Technológia és Tudomány
Az aszpirin csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát műtét után
OkosHír: Svéd kutatók vizsgálatai szerint a napi rendszerességgel szedett aszpirin jelentősen csökkentheti a vastagbélrák újbóli kialakulásának kockázatát azoknál a betegeknél, akiket megműtöttek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a daganat eltávolítása után aszpirint szedő páciensek esetében a rák visszatérésének esélye 55 százalékkal alacsonyabb volt három év alatt, mint a placebót kapó csoportnál.
A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akiknek daganatai specifikus genetikai mutációkat hordoztak, melyek érzékennyé tették őket az aszpirin rákellenes hatásaira. A vastagbélrákos betegek körülbelül 40 százaléka rendelkezik ilyen típusú mutációkkal. Világszerte évente közel 2 millió embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot. A daganat műtéti eltávolítása után a rák kiújulhat, még kemoterápia és sugárterápia mellett is, amennyiben rákos sejtek maradnak a szervezetben.
Korábbi kutatások már jelezték, hogy az aszpirin segíthet a vastagbélrák megelőzésében magas kockázatú egyéneknél, például Lynch-szindrómában szenvedőknél. Azonban eddig nem volt egyértelmű, hogy a gyógyszer csökkenti-e a rák műtét utáni kiújulását.
A svéd kutatásba 3500 vastagbélrákos beteget vontak be, akiket svéd, norvég, dán és finn kórházakban műtöttek. A vizsgálat során megállapították, hogy a betegek 37 százaléka hordozott olyan génmutációt, amely szerepet játszik a vastagbélrák kialakulásában. Az ilyen mutációval rendelkező pácienseket két csoportba sorolták véletlenszerűen. Az egyik csoport tagjai a műtét után három évig naponta 160 mg aszpirint kaptak, míg a másik csoport placebót szedett. Az eredmények szerint az aszpirint szedő betegeknél 55 százalékkal alacsonyabb volt a rák kiújulásának valószínűsége a placebót kapó csoportéhoz képest.
Fontos megjegyezni, hogy az aszpirin hosszú távú szedése súlyos kockázatokkal járhat. A kutatás során négy betegnél észleltek valószínűleg aszpirinnel összefüggő súlyos mellékhatásokat, mint például allergiás reakció, gyomor-bélrendszeri vérzés és agyvérzés. A vizsgálat mindkét csoportjában négy-négy beteg hunyt el, és az egyik halálesetet valószínűleg az aszpirin okozta.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő narratívája az aszpirin mint potenciális gyógyászati megoldás bemutatása a vastagbélrák kiújulásának megelőzésében. A cikk célja az olvasók tájékoztatása egy friss tudományos eredményről, amely reményt kelthet a vastagbélrákos betegek számára. A cím („Már a vastagbélrákra is jó lehet az aszpirin”) azonban némileg szenzációhajhász megfogalmazást alkalmaz, ami a tartalomnál optimistább hangvételt sugallhat.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk megemlíti az aszpirin hosszú távú szedésével járó súlyos kockázatokat és konkrét mellékhatásokat (allergiás reakció, gyomor-bélrendszeri vérzés, agyvérzés), valamint egy valószínűleg aszpirin okozta halálesetet, hiányzik a kontextus ezen mellékhatások arányáról. Nem derül ki, hogy a vizsgált 3500 beteg közül pontosan hányan szedtek aszpirint, és ehhez a számhoz viszonyítva mekkora arányt képvisel a négy mellékhatásos eset. Emellett a mellékhatások gyakoriságának összehasonlítása a placebó csoporttal, vagy a hasonló betegcsoportokban általánosan előforduló mellékhatásokkal, pontosabb képet adhatna a kockázatok tényleges súlyáról.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Pexels.com
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Közélet-Politika3 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika3 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot
-
Belföld3 napja
Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor szerint a választási rendszer felnagyítja a kormánypárti többséget
-
Közélet-Politika20 órája
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten
-
Gazdaság2 napja
Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban
-
Közélet-Politika2 napja
Nem indít hivatalból vizsgálatot a NAIH a gyöngyösi fórumon elhangzott bűnügyi adatok ügyében