OkosHír: A Kinizsi-kutatás negyedik ásatási szezonja 2025. szeptember 15-től október 2-ig zajlott Nagyvázsonyban, nemzetközi önkéntesek részvételével. A feltárások célja Kinizsi Pál hadvezér földi maradványainak megtalálása, valamint történelmi jelentőségének alátámasztása a Magyar Királyságon és Közép-Európán belül. A részletes eredményekre november végéig várni kell.
Mátyás király híres hadvezéréről, Kinizsi Pálról számos legenda él a magyar történelemben. Az egyik legismertebb történet szerint egy törökök elleni győzelem, feltehetően a kenyérmezei csata utáni ünnepségen malomkövet ragadott, melyet tánc közben a vállára emelt, és arról kínált bort a bajtársainak. Azonban az bizonyos, hogy Kinizsi már életében erejével azonosították, és a paraszti származású hős archetípusává vált.
A hagyomány szerint Kinizsi Pál 1431 körül született Temes megyében, és molnárlegényként dolgozott édesapja mellett, mielőtt Hunyadi Mátyás hadseregébe került. Egyszerű közkatonaként kezdte pályafutását, majd kivételes fizikai erejének és hadvezetői képességeinek köszönhetően folyamatosan emelkedett a ranglétrán. 1468-ban már Magyar Balázs alvezéreként vett részt a király cseh hadjárataiban.
1472-ben Temesvár parancsnoka lett, és irányítása alatt a város az ország déli védelmének kulcsfontosságú erősségévé fejlődött. Hűségéért Mátyás király még ebben az évben adományként neki ítélte Nagyvázsonyt a hozzá tartozó birtokokkal együtt. Kinizsi azonnal jelentős építkezésekbe kezdett: a Vezsenyi család egykori kúriaszerű várát valódi erősséggé alakította, belső udvarát palotaszárnnyal bővítette, a birtokon pedig – a pálos szerzetesek számára – kolostort és templomot építtetett.
Hadvezéri feladatai miatt Kinizsi keveset tartózkodott a nagyvázsonyi várban, annak ügyeit felesége, Magyar Benigna intézte. Magyar Benigna hozatta Nagyvázsonyba Kinizsi Pál 1494-ben bekövetkezett halála után a holttestet, és a feltételezések szerint a vázsonykői pálos kolostorban temettette el férjét. Bár a korabeli beszámolók szerint a temetés körülményei nem tükrözték Kinizsi hadvezéri rangját, az özvegy legalább egy díszes, vörösmárvány szarkofágot készíttetett a sírra. Később ide, a Szent Mihályról elnevezett kolostorba kerültek Magyar Benigna második férjének, Horváth Márknak a földi maradványai is. A sírokat 1708-ban kincskeresők feldúlták és kirabolták. A csontokat a Zichy család uradalmi tisztje megmentette, de az újratemetés pontos helye a mai napig ismeretlen.
Kinizsi sírja utáni kutatások története
A Kinizsi sírja utáni kutatás már a 20. század elején elindult, ám annak eredményességéről nincsenek adatok. 1927-ben Németh Gábor, nagyvázsonyi plébános és hobbi helytörténész is próbálkozott a kereséssel, és talált is néhány sírkődarabot a Szent Mihály-kolostor romjai között. Az első tudományos igényű ásatások az 1950-es évek végén kezdődtek Éri István vezetésével, aki Kinizsi és Horváth elsődleges temetkezési helyét a pálos kolostor romjai között azonosította. Az ő nyomán indult el 2022-ben – 550 évvel azután, hogy Kinizsi Pál Mátyástól megkapta a nagyvázsonyi birtokot – az az ásatás-sorozat, melynek legfontosabb célja Kinizsi Pál és Horváth Márk másodlagos temetkezési helyének, azaz földi maradványainak a megtalálása, valamint az, hogy bizonyítékot szolgáltasson Kinizsi közép-európai történelmi jelentőségére.
A Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum együttműködésében zajló ásatás a közösségi régészet elvei alapján működik, ami azt jelenti, hogy a munkálatok egy részét önkéntesek végzik, és a feltárási munkákba bárki betekinthet. Az ásatást Pátkai Ádám Sándor, a Lackó Dezső Múzeum régésze vezeti, projektvezetője pedig dr. Kandikó Csanád jogász, helytörténész.
Legutóbbi feltárások és eredmények
2022-ben és 2023-ban az ásatások a Szent István-templom sírkertjében zajlottak, melyek eredményeként bebizonyosodott, hogy Nagyvázsony már az Árpádok korában is létező település volt. Itt álltak a középkori település házai, és feltételezhetően ide temették el Kinizsi és Horváth csontjait is, de a sírok pontos helyét egyelőre még nem sikerült azonosítani. A feltárások tavaly a pálos kolostor romjai között folytatódtak, és ugyanitt zajlott a Kinizsi-kutatás negyedik, 2025. szeptember 15-től október 2-ig tartó ásatási szezonja is.
A munkálatokban 12 országból 12 önkéntes, valamint számos fémkeresős civil vett részt, akik a kolostorépület északkeleti végében, az egykori szemétdombon végeztek feltárást. A közelmúltban befejeződött ásatás során kerámia- és fémtöredékek mellett ezüstpénzt és kályhacsempét is találtak. A részletes eredményekről november végén számolnak majd be a szakemberek. Az addig is folyamatosan frissülő részeredmények és a legérdekesebb leletek a Vázsonykő Facebook-oldalon követhetők nyomon.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az olvasók tájékoztatása a Kinizsi Pálhoz kapcsolódó nagyvázsonyi régészeti kutatásokról. Emellett a cikk igyekszik felkelteni az érdeklődést Kinizsi Pál történelmi alakja iránt, és hangsúlyozni a kutatás jelentőségét, valamint a közösségi régészetben rejlő lehetőségeket. A narratíva egy enyhe, pozitív előretekintő hangnemet alkalmaz, amely a kutatás sikerét sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk több ponton is olyan nyelvezetet használ, amely bár nem minősül durva manipulációnak, de érzelmi töltetet vagy narratív előrevetítést tartalmaz. Például a bevezetőben a „lépésről lépésre közelebb kerülünk Kinizsi Pál földi maradványainak megtalálásához, és annak bizonyításához, hogy Kinizsi nem csupán a Magyar Királyság, hanem egész Közép-Európa meghatározó történelmi személyisége volt” mondat egyértelműen a kutatás célját fogalmazza meg, de a „lépésről lépésre közelebb kerülünk” fordulat pozitív kimenetelt és előrehaladást sugall. Hasonlóan, a „alakja pedig a paraszti sorból felemelkedett hős szimbólumává vált” kijelentés tényként kezeli Kinizsi szimbolikus státuszát, anélkül, hogy forráshoz kötné ezt a társadalmi percepciót. Az özvegy által készíttetett szarkofág leírásánál a „nem volt méltó egy olyan hadvezérhez, aki életében egyetlen csatát sem vesztett” megjegyzés a cikk narrátorának részéről egy értékelés, amely Kinizsi hadvezéri nagyságát emeli ki, ezzel érzelmileg is megerősítve a róla kialakított képet.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése alapvetően korrekt, a legendákat legendaként, a feltételezéseket feltételezésként kezeli. Azonban az egyensúly tekintetében megfigyelhető, hogy a cikk hangsúlyosan a kutatás pozitív céljaira és a várható eredményekre fókuszál. Bár jelzi, hogy az eredményekre várni kell, a hangsúly a „közelebb kerülésen” és a „bizonyításon” van. A cikk nem tartalmaz ellenkező véleményeket vagy a kutatás lehetséges nehézségeire vonatkozó részleteket, ami egy híranyag esetében elfogadható lehet, de egy mélyebb elemzésben hiányozhatna.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Balázs Máté via Google Maps
