OkosHír: A közvélemény-kutató szakma számos nehézséggel néz szembe, beleértve a növekvő költségeket, a lakosság csökkenő bizalmát, a politikai szereplők részéről érkező hiteltelenítési kísérleteket, valamint a válaszadási hajlandóság romlását. A jelenlegi, kiélezett politikai környezetben különösen nagy az érdeklődés a pártpreferencia-kutatások iránt, ugyanakkor egyre nehezebb interjúalanyokat találni. Sokan megszakítják a hívást, amint megtudják annak célját, extrém esetekben pedig rendőrségi bejelentés is történik a kérdezőbiztosok ellen.

A mesterséges intelligencia bevonása a felmérésekbe

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az augusztusi MCC Feszten kifejtette, hogy a jövőben elkerülhetetlenné válik a mesterséges intelligencia (MI) bevonása a felmérésekbe. Ez a várakozás hamarosan valósággá válhat, mivel az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjában már vizsgálják a válaszadók kiváltásának lehetőségeit. A tavasszal alapított Minerva Intézet közvélemény-kutatásaiban pedig már MI-alapú hangasszisztens végzi a telefonos kérdezést élő ember helyett.

Pohly Ferenc, az AI-szakértő és a Minerva Intézet ügyvezető igazgatója a Telexnek nyilatkozva elmondta, meglepő módon sok válaszadó jelezte, hogy végre nyugodtan elmondhatja a véleményét anélkül, hogy elítélnék a vonal túloldalán. Pohly szerint az MI alkalmazása jelentősen csökkentheti a kutatási költségeket, gyorsíthatja az adatfelvételt és növelheti a pontosságot. A robot nem fárad el, és a többezredik hívást is azonos hangszínnel teljesíti. Hozzátette, hogy az élő kérdezőbiztosok akaratlanul is befolyásolhatják a válaszadókat, míg a robot asszisztens nem nyújt plusz információkat, amelyek egy adott válaszra terelhetnék az interjúalanyt.

Amennyiben a válaszadó visszakérdez, a gépi asszisztens technikailag képes lenne improvizálni, de a cég szabályzata szerint ez nem megengedett. Pohly elmondta, hogy előre rögzített válaszok állnak rendelkezésre technikai kérdésekre (pl. telefonszám forrása, kérdés megismétlése). Tartalmi kérdés esetén, ha a válaszadó visszakérdez, a robot továbblép a következő kérdésre, és az adatbázisba az kerül be, hogy az interjúalany nem válaszolt.

A beszélgetés végén a gépi asszisztens azt is megkérdezi, milyen volt egy robottal beszélgetni. Pohly szerint a válaszadók mindössze 18-20 százaléka ad negatív választ, a többség semleges vagy kifejezetten pozitív visszajelzést ad. Sok válaszadó észre sem veszi, hogy géppel kommunikált.

A Minerva Intézet felméréseiben egyszerre 100 telefonhívás indítható, ami szükség esetén többszörözhető. Ez felgyorsítja az adatfelvételt és kiküszöböli a kérdezőbiztosok bérköltségét. Az intézet MI-t használ a válaszok feldolgozására, rendszerezésére és klaszterezésére is. Pohly hangsúlyozta, hogy bár szúrópróbaszerűen ellenőrzik az eredményeket és eddig nem találtak hibát, intézetük nem közvélemény-kutató cég, és az adatok részletes elemzését másokra bízzák. Elismerte ugyanakkor, hogy a robot kérdezők elidegeníthetnek bizonyos válaszadókat.

Szakmai vélemények és jövőbeli kilátások

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója innovatívnak tartja a Minerva Intézet munkáját és az MI használatát, szerinte néhány éven belül szélesebb körben is elterjedhet a technológia a szakmában. Kételyeit fejezte ki azonban azzal kapcsolatban, hogy az MI már most teljes mértékben kiválthatja-e az élő kérdezőbiztosokat, és hogy minden válaszadó készen áll-e a gépi asszisztenssel való beszélgetésre.

A 21 Kutatóközpont jelenleg csak tanácsadásra használja az MI-t, főként online vagy hibrid módszerrel végzett kutatásaiban. Az MI véleményét kikérik a kódolásban és programozásban, ami felgyorsítja a munkájukat. Róna kiemelte, hogy nem osztanak meg MI-vel válaszadóktól származó érzékeny információkat adatvédelmi okokból.

Róna szerint a közvélemény-kutató szakma igazi kihívása a válaszadók megtalálása. Míg a kilencvenes években könnyebb volt felmérést készíteni, ma már csak minden negyedik-ötödik embert sikerül elérni telefonon vagy személyesen. Tapasztalatai szerint nagyjából minden 10-20. telefonhívásból lesz sikeresen kitöltött kérdőív, így egy 1000 fős mintához akár 10-20 ezer hívásra is szükség lehet. Megjegyezte, hogy akiket a robot sem tud elérni, azok nem veszik fel a telefont. Az emberek nehezen vehetők rá a felmérésekben való részvételre a rengeteg marketingcélú hívás és a telefonos csalóktól való félelem miatt.

Róna nem ért egyet azzal, hogy az élő kérdezőbiztosok gyakran befolyásolnák a válaszadókat, mivel minden telefonbeszélgetésről felvétel készül és ellenőrzik azokat. Az internetes kutatásoknál ez a probléma nem merül fel az önkitöltős kérdőívek miatt. Szerinte a telefonos kutatás jelentősen olcsóbbá válhat, ha a gépi asszisztens ugyanolyan válaszadási hajlandóságot tud elérni, mint az élő kérdező. Egy 1000 fős, 10 perces reprezentatív telefonos kutatás jelenleg nagyságrendileg 2-3 millió forintba kerül, a személyes adatfelvétel pedig még ennél is drágább.

Az MI mint „válaszadó”: Múlt és jövő rekonstruálása

Az ELTE januárban induló, Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében zajló kutatása azt vizsgálja, kiválthatja-e a válaszadót is a mesterséges intelligencia. Littvay Levente, az ELTE Társadalomtudományi Központjának kutatóprofesszora a Telexnek elmondta, hogy a közvélemény-kutatás egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem látjuk a múltat; ha nem készült felmérés egy témában, nem tudjuk, mit gondolt róla a társadalom.

Littvay utalt Steve Jobs 1985-ös gondolatára, miszerint jó lenne, ha a technológia lehetővé tenné például Arisztotelész megkérdezését. Szerinte ma már „nagyjából itt tartunk”, az MI segítségével több-kevesebb sikerrel rekonstruálható, hogyan gondolkodhatott valaki a múltban. Reméli, hogy a többéves projekt végére kidolgozhatnak egy megbízható modellt, amellyel megválaszolhatók olyan kérdések, mint például a magyar társadalom véleménye az egykulcsos jövedelemadóról 1990-ben vagy 2000-ben.

Az USA-ban már több hasonló kutatás indult, jó eredményekkel. Littvay példaként említette Donald Trump elleni büntetőeljárásokat: a kutatások szerint a republikánus szavazók 58 százaléka eredetileg úgy vélte, elítélt bűnöző nem lehet elnök, ez az arány a tárgyalások végére 22 százalékra csökkent. A kutatók ugyanezt a kérdést MI segítségével is lefuttatták egy olyan nyelvi modellben, amely nem tartalmazott adatokat az eljárásokról. Littvay szerint nagyon hasonló eredmények és változások jöttek ki, mint az élő emberek megkérdezésével készült felmérésekben. Ezt a módszert jövő idejű kutatásokra is lehet használni, bár ezeket nem lehet meglévő felmérésekkel ellenőrizni.

Arra a kérdésre, honnan tudja a gép egy 52 éves kecskeméti háziasszony válaszát, Littvay elmondta, hogy a kutatás elején a társadalom demográfiai összetétele alapján perszónákat hoznak létre. Az MI-vel megíratják az emberek történetét, majd ezt a szöveget visszaadják neki, és utasítják, hogy egy adott profilú személyként válaszoljon bizonyos kérdésekre, például az egykulcsos adórendszerről. A nyelvi modell ez alapján ad választ.

A TK kutatója szerint ez a módszer egyelőre csak hosszú éveket igénylő tudományos publikációkban hasznosítható, ahol az 1-2 éves adatokkal való munka nem jelent problémát. Gyors, jelen idejű közvélemény-kutatásra (pl. pártpreferenciákra) még nem alkalmas a nyelvi modellek naprakész adathiánya miatt. Azonban alkalmas lehet arra, hogy a közvélemény-kutató cégek előre teszteljék az élő emberekkel készülő felmérések kérdéseit és módszertanát.

Littvay Levente hozzátette, hogy bár a hagyományos közvélemény-kutatásnak sok hibája van, ő társadalomtudósként a társadalom iránt érdeklődik. A tudományos kutatások biztató eredményei ellenére sem gondolja, hogy a mesterséges intelligencia a közeljövőben felváltaná az élő válaszadókat, akik legtöbbször érzelmi alapon hoznak döntéseket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a közvélemény-kutató szakma jelenlegi nehézségeit mutatja be, és ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia (MI) által kínált lehetséges megoldásokat és jövőbeli irányokat tárgyalja. A narratíva egy problémát (csökkenő válaszadási hajlandóság, költségek) vázol fel, majd bemutatja az MI-t mint ígéretes, bár még nem mindenre kiterjedő megoldást. Célja az olvasó tájékoztatása a közvélemény-kutatásban zajló innovációkról és a technológia potenciális hatásairól, miközben fenntart egy bizonyos fokú óvatosságot az élő emberi interakció teljes kiváltásával kapcsolatban.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora viszonylag semleges és tényszerű nyelvezetet használ, szakmai kifejezésekkel. Azonban előfordulnak olyan kifejezések, amelyek a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák, például „komoly kihívásokkal küzd” vagy „kiélezett politikai helyzetben”. Az „elszálló költségek” kifejezés kissé érzelmileg telítettebb, mint a „növekvő költségek”. A cikk a „meglepve tapasztaltuk” és a „végre nyugodtan elmondhatja a véleményét, anélkül hogy bárki elítélné őt a vonal túloldalán” idézetekkel erősíti az MI-alapú megközelítés pozitív megítélését, hangsúlyozva a válaszadók anonimitás iránti igényét. A „robot nem fárad el” megállapítás az MI egyértelmű előnyét emeli ki. A „rákfenéje” szó használata Littvay Levente részéről a közvélemény-kutatás egyik alapvető problémájára utal, és erősíti a technológiai megoldások szükségességének érvelését.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kiegyensúlyozottnak tekinthető a források tekintetében, mivel több intézet vezetőjét és kutatóját is megszólaltatja:
    • Mráz Ágoston Sámuel (kormányközeli Nézőpont Intézet) – az MI bevonásának szükségességét hangsúlyozza.
    • Pohly Ferenc (Minerva Intézet) – az MI-alapú kutatás bevezetője és előnyeinek ismertetője.
    • Róna Dániel (21 Kutatóközpont) – innovatívnak tartja az MI-t, de óvatosabb a teljes kiváltással kapcsolatban, és a hagyományos módszerek kihívásaira fókuszál.
    • Littvay Levente (ELTE Társadalomtudományi Központ) – az MI mint válaszadó kutatásának vezetője, a módszer tudományos potenciálját mutatja be.

    Ez a sokszínűség lehetővé teszi a téma komplex megközelítését, bemutatva mind az MI-ben rejlő lehetőségeket, mind a szakma előtt álló akadályokat és a módszer korlátait. A cikk nem foglal állást egyértelműen egyik oldal mellett sem, hanem bemutatja a különböző szakértői véleményeket.

  • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk jól bemutatja az MI-alapú kutatások technikai részleteit és a szakértői véleményeket. Nem tér ki viszont részletesebben arra, hogy a „társadalmi bizalmatlanság” és a „politikusok részéről érkező hiteltelenítési akciók” konkrétan milyen formában nyilvánulnak meg, és mely politikai szereplőktől erednek, ami segíthetne jobban megérteni a probléma mélységét. Bár említi, hogy a Nézőpont Intézet „kormányközeli”, ez az egyetlen utalás a kutatóintézetek politikai pozicionálására, ami a forráskezelés kiegyensúlyozottságának megítéléséhez további kontextust igényelhetne.
• A téma társadalmi relevanciája: A közvélemény-kutatás pontossága és megbízhatósága kulcsfontosságú a demokratikus társadalmakban, mivel tájékoztatást nyújt a lakosság véleményéről, befolyásolhatja a politikai diskurzust és a döntéshozatalt. A felmérésekkel kapcsolatos kihívások, mint a válaszadási hajlandóság csökkenése és a költségek növekedése, közvetlenül befolyásolják a kapott adatok reprezentativitását és érvényességét. A mesterséges intelligencia bevonása a közvélemény-kutatásba jelentős társadalmi vitákat generálhat az adatvédelem, az etikai kérdések, a manipuláció lehetősége és az emberi interakció szerepének jövője kapcsán. A technológia ígérete a hatékonyság és a költségcsökkentés, de felmerül a kérdés, hogy képes-e az MI megragadni az emberi vélemények komplexitását és az érzelmi alapú döntéshozatalt. A téma relevanciáját tovább növeli a pontatlan felmérések okozta bizalomvesztés, amely alááshatja a közvélemény-kutatás legitimációját mint a társadalmi diskurzus fontos elemét.

(Forrás: telex.hu)