fesztivál, a Volt Fesztivál és a Balaton Sound összesen 487,4 millió forint állami támogatásban részesült különböző pályázati és turisztikai forrásokból.

A részben állami forrásokkal is támogatott vállalkozás értékesítése után Gerendai Károly és üzlettársai összesen körülbelül 18 milliárd forintot realizálhattak, amikor 2017-ben a Providence Equity Partners amerikai magántőkealap többségi tulajdont szerzett a cégben. Ezen adatok alapján a 220 millió forintos összeg nem tűnik aránytalanul nagynak a korábbi bevételek tükrében.

Gerendai Károlyról széles körben ismert, hogy kiterjedt politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek üzleti tevékenysége során, más sikeres kulturális vállalkozásokhoz hasonlóan, hozzájárulhattak a fesztivál intézményi támogatottságához.

A közgyűlési döntés és a politikai reakciók

Miután az ügy a bizottságon elakadt, Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli előterjesztésként vitte a kérdést a fővárosi közgyűlés elé, ahol szintén nem sikerült többséget szerezni. A szavazás során a Fidesz és a Tisza Párt is tartózkodott, így a javaslat elbukott.

Karácsony Gergely ezt követően Facebook-bejegyzésben jelentette be a Sziget Fesztivál megszűnését, amiért a Tisza Pártot és a Fideszt hibáztatta. A szavazás utáni események ellentmondásos fordulatokat vettek. A Tisza Párt fővárosi képviselőcsoportja és Magyar Péter álláspontja nem volt egységes, ami eltérő nyilatkozatokhoz vezetett.

Bujdosó Andrea, a közgyűlés tiszás tagja egy ellenzéki lapnak nyilatkozva felháborítónak tartotta, hogy Gerendai Károly a főpolgármesterrel külön tárgyal az ügyben. Álláspontja szerint a képviselő-testületnek és a főpolgármesternek egységesen kellene fellépnie a magánbefektetőkkel szemben, nem pedig a főpolgármesternek kellene a magánbefektetők szószólójává válnia. Néhány órával később Magyar Péter saját oldalán posztolt arról, hogy különmegállapodást kötött Gerendaival, és jelezte, hogy jövőre találkoznak a Sziget Fesztiválon.

A vállalkozó és Magyar Péter közötti kapcsolatról találgatások vannak. A Direkt36 szerint Magyar Péter már 2024 márciusában Gerendai által szervezett Szeretem Magyarországot Klub vendége volt, ahol politikai ambícióiról beszélt. Gerendai tehát a kezdeti időszakban támogatta a jelenlegi Tisza-vezetőt, és több tiszás politikus is tagja volt a klubnak politikai pályafutásuk előtt. A Tisza Párt vezetésének következetlenségét mutatja, hogy a „megállapodás” előtt néhány órával Magyar Péter még „kreált cirkusznak” nevezte a Sziget-ügyet, amellyel szerinte a Fidesz–DK–Kutya Párt–Karácsony Gergely-koalíció akarta elterelni a figyelmet.

Magyar Péter és Gerendai megállapodásának részleteiből annyi derült ki, hogy a szervezők a fővárostól kapott bérletidíj-kedvezmény összegét három részletben fizetik vissza: 2028-ban és 2029-ben a tartozás 33–33 százalékát, míg 2030-ban a fennmaradó részt. A bejelentést egy közös szelfi kísérte, amely a sajtóban is megjelent, és az üzenet szerint „jövőre találkozunk a Szigeten”.

Radics Béla a „nagy bejelentésre” reagálva kijelentette, hogy „ez nem egyezség, hanem egy kávéházi bemondás. A főváros pénzügyeit nem lehet ilyen alapokra építeni”. A Fidesz képviselője szerint a Tisza Párt politikai haszonszerzés érdekében folyamatosan változtatja álláspontját, míg a főváros válaszok és konkrétumok nélkül maradt. Hangsúlyozta, hogy a budapesti közgyűlés döntése nélkül Gerendai cégének továbbra sincs joga a Sziget megszervezésére, és semmi sem kötelezi őket a díj visszafizetésére. Az úgynevezett megállapodás tartalmilag tehát éppen annyit ér, mint egy szelfi Magyar Péterrel.

Radics Béla összegzésként elmondta, hogy előbb a kormányt akarták bevonni az ügybe a területhasználati díj kifizetésének átvállalásával, majd miután ez nem sikerült, magánalkukra tértek át. Szerinte a Sziget ügye megmutatta, hogy Magyar Péter nem megoldás, hanem probléma Budapest számára. A képviselő szerint egy olyan város, amely minden hónapban a csőd szélén áll, nem játszhat el százmilliókat politikai szívességként. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem a Sziget ellen van, sőt, szeretnék, ha a fesztivál fennmaradna, de felelős döntések mellett, garanciákkal, politikai blöffök nélkül szeretnének megegyezésre jutni. Radics kijelentette: „Sziget-pártiak vagyunk. Ez egy világszinten ismert esemény, ami büszkévé teszi a budapestieket. De a budapestiek pénzét nem lehet kockára tenni.”

A Sziget Fesztivál körüli helyzet üzleti döntésből politikai küzdelemmé vált, ahol a szereplők eltérő narratívákat próbálnak érvényesíteni. A főváros pénzügyi helyzete, a befektetők bizonytalansága és a jogi rendezetlenség továbbra is nyitott kérdéssé teszi a Sziget jövőjét.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Gemini