OkosHír: Egy friss közvélemény-kutatás szerint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő támogatottsága a legmagasabb Zuglóban egy közeljövőben esedékes választáson. A Medián által a képviselő megrendelésére készített felmérés a budapesti 6. számú választókerületben (OEVK) mérte a lehetséges jelöltek népszerűségét.

A Medián felmérésének részletei

A HVG-n publikált kutatás adatai alapján a szavazókorú lakosság körében Hadházy Ákos 32 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Borbély Ádám, a Fidesz jelöltje 24 százalékot, míg Dananaj Tamás, akit Hadházy Ákos a Tisza Párt lehetséges indulójaként említett, 23 százalékot kapna. Komáromi Zoltán (DK) 4 százalékon áll, míg 5 százalék más jelöltre szavazna. A bizonytalan vagy preferenciáját titkoló választók aránya 12 százalék.

A felmérés kitér arra is, hogy a Tisza Párt még nem nevezte meg a 2026-os országgyűlési választások egyéni képviselőjelöltjeit. A párt korábbi tájékoztatása szerint háromlépcsős, előválasztás-szerű folyamatban választják ki jelöltjeiket, a végső neveket pedig november végén hozzák nyilvánosságra. Hadházy Ákos állítása szerint belső pártinformációk alapján feltételezi, hogy Dananaj Tamás lehet a Tisza Párt zuglói jelöltje.

Listás és egyéni szavazási preferenciák

A listás választáson a zuglóiak 51 százaléka, a biztos szavazók 61 százaléka a Tisza Pártra szavazna. Egyéniben azonban a Tisza Párt jelöltjei gyengébben szerepelnének a listás eredményükhöz képest. Az ellenzéki párt szavazóinak jelentős része, 46 százaléka, egyéniben Hadházy Ákosra adná voksát, míg 43 százalékuk támogatná a Tisza jelöltjét.

A Fidesz listán a teljes lakosság körében 24 százalékot, a biztos szavazók között 26 százalékot érne el Budapest 6. számú választókerületében.

Egy ellenzéki jelölti forgatókönyv

Amennyiben a Fidesz ellenében csak egy ellenzéki jelölt indulna, az ellenzéki szavazók többsége mind Hadházy Ákosra, mind egy Tisza Párti jelöltre átszavazna. Egy meg nem nevezett fideszes jelölttel szemben Hadházy Ákos 65 százalékos, egy tiszás jelölt pedig 64 százalékos támogatottságot érne el.

A felmérés szerint Hadházy Ákos támogatóinak 82 százaléka, valamint a tiszás jelöltet pártolók felének kívánsága, hogy előválasztáson dőljön el az ellenzéki induló személye.

A felmérés módszertana és korábbi kutatások

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a felmérést 2025. augusztus 25. és szeptember 8. között végezte telefonos megkérdezéssel, Budapest 6. számú országos egyéni választókerületének 1000 fős véletlen mintáján. A minta torzulásait a KSH adatai alapján matematikai eljárással korrigálták, így az reprezentatív a kerület nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételére. Az adatok hibahatára legfeljebb ±3,1 százalék.

Július közepén a 21 Kutatóközpont is készített egy hasonló felmérést a Tisza Párt megbízásából. Ebben a kutatásban nem neveztek meg konkrét jelölteket sem a Tisza, sem a Fidesz részéről. Akkor a helyiek 42 százaléka a Tisza Párt jelöltjére, 22 százaléka a Fidesz jelöltjére, 18 százaléka pedig Hadházy Ákosra szavazott volna.

A két kutatás közötti fő különbség, hogy a Medián már megnevezett fideszes és tiszás jelöltet. Mindkét felmérést politikai szereplő rendelte meg, és mindkét kutatás a megrendelője számára kedvező eredményt mutatott.

Választókerületi változások

A 2024-es választási törvény módosításai értelmében az országgyűlési választókerületek több mint harmadát, 39 körzetet érintettek változások. Budapesten az eddigi 18 helyett 16 választókerület lesz, ami azt jelenti, hogy 2026-ban kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be a fővárosból az Országgyűlésbe. Ez a módosítás az ellenzéket érintheti érzékenyen, mivel 2022-ben a 18 fővárosi választókerületből 17-ben az ellenzéki összefogás jelöltjei győztek. Az új 6. számú választókerület magába foglalja Zugló jelentős részét, külső-Erzsébetvárost és a XV. kerület egy kisebb részét.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a Medián által Hadházy Ákos megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményeit, különös tekintettel a budapesti 6. számú választókerületben várható politikai erőviszonyokra. A narratíva egyfajda „versenyhelyzetet” vázol fel a független képviselő, a Fidesz és a Tisza Párt között, hangsúlyozva Hadházy Ákos relatív erősségét, különösen az egyéni jelölti támogatottság tekintetében. A cikk célja lehetett, hogy erősítse Hadházy pozícióját a közelgő választások és az esetleges ellenzéki előválasztás előtt.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően tájékoztató jellegű, de bizonyos megfogalmazások finoman befolyásolhatják az olvasói percepciót. Például a bevezetőben szereplő „Hadházy Ákosra szavazna a legtöbb zuglói lakos egy közeljövőben tartandó választáson” kijelentés tényként kezeli a felmérés eredményét, holott az egy hipotetikus választási szituációt modellez. Bár a cikk később részletezi a számokat, az első mondat erős „keretezést” ad. A „Hadházy azért gondolja, hogy Dananaj lesz a tiszás jelölt Zuglóban, mert ilyen információk jutnak el hozzá a pártból” megfogalmazás Hadházy informáltságát hangsúlyozza, de nem adja meg az információk forrását vagy hitelességét. A „Magyarék rosszabbul szerepelnének, mint listán” kifejezés a Tisza Párt jelöltjére vonatkozóan kissé informális és közvetlen, ami a párt iránti esetleges kritikát sugallhatja.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk két különböző közvélemény-kutatás eredményeit mutatja be: a Mediánét (Hadházy megbízásából) és a 21 Kutatóközpontét (Tisza Párt megbízásából). A cikk maga is megjegyzi, hogy „mindkét felmérést politikai párt vagy képviselő rendelte meg, és mindkét kutatás a megrendelője számára mutat előnyt.” Ez a megállapítás egy fontos kritikai észrevétel, ami segíti az olvasót a források lehetséges elfogultságának megértésében. Azonban az eredeti cikkben a Medián felmérésének eredményei sokkal részletesebben és hangsúlyosabban jelennek meg, mint a 21 Kutatóközpont adatai. A két felmérés közötti különbségeket (nevesített vs. nem nevesített jelöltek) jól bemutatja, ami növeli a cikk objektivitását ezen a téren. Az egyensúly szempontjából a Hadházy-féle felmérés kapja a nagyobb teret, ami a megrendelő szempontjából érthető lehet, de a médiaelemzői szempontból figyelemre méltó.
  • Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk részletesen bemutatja a felmérések eredményeit és módszertanát, valamint a választókerületi változásokat, hiányzik belőle a szélesebb politikai kontextus elemzése. Nem tér ki például arra, hogy Hadházy Ákos függetlenként milyen kihívásokkal néz szembe egy pártokkal teli politikai mezőben, vagy hogy a Tisza Párt általános országos támogatottsága hogyan viszonyul a zuglói helyzethez. Bár megemlíti, hogy a 2024-es választókerületi módosítások az ellenzéket „érinthetik érzékenyen”, nem fejti ki részletesebben, hogy ez a 6. számú OEVK esetében konkrétan milyen hatással lehet az ellenzéki esélyekre.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt közvélemény-kutatás és a 2026-os országgyűlési választások előtti politikai helyzet elemzése kiemelten fontos a magyar közéletben. Az egyéni választókerületi eredmények és a pártok közötti esetleges koordináció vagy versengés kulcsfontosságú a parlamenti erőviszonyok alakulása szempontjából. Különösen releváns a téma a választókerületi módosítások fényében, amelyek potenciálisan befolyásolhatják az ellenzéki képviseletet a fővárosban. A felmérések rávilágítanak a választói preferenciákra, az előválasztás iránti igényre, valamint a Tisza Párt és a hagyományos ellenzék közötti lehetséges feszültségekre, amelyek mind hozzájárulnak a közbeszédhez és a politikai stratégiák alakulásához.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Hadházy Ákos/Facebook