OkosHír: Az Economist elemzése szerint Ukrajna további védelméhez és gazdaságának fenntartásához jelentős európai pénzügyi és katonai támogatásra van szükség a következő években, miközben az Egyesült Államok várhatóan csökkenti hozzájárulását Donald Trump elnöksége alatt.

Az Economist elemzése rámutat, hogy Ukrajna csak abban az esetben képes megállítani Oroszországot, ha elegendő pénzügyi és katonai támogatást kap védelmének és gazdaságának fenntartásához, valamint Moszkva számára jelentős költségeket ró a háborúért. Az európai államoknak egyértelműen jelezniük kell Kijev folyamatos támogatását, amíg az orosz elnök számára világossá nem válik, hogy hosszú távon nem érhet el győzelmet. A helyzet eltér a Ronald Reagan-kori időszaktól, mivel Európának most várhatóan szinte teljes egészében az Egyesült Államok részvétele nélkül kell finanszíroznia ezt a támogatást, mivel Donald Trump elnök adminisztrációja csökkenti az amerikai elkötelezettséget a kontinensen.

A számítások szerint Ukrajna becsült szükséglete 2026 és 2029 között mintegy 389 milliárd dollár, mely készpénzt és fegyvereket foglal magában, és elsősorban Európától kellene érkeznie. Ez az összeg megközelítőleg kétszerese annak, amit a kontinens a háború kezdete óta már biztosított. Az Egyesült Államok korábban 133 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát, azonban Washington jelenleg gyakorlatilag leállította a források biztosítását. Az amerikai támogatás hiányának pótlásához a NATO többi tagállamának védelmi kiadásait a GDP 0,2 százalékáról 0,4 százalékra kellene növelnie. Ez a helyzet jelentős kérdéseket vet fel Európa azon képességével kapcsolatban, hogy valódi „stratégiai autonómiát” alakítson ki, azaz független külpolitikai döntéseket hozzon az Egyesült Államoktól.

Ukrajna aktuális védelmi költségvetése évi 65 milliárd dollár, míg a kormány további 73 milliárd dollárt fordít egyéb kiadásokra. Bevételei megközelítőleg 90 milliárd dollárt tesznek ki. A költségvetési hiányt külföldi támogatások és fegyverszállítások fedezik, melyek idei értéke elérheti a 40 milliárd dollárt. Ez a finanszírozás alig elegendő a frontvonal fenntartásához. Kijev évente húsz százalékkal emeli védelmi kiadásait, hogy lépést tartson Oroszországgal, bár egyes szakértők úgy vélik, Moszkva tényleges katonai kiadásai meghaladhatják a hivatalosan közölt adatokat.

Becslések szerint a következő négy év során Európának 181 milliárd dollár értékű fegyvert és lőszert kellene szállítania Ukrajnának. Az Európai Unió és Nagy-Britannia hozzájárulása így összesen 389 milliárd dollárt tenne ki: ebből 328 milliárd dollárt az EU-tagállamoknak, 61 milliárd dollárt pedig Nagy-Britániának kellene biztosítania. Ez a támogatás a harcok esetleges befejezése után is szükséges lenne, mivel Kijevnek továbbra is fenn kellene tartania hadseregét és feltöltenie készleteit.

A szükséges források előteremtése jelentős politikai vitákat generál. Az Európai Bizottság új, hétéves költségvetésében 117 milliárd dollárt különített el Ukrajna támogatására, de ennek összegnek csak egy része tekinthető reálisan biztosíthatónak. Egy másik lehetséges finanszírozási forrás az Európában befagyasztott orosz állami vagyon, melynek értéke körülbelül 163 milliárd dollár. A javasolt mechanizmus szerint az EU hitelt nyújtana Ukrajnának ebből az összegből, és Oroszország csak abban az esetben kapná vissza a pénzt, ha a háború befejezését követően kifizetné a jóvátételt. Belgium azonban blokkolja ezt a tervet, aggódva a garanciák elégtelensége miatt és attól tartva, hogy egyedül viselné a jogi kockázatokat.

Vita alakult ki arról is, hogyan kellene felhasználni az említett összeget. Friedrich Merz német kancellár álláspontja szerint a forrásokat kizárólag fegyverekre kellene fordítani, míg az ukrán fél a költségvetési támogatást is alapvető fontosságúnak tartja. Franciaország azt javasolja, hogy az uniós forrásokból a lehető legnagyobb mértékben az európai védelmi ipar részesüljön, míg más tagállamok rugalmasabb megközelítést alkalmaznak, és nem zárják ki az amerikai vagy dél-koreai fegyverek beszerzését sem.

Bár egyetlen megoldás sem elégítene ki minden felet, az uniós vezetők elkötelezettnek tűnnek Ukrajna finanszírozásának biztosításában a következő évekre. Valószínűleg megvalósul a „jóvátételi hitel” konstrukciója, és hosszú távon sor kerülhet közös európai kötvénykibocsátásra, hasonlóan a 800 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alaphoz. Német tisztviselők azonban aggódnak amiatt, hogy az EU-kötvények gyengíthetik a fiskális fegyelmet. Egy, az Economistnak név nélkül nyilatkozó forrás azt állította, hogy ennek az egész folyamatnak a fő akadálya nem a német Bundestag, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Annak ellenére, hogy a részletekben nincs teljes egyetértés, az Economist szerint „egy dolog világos”: Európának előbb-utóbb viselnie kell a háború anyagi terheit, amennyiben valóban meg kívánja állítani Vlagyimir Putyint.

(Forrás: demokrata.hu)

A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés