OkosHír: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kijelentette, hogy Magyarország fenntartja álláspontját a migrációval kapcsolatban, függetlenül az esetleges bírságoktól. Hozzátette, a kormány nem tervezi végrehajtani azt a „magyar emberek számára hátrányos brüsszeli döntést”, amely évente harmincezer migráns befogadását írná elő Magyarország számára. Elmondása szerint ez a döntés ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, és a kormány a magyar lakosság érdekeit tartja szem előtt.

Bakondi György kifejtette, hogy az elmúlt tíz év illegális migrációval kapcsolatos tapasztalatai alapján Európa 2015-ös migrációs helyzetértékelése és annak hatásairól alkotott képe alapvetően tévesnek bizonyult. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió humanitárius problémaként kezelte a nagyszámú illegális bevándorlót, akik Bakondi szerint „többségében fiatal, ismeretlen személyazonosságú muszlim férfiak voltak”. Hozzátette, hogy a migráció biztonsági vonatkozásai akkoriban nem kerülhettek szóba, és azokat, akik mégis felvetették, kritikával illették.

A főtanácsadó emlékeztetett arra, hogy a tömeges illegális beáramlás már akkor is potenciálisan negatív következményekkel járt a belső biztonságra, a szuverenitásra és a magyar emberek mindennapi életének biztonságára. Kiemelte, hogy egy felelős kormányzat ezt nem vállalhatja, ezért született meg a lakosság megkérdezését követően a határ lezárásáról szóló döntés.

A belbiztonsági főtanácsadó felidézte, hogy ezt követően számos európai országban terrorcselekmények történtek, „no go zónák” jöttek létre, a nők elleni erőszak mindennapossá vált, és a szociális ellátórendszerben is súlyos feszültségek keletkeztek a forráshiány miatt. Hozzátette, hogy ehhez vallási türelmetlenség és az antiszemitizmus újbóli megjelenése is társult. Elmondása szerint mindez arra késztette a lakosságot nemzetállami szinten, hogy nyomást gyakoroljon a politikusokra a változtatás érdekében.

Megjegyezte, hogy a schengeni térség több országában visszaállították a belső határellenőrzést, felgyorsították a kitoloncolásokat, csökkentették a szociális ellátórendszerre fordított kiadásokat, és korlátozták a családegyesítést. Elmondása szerint megkezdődött a tagállamok közötti összefogás; Olaszország, Szlovénia és Horvátország például összehangolta határellenőrzését. Magyarország, Ausztria és Románia rendőri erőket küldött a bolgár-török határra Bulgária schengeni csatlakozása után, hogy megakadályozzák az illegális migránsok érkezését a határaikra.

Bakondi György hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az egyetlen, amely nem változtatott migrációs politikáján; a legutóbb elfogadott migrációs paktum kulcseleme továbbra is a nagyszámú érkező szétosztása a tagállamok között. Hozzáfűzte, hogy az európai nemzetállamok fellépése egyre erőteljesebb az uniós migrációs politika megváltoztatásáért, és a magyar példa „gyakorlati eredményessége” miatt egyre nagyobb figyelmet kap. Emiatt lát esélyt arra, hogy az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők tanácsában, a nemzetállamok vezetői megváltoztatják az illegális migrációval kapcsolatos, Bakondi szerint „téves álláspontot”.

A déli határszakaszon tapasztalható növekvő migrációs nyomásra vonatkozó kérdésre Bakondi György elmondta, hogy míg tavaly az év hasonló időszakában 9000 határsértőt fogtak el, addig idén már 11 400-at. Ennek okaként a szerb határőrizet intenzitásának csökkenését jelölte meg, ami miatt az korábban a magyar és szerb rendőri erők összehangolt akciója által kiszorított, elsősorban afgán embercsempész csoportok ismét visszatelepültek a határtérségbe. Figyelmeztetett, hogy a jövőbeni prognózis nagymértékben függ az Európai Unió migrációs politikájában várható lépésektől. Hozzáfűzte, kívánatos lenne, ha az Unió megállapodna a „tipikus útba indító országokkal” (Líbia, Tunézia, Marokkó, Mauritánia) a visszafogadásról vagy határőrizetük megerősítéséről, hogy megakadályozzák az onnan induló migrációt.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Bakondy György/Facebook