A Fővárosi Törvényszék elnöke büntetőeljárást kezdeményezett, miután az intézmény integritási vizsgálata visszaéléseket állapított meg. A bíróság közleménye szerint a lépés a bírói kar és az intézmény elleni támadásokra adott válaszreakció.

Az intézmény visszautasítja azokat a megnyilvánulásokat, amelyek alkalmasak a bírói függetlenség és a pártatlan ítélkezés megkérdőjelezésére. A feljelentés hátterében a Tisza Világ alkalmazáshoz köthető adatszivárgás állhat. Bizonyos sajtótermékekben ugyanis olyan bírák nevei jelentek meg, akiknek adatai szerepeltek az érintett adatbázisban.

Nemzetbiztonsági vizsgálat és adatvédelmi eljárás

Október végén ismeretlenek egy kétszázezer soros adatbázist tettek közzé az interneten. Ez feltehetően a Tisza Párt felhasználóinak regisztrációs adatait tartalmazta. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben. A Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer megsértése miatt nyomoz. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke tavaszra ígérte a hatósági vizsgálat lezárását.

A bírói karon belül is feszültséget okozott az eset. Az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke között nyilvános üzenetváltás alakult ki a helyzet kezelése miatt. A kormánypárti média ezzel párhuzamosan adatbázisok alapján kezdte vizsgálni egyes bírák politikai kötődését.

Viták a bírósági döntések körül

A Fővárosi Törvényszék több közelmúltbeli döntése is politikai kritikát váltott ki. Decemberben a bíróság eltiltotta a Bors című lapot a terjesztéstől Magyar Péter kérelmére. A végzés ellenére a lapot tovább terjesztették, miközben kormánypárti véleményvezérek cenzúráról beszéltek.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szintén bírálta a törvényszéket a Pázmány Campus ügyében hozott azonnali jogvédelem miatt. Lázár János minisztériuma szerint a bíróság döntése jogsértő volt. Gulyás Gergely Kristóf képviselő szerint a bírói gyakorlatba elkezdett beszivárogni a politikai meggyőződés.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Országos Bírói Tanács/Facebook

A Szegedi Törvényszék szerdai végzése értelmében a szegedi Csillagbörtönben fogva tartott Magda Marinko nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság megállapította, hogy az elítélt magatartása nem teszi lehetővé a szabadlábra helyezést.

Az eljáró bíró döntését elsősorban azzal indokolta, hogy az elítélt nem tanúsított megbánást elkövetett tetteiért. A bírósági tájékoztatás szerint a férfi elzárkózik a hatóságokkal való együttműködéstől. Nem kommunikál a bíróval, az ügyésszel, de még saját védőjével sem oszt meg információkat a jövőbeli terveiről.

A bírósági meghallgatás körülményei

A szerdai meghallgatás rendhagyó módon ért véget, mivel az elítélt idő előtt elhagyta a termet. Magda Marinko nem várta meg a végzés kihirdetését, így a bíró a távollétében ismertette a döntést. Bár a fegyházban töltött évek alatt magatartása alapvetően problémamentes volt, ez önmagában nem volt elegendő a szabaduláshoz.

A jogszabályok értelmében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét évente kötelező megvizsgálni. Mivel az eredeti ítéletet 1998 előtt hozták, a törvény előírja a 25-30 év utáni felülvizsgálatot. A mostani elutasítás már a hetedik alkalom, hogy a bíróság a fogva tartás fenntartása mellett döntött.

Jogorvoslat és nemzetközi háttér

A döntés jelenleg nem jogerős. Az elítélt védője fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, Magda Marinkónak pedig nyolc nap áll rendelkezésére, hogy nyilatkozzon jogorvoslati szándékáról. Amennyiben a másodfokú bíróság helybenhagyja a döntést, a törvényszéknek egy év múlva ismételten vizsgálnia kell a szabadlábra helyezés feltételeit.

A szerb származású férfit 1994-ben fogták el Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság 1996-ban mondta ki bűnösségét több, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben. A bűncselekmények súlya és a társadalmi visszhang miatt az ügy a kilencvenes évek óta kiemelt figyelmet kap a médiában.

(Forrás: telex.hu)