Közélet-Politika
Szijjártó Péter: Brüsszeli politikák fenyegetik az európai gazdaságot
OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU külkereskedelmi tanácsának informális ülését követően aggodalmát fejezte ki a világ ismételt blokkosodása miatt, amely szerinte súlyos károkat okozna az Európai Uniónak és Magyarországnak is. A miniszter kritikával illette az EU gazdaságpolitikáját, kiemelve az Oroszországgal szembeni szankciókat és az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodást, melyeket az európai gazdaság versenyképességének romlásáért felelősnek tart.
A tárcavezető szerint a világ egyre inkább a blokkosodás irányába halad, ami jelentős gazdasági hátrányokkal járna, hasonlóan a hidegháború időszakában Magyarországot ért károkhoz. Hozzátette, hogy az Európai Unió az elmúlt években hátrányosan jött ki a saját maga által kötött megállapodásokból, valamint olyan intézkedésekből is, amelyekhez nem volt közvetlen köze.
Az EU gazdasági kihívásai és a kritizált intézkedések
Szijjártó Péter úgy véli, hogy a brüsszeli intézkedések elszigetelték az Európai Uniót, és „óriási kiütést” mértek az európai gazdaságra. Példaként említette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók hatására összeomlott az európai gazdasági növekedési modell, amely a fejlett nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációján alapult, és ennek helyébe máig sem lépett semmi. A miniszter korábban is hangsúlyozta, hogy az EU gazdaságpolitikáját ideológiai szempontok uralják, miközben a valós gazdasági érdekek háttérbe szorulnak, például az energiaellátás biztonsága és a beruházások ösztönzése.
A miniszter bírálta a kínai elektromos autóiparra vonatkozó vámokat is, amelyeket „rendkívül ártalmasnak” nevezett. Továbbá úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben kötötte meg az „évszázad legrosszabb dealjét” az Egyesült Államokkal a vámokról. Szijjártó Péter elmondása szerint az EU kereskedelmi biztosa „jól megünnepelte magát” az ülésen, ezt a megállapodást „fantasztikusnak” tartva, azonban szerinte „a tények kevésbé zavarták”, és „egyféle inzultusnak tekintette azokat a konkrét kérdéseket”, amelyeket feltett neki, válaszokat nem kapva rájuk.
A miniszter szerint a „legegyszerűbb és legadekvátabb kérdés” az, hogy az európai gazdaság gerincét adó autóipar mennyivel károsodott azáltal, hogy az eddigi 2,5 százalékos vámokat az Európai Bizottság megállapodása nyomán 15 százalékra emelték. Figyelmeztetett arra is, hogy a megkötött vámmegállapodás akár még rosszabb is lehet, mivel Ursula von der Leyen szerinte „teljesen felelőtlen és alaptalan vállalásokat tett” azzal kapcsolatban, hogy az EU mintegy 750 milliárd euróért vásárol majd energiahordozókat az Egyesült Államokból, és az európai vállalatok 600 milliárd euró értékben hajtanak végre beruházásokat ott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „megalapozatlan, s minden alapot nélkülöző vállalást tettek az Egyesült Államok irányába”, mivel az Európai Bizottság nem vásárol energiát és nem is tud beruházásokat végrehajtani. Emiatt szerinte „még az a forgatókönyv is szóba jöhet, hogy az évszázad legrosszabb dealje még rosszabb lesz, ha az Ursula von der Leyen által vállalt, a sci-fi kategóriájába tartozó vállalások nem teljesülnek”.
Változás szükségessége a brüsszeli gazdaságpolitikában
A miniszter összegzésében kijelentette, hogy Brüsszel veszteségeket okozott az európai gazdaságnak az Egyesült Államokkal és Kínával való kereskedelmi és gazdasági együttműködés tekintetében hozott intézkedéseivel. Hozzátette, hogy most az Oroszországból származó olcsó energiahordozókat is ki akarják zárni a piacról, ami még drágább energiaforrások beszerzését tenné szükségessé.
Szijjártó Péter szerint „nem véletlen, hogy az európai gazdaság versenyképessége drámai mértékben esik vissza, mivel Brüsszel olyan intézkedéseket hozott, amelyek komoly kiütéssel érnek fel a gazdaság vonatkozásában”. Kiemelte, hogy „mielőbb változásra, alapvető gazdaságpolitikai fordulatra van szükség Brüsszelben” annak érdekében, hogy az európai gazdaság újra erősödni tudjon. Hozzátette, hogy mindaddig, amíg egy olyan gazdaságpolitika marad, amely „átpolitizál és átideologizál mindent”, addig nem lehet számítani az európai gazdaság megerősödésére.
Végezetül a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak „otthon kell minden fontos intézkedést meghoznia” annak érdekében, hogy a „lehúzó európai gazdasági környezetben is növekedni tudjon a magyar gazdaság versenyképessége a jövőben”.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter EU-kritikus nézeteinek bemutatása, és az európai gazdaság helyzetéről alkotott, pesszimista kép megerősítése. A cikk a miniszter álláspontját hangsúlyozza, amely szerint az EU jelenlegi gazdaságpolitikája káros, elhibázott, és alapvető változásra van szükség. A narratíva arra irányul, hogy az olvasóban megerősítse azt a véleményt, hogy „Brüsszel” felelős az európai gazdasági problémákért, és Magyarországnak önálló lépéseket kell tennie a saját érdekei védelmében.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a miniszter szubjektív véleményét tükröző, erős kifejezéseket használ, amelyeket direkt idézetek formájában ad vissza. Például: „óriási károkat okozna”, „rajtaveszítene”, „óriási kiütést”, „rendkívül ártalmas”, „évszázad legrosszabb dealjét”, „a tények kevésbé zavarták”, „egyféle inzultusnak tekintette”, „teljesen felelőtlen és alaptalan vállalásokat tett”, „megalapozatlan, s minden alapot nélkülöző vállalást”, „sci-fi kategóriájába tartozó vállalások”, „drámai mértékben esik vissza”, „komoly kiütéssel érnek fel”, „átpolitizál és átideologizál mindent”, „lehúzó európai gazdasági környezetben”. Ezek a kifejezések a miniszter véleményét hivatottak nyomatékosítani, és bár az eredeti cikk narrátora nem használ szükségtelenül érzelmi nyelvezetet a saját hangján, a miniszter idézett szavai erősen negatív töltetűek, és a kritika élességét hangsúlyozzák. Az „évszázad legrosszabb dealje” kifejezés többszöri ismétlése retorikai eszköz a megállapodás negatív megítélésének rögzítésére.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen fő forrásra támaszkodik: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozataira. Bár a cikk műfaja alapján (véleménycikk, amely egy miniszter álláspontját mutatja be) ez elfogadható, mint egy adott álláspont részletes bemutatása, a kiegyensúlyozottság hiányzik, amennyiben nem mutat be ellentétes véleményeket vagy más szempontokat az EU gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Az Európai Bizottság álláspontja vagy más tagállamok véleménye nem jelenik meg, ami egyoldalú képet fest a helyzetről. A „kapcsolódó cikkünk” utalás (Szijjártó Péter: Lelepleződött Magyar Péter) szintén a miniszter narratívájának megerősítését szolgálja.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi az EU-USA vámmegállapodás konkrét tartalmát azokon a pontokon kívül, amelyeket a miniszter kritizál (pl. az autóipari vámok emelése 2,5%-ról 15%-ra, valamint az energiavásárlásra és beruházásokra vonatkozó vállalások). Nem magyarázza el, hogy az Európai Bizottság miért tartja „fantasztikusnak” a megállapodást, és milyen előnyöket remél tőle. Az Oroszországgal szembeni szankciók gazdasági hatásai is csak a miniszter szemszögéből kerülnek bemutatásra, anélkül, hogy az EU vagy más elemzők indokait vagy az alternatív forgatókönyveket ismertetnék. A „teljesen felelőtlen és alaptalan vállalások” kifejezés mögött álló konkrét mechanizmusok vagy a Bizottság valós hatásköreinek hiánya sem kerül bővebben kifejtésre, csak a miniszter állítása, miszerint a Bizottság nevásárol energiát és nem hajt végre beruházásokat.
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Gulyás Gergely: Új esély a békére, változik a széljárás Washingtonban és Európában
OkosHír: Gulyás Gergely miniszter szerint az orosz-ukrán háború, amely 2022 februárjában kezdődött és jelenleg is tart, alapvetően határozta meg a jelenlegi választási ciklust, és annak következményei közvetlenül érzékelhetők. A miniszter kiemelte, hogy az Egyesült Államok Fehér Házában már több hónapja egy olyan adminisztráció tevékenykedik, amelynek elsődleges célja a béke megteremtése. Gulyás Gergely úgy véli, ezáltal jelentősen megnőttek a sikeres békekötés esélyei, különösen ahhoz képest, amikor Magyarország „mondhatni, szinte egyedül volt az Európai Unióban” ebben a törekvésében. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Unióban is „teret nyer magának” a józan ész, és „esetleg még többségbe is kerül”, hasonlóan ahhoz, ahogyan szerinte ez a tengerentúlon már megtörtént.
Gulyás Gergely megjegyezte, hogy az Európai Unión belül is javult a helyzet. Véleménye szerint Szlovákiában a kormányváltás pozitív változást hozott, és Csehországban is hamarosan hivatalba lép egy új kormány, amely a választási kampány során folyamatosan hangsúlyozta, hogy Európa elsődleges érdeke nem Ukrajna „céltalan és időkorlát nélküli” támogatása, hanem a mielőbbi béke.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, aki egyben Hegyvidék és Észak-Újbuda fideszes választókerületi elnöke, arról beszélt, hogy „nagyon bizonytalan, nagyon kiszámíthatatlan világban élünk”. Az államtitkár állítása szerint az Európai Unió is „elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát”. Steiner Attila hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy „a saját útját tudja járni”, és olyan döntéseket hozzon, amelyekkel „meg tudja alapozni a békét és ki tud maradni ebből a háborúból”.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a magyar kormány békepárti álláspontjának megerősítése az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, kiemelve a kormányt, mint a „józan ész” képviselőjét egy háborúpártinak beállított európai környezetben. A cikk célja, hogy legitimálja Magyarország külpolitikai irányvonalát, és azt sugallja, hogy ez az álláspont egyre szélesebb körben nyer támogatást nemzetközi szinten. A cikk a kormányzati kommunikációt visszhangozza, megteremtve a „magányos, de igazságos” harcos képét, aki végül elismerést és támogatást kap.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a narrátor és az idézett politikusok szájából is használ érzelmileg telített és retorikailag hatásos kifejezéseket. Gulyás Gergely „mondhatni, hogy szinte egyedül voltunk az Európai Unióban” megfogalmazása az elszigeteltség és az azt követő potenciális „győzelem” érzetét kelti. A „teret nyer magának” a józan ész és „esetleg még többségbe is kerül” kifejezések a „józan ész” megszemélyesítésével egy morális diadalmenetet sugallnak. Steiner Attila „nagyon bizonytalan, nagyon kiszámíthatatlan világban élünk” felütése félelmet és bizonytalanságot ébreszt, ezzel igazolva a kormány „saját útját” és a háborúból való kimaradást. A legerősebb manipulatív elem a „az Európai Unió is elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát” kijelentés. Ez egy erős, vádló állítás, amely az EU-t háborús uszítóként mutatja be, anélkül, hogy bármilyen konkrét bizonyítékot vagy árnyaltabb képet adna. A cikk végén elhelyezett „Kapcsolódó cikkünk: Háborúval riogatja Európát Volodimir Zelenszkij” cím is megerősíti a narratívát, hogy más szereplők (ebben az esetben Ukrajna elnöke) a háború felé terelik Európát, szemben Magyarország békepárti álláspontjával.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése egyoldalú. Kizárólag a magyar kormány két magas rangú tisztviselőjének, Gulyás Gergelynek és Steiner Attilának a véleményét idézi. Nincsenek független elemzők, ellenzéki politikusok, vagy az említett nemzetközi szervezetek (EU, amerikai adminisztráció) képviselőinek ellenvéleményei vagy pontosító nyilatkozatai. Ez a forrásválasztás teljes mértékben a kormányzati narratívát erősíti meg, és nem biztosít kiegyensúlyozott képet az olvasónak. Bár egy agresszorról szóló tudósításnál az egyensúly hiánya indokolt lehet, itt belső politikai állásfoglalásokról van szó, ahol a pluralizmus hiánya manipulációra utal.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk több ponton is hiányos kontextust vagy nem teljesen megalapozott állításokat tartalmaz. Az „új adminisztráció” a Fehér Házban, amely „több hónapja” van hivatalban és „elsődleges célkitűzése a béke megvalósítása”, homályosan fogalmaz. Adott időpontban (2025. november 13.) az amerikai elnökválasztás 2024 novemberében történt, az új elnök beiktatása pedig 2025 januárjában. Tehát valóban „több hónapja” lenne hivatalban egy új adminisztráció, de az, hogy ennek „elsődleges célkitűzése a béke megvalósítása”, Gulyás Gergely véleménye, és nem feltétlenül tükrözi az adott adminisztráció hivatalos, teljes körű politikáját vagy retorikáját. Az „Európai Unió is elköteleződött afelé, hogy a háború irányába tolja egész Európát” állítás tényként van beállítva Steiner Attila által, holott ez egy erősen vitatható és leegyszerűsítő interpretációja az EU komplex külpolitikájának és biztonsági stratégiájának. A cikk nem szolgáltat bizonyítékot vagy további kontextust ezen állítások alátámasztására.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Gulyás Gergely/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Nemzetbiztonsági aggályok ellenére kapott magyar állampolgárságot Hilarion metropolita
OkosHír: Hilarion metropolita magyar állampolgárságot szerzett, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági szervek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) való kapcsolatai miatt aggályokat fogalmaztak meg. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2022-ben javasolta a kormánynak, hogy ne adjanak állampolgárságot a metropolitának, ám a kormányzat ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta.
Egy, a magyar kormányzatnak dolgozó forrás tájékoztatása szerint, amikor Hilarion metropolita Budapesten szolgált, a nemzetbiztonsági szervek olyan információkkal rendelkeztek, amelyek az FSZB-hez kötötték őt. A forrás szerint kérdéses volt, hogy Hilarion aktív FSZB-tisztként vagy titkos együttműködőként tevékenykedett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2022-ben azt javasolta a kormánynak, hogy ne adjon állampolgárságot Hilarionnak, az FSZB-vel való kapcsolatai miatt. A kormányzat azonban figyelmen kívül hagyta ezt a figyelmeztetést.
Hilarion metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közbenjárásával, gyorsított eljárás keretében kapott magyar állampolgárságot. Nem sokkal később édesanyja is magyar állampolgár lett, családegyesítésre hivatkozva. Bár Magyarország gyakran ad állampolgárságot külföldi egyházi vezetőknek, a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmeztetésének ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása szokatlannak számít.
A közép-európai titkosszolgálatok orosz ügyekben való szoros együttműködése miatt a Hilarion metropolita által jelentett biztonsági kockázatokról – magyar állampolgárságának megszerzése ellenére – a partnerszolgálatok is értesültek. Ezt magyar és cseh források egyaránt megerősítették.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy Hilarion metropolita nemzetbiztonsági átvilágításon esett át. A miniszter azonban nem tért ki arra a részletre, hogy az átvilágítás során az FSZB-vel való kapcsolatai miatt negatív eredmény született volna.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy a magyar kormányzat döntését Hilarion metropolita állampolgárságának megadásáról felelőtlennek és potenciálisan nemzetbiztonsági kockázatot jelentőnek mutassa be, különös tekintettel az állítólagos FSZB-kapcsolatokra. A szöveg feltehetően az olvasókban felháborodást és gyanakvást kíván kelteni a kormányzat eljárásával szemben.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos érzelmileg töltött és manipulatív kifejezést használ. Például a címben szereplő „annak ellenére kapott magyar állampolgárságot, hogy az FSZB-s kapcsolatai miatt megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon” kifejezés kategorikus és elítélő hangvételű, tényként állítva be a „megbukást”. A „ministránsfiú ágyába bemászó” és „FSZB-köpontban lövöldöző” jelzők (amelyek a „Kapcsolódó cikkek” részben szereplő, de a fő szövegben is megemlített, Hilarionhoz köthető állítások) a szenzációhajhászás és a karaktergyilkosság eszközei, amelyek nem feltétlenül relevánsak az állampolgársági eljárás ténybeli bemutatásában, de erős negatív konnotációt hordoznak. A „gyorsított eljárásban” és „családegyesítés címszó alatt” kifejezések a folyamat gyanús, nem transzparens voltát sugallják. Végül, a Gulyás Gergelyre vonatkozó „azt azonban elhallgatta, hogy az FSZB-hez köthető pap azzal a lendülettel meg is bukott” megfogalmazás közvetlenül vádolja a minisztert információ visszatartásával és egyértelműen az újságírói véleményt tükrözi, nem pedig objektív tényközlést.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk elsődlegesen meg nem nevezett „magyar kormányzatnak dolgozó forrásra”, Panyi Szabolcs VSquare hírlevelére, valamint meg nem nevezett „magyar és cseh forrásokra” támaszkodik. A kormányzati álláspontot egyetlen forrás, Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata képviseli, amelyet a cikk narrátora azonnal értelmez és kritizál, mint információ elhallgatását. Ez a forráskezelés jelentős egyensúlyhiányt mutat, mivel szinte kizárólag a kormányzattal szembeni kritikus nézőpontot erősíti meg, és nem ad teret a kormányzati döntés esetleges indokainak vagy más magyarázatoknak. A „Kapcsolódó cikkek” beemelése tovább erősíti ezt az egyoldalú narratívát, további, Hilariont negatív színben feltüntető állításokkal.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Pátriárkai kitüntetés Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részére – magyarortodox.com
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása