OkosHír: Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász május elsejétől kinevezett új országos igazgatója a szervezet iskolakezdési akciójáról, a menekültek támogatásáról, valamint a segítők és a nélkülözők világnézetének kölcsönös formálásáról nyilatkozott a Demokratának. Az igazgató véleménye szerint a sikeres missziós munka nem az alkalmi adományok célba juttatásáról, hanem a hosszú távú, tudatos gondoskodásról szól, amely biztatást, esélyt és szeretetet biztosít a rászorulóknak.

Zagyva Richárd a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociális munka és hittanár szakának elvégzése után hajléktalanokkal foglalkozott, majd a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatójává nevezték ki. Korábbi missziós munkájának eredményeként a régiós plébániai karitászcsoportok megerősödtek, és az önkéntesek száma is növekedett.

Az igazgató elmondása szerint fiatalon, húszas évei végén lett a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász vezetője. Hozzátette, hogy az ifjúkori lelkesedés, valamint elhivatott munkatársai segítségével személyes találkozók, szakmai és lelki napok szervezésével élesztették újra a működő plébániai csoportokat és hoztak létre újakat. Zagyva Richárd kiemelte, hogy a siker nem kizárólag neki, hanem elsősorban annak az élő, aktív közösségnek köszönhető, amelynek tagjai már a 2000-es években is példamutatóan végezték hivatásukat.

Zagyva Richárd állítása szerint vezetői feladatai mellett is terepmunkásnak tartja magát, aki igényli a megrendítő emberi sorsokkal való találkozást. Vezetőként is igyekezett folytatni a szociális munkát, hogy közvetlenül találkozhasson a támogatásra szoruló családokkal, például segítő beszélgetések során, vagy természeti csapások sújtotta területeken, mint a 2010 őszén vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecserben, ahol a helyiekkel együtt dolgozott. Meggyőződése, hogy ezek a személyes kapcsolatok jelentősen formálták a személyiségét.

Az igazgató kiemelte, hogy egyik legfontosabb tapasztalata az volt, miszerint az embertársakon való segítségnyújtás során a segítők is fejlődnek. Elmondása szerint már fiatalon érzékeny volt a szociális problémák iránt, kamaszkorában fogyatékkal élő fiatalokat látogatott és táboroztatott. Felnőttkori szociális munkája során számos új élettapasztalattal gazdagodott, látóköre kiszélesedett. Zagyva Richárd szerint megtanulta nyitottabban látni a világot a hátrányos helyzetű embereket gyakran megbélyegző társadalmi előítéletekkel szemben, és a sztereotípiák helyett a felszín mögé nézni, mélyebb igazságokat keresni.

Zagyva Richárd friss diplomásként szembesült azzal, hogy a perifériára szorult emberek köre szélesebb, mint korábban gondolta. Számára nyilvánvalóvá vált, hogy a sikeres missziós munka nem az adományok célba juttatásáról, hanem a hosszú távú, szociális szakmai munkát igénylő, tudatos gondoskodásról szól, melynek során biztatást, esélyt és szeretetet nyújtanak a rászorulóknak. Hangsúlyozta, hogy nem egyszeri segélyosztásra, hanem a nélkülözők melletti folyamatos kiállásra van szükség, és ez a megközelítés mélyült el benne az évek során.

Az igazgató kijelentette, hogy teljes szívvel tud lelkesedni a másokért tenni akaró, illetve a támogatásra szoruló emberek és fontos társadalmi ügyek iránt, miközben igyekszik motiválni közösségének tagjait is.

Zagyva Richárd május 1-je óta tölti be az országos igazgatói pozíciót. Elmondása szerint a fő irányon nem változtathat, mivel a stratégiát a Nemzetközi Karitász hálózat küldetése határozza meg. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a misszió célja az alapítástól fogva egyértelmű: szeretettel segíteni mások életén. Hozzátette, hogy vezetőként személyes tudásával és lelkesedésével kívánja feltérképezni a támogatásra szoruló célcsoportokat, valamint figyelmet fordít a célok hatékony megvalósításához szükséges megfelelő szakmai módszerek kiválasztására.

Az interjúban elhangzottak szerint a rendszerváltozást követően újraalapított szervezet jelentősége országosan is megnövekedett. A Katolikus Karitásznak 300 állandó munkatársa és 10 ezer önkéntese van, akik több mint 800 plébániai karitászcsoportban végzik munkájukat. Emellett egy évtizede Caritas Junior közösségek is működnek.

Az igazgató kifejtette, hogy az általános iskolásokat fokozatosan, játékos közösségi programok révén vonják be a jótékonysági munkába. Céljuk, hogy példaértékű cselekedetek bemutatásával érzékennyé tegyék őket mások támogatása iránt, majd később bekapcsolódjanak a tényleges segítő munkába, például adománygyűjtések, szeretetcsomagok összeállítása vagy ünnepi műsorok előadása által.

Zagyva Richárd megerősítette, hogy a diákok is csatlakozhatnak a július 31-én indult, szeptember 30-ig tartó „Legyen öröm az iskolakezdés” tanszergyűjtési programhoz. A Katolikus Karitász saját forrásból és országos adománygyűjtés keretében több ezer nehéz helyzetben lévő gyermeknek biztosít személyre szabott iskolai felszereléseket tartalmazó csomagot. Az igazgató hangsúlyozta az emberi sorsok fontosságát a statisztikai adatokkal szemben. Elmondása szerint elsősorban a legnagyobb hiányt szenvedőknek szeretnének segíteni, hogy ne kelljen szégyenkezniük. Példaként említette a kárpátaljai Nagyszőlősön tapasztalt szomorú élethelyzeteket, ahol a tanévnyitó előtt egy héttel hiányzott az iskolatáska, a tornafelszerelés vagy éppen a megfelelő ruha. Hozzátette, hogy az ottani családok egy része már a háború előtt is nehéz anyagi körülmények között élt, és a folyamatos lelki nyomás, valamint a Munkácsot ért augusztusi orosz légitámadás után a fenyegetettség érzése Kárpátalján tovább fokozódhatott.

Zagyva Richárd elismerte, hogy a tanszercsomag nem oldja meg az alapvető szociális problémákat, azonban tapasztalatai szerint a Karitász személyes jelenléte erőt ad a rászorulóknak. Ezért a „Legyen öröm az iskolakezdés” program nem ér véget a tanévkezdéssel, hanem a gyermekeket év közben is támogatni kívánják tehetséggondozással, korrepetálással, fejlesztőfoglalkozásokkal, valamint speciális eszközök beszerzésével, hogy a tanulás is örömforrássá váljon számukra.

Az augusztus végén lezárult „Vár a nyár!” program szintén a hátrányos helyzetű gyerekekre fókuszált. Zagyva Richárd beszámolója szerint a balatoni ott alvós és az országszerte szervezett napközis táborokban mintegy négyezer gyermek számára igyekeztek felejthetetlenné és örömtelivé tenni a vakációt. Sokuknak ez volt az egyetlen nyaralási lehetősége. Voltak közöttük nélkülözésben élő diákok is, akiknek az önkéntesek szereztek táskát, cipőt és ruhát, hogy részt vehessenek a programokon.

Az igazgató elmondta, hogy programjaikat saját forrásból is támogatják, de az adományozásra ösztönző felhívásokkal azt az üzenetet kívánják közvetíteni, hogy társadalmi összefogással még több családnak tudnak segíteni. Meglátása szerint a kezdeményezéseikhez való bármilyen mértékű csatlakozásnak nagy erkölcsi értéke van, és a társadalmi problémákra sokan fogékonyak Magyarországon.

Zagyva Richárd konkrét példákat is említett a szervezet tevékenységére. Válság- és katasztrófahelyzeti misszió keretében a háború kitörése óta támogatják az Ukrajnából érkező menekülteket. Kezdetben ez gyors segélyezést jelentett (átmeneti szállás, étel, ital, higiéniai eszközök), míg a huzamosabban itt maradók esetében a beilleszkedést segítő integrációs munka folyik. Kiemelt feladatuknak tartják a hátrányos helyzetű magyar kisebbség, különösen a Kárpátalján élő magyarok támogatását. Elmondása szerint folyamatosan segítenek a humanitárius katasztrófa sújtotta területeken élőknek itthon és külföldön egyaránt. Nyáron például támogatást nyújtottak a borsodi vihar és az erdélyi árvíz károsultjainak. Idén tavasszal bekapcsolódtak a mianmari földrengés mentési munkálataiba is, ami a valós segítségnyújtás mellett a magyar segélyszervezetek nemzetközi szolidaritását is hangsúlyozta. Folyamatosan támogatják a hazai és határon túli magyarlakta területeken lévő kórházakat, legutóbb a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szigetvári Kórházának adományoztak újszülött kiságyakat, fototerápiás készüléket, inkubátorokat és orvosi védőfelszereléseket. Az igazgató megemlítette orvosmissziós csapatukat is, akik szabadidejükben ingyenes szűrővizsgálatokat végeznek jellemzően olyan határon túli területeken, ahol az egészségügyi szolgáltatás akadozik vagy nem elérhető. Hozzátette, hogy a szervezet szinte a kezdetektől jelen van a felzárkózó településeken élő, főként roma családok életesélyeit javító FeTe programban.

Zagyva Richárd szerint a szervezet legfontosabb küldetése a jó szó, a bátorítás és a válságos élethelyzetben lévő emberek felé irányuló érzékenység. Ennek lényegét a személyes jelenlét és az egyéni küldetéstudat adja. Kifejtette, hogy a szeretetszolgálatot nem közvetítő csatornákon keresztül juttatják el a rászorulóknak, hanem hisznek abban, hogy személyesen kell érezniük a másik ember baját. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa egy Karitász-közgyűlésen elhangzott szavait idézte, miszerint „ezt a munkát az ingujjunkat föltűrve magunknak kell végeznünk”.

A Katolikus Karitász egész évben fogad adományokat. A 1356-os telefonszámon hívásonként 500 forinttal lehet támogatni a szervezetet. Ezenkívül a rászorulók támogathatók a Karitász honlapján keresztül, valamint a szervezet központi bankszámlájára (Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008) történő utalással. A „Legyen öröm az iskolakezdés” program támogatható egy szeptember 18-án, 19:30-kor kezdődő jótékonysági koncerten is, melyet a Budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás templom) tartanak. Az esten Faragó Laura, Lovász Irén, Petrás Mária és Szvorák Katalin magyar népzenei előadók lépnek fel az Ars Sacra Fesztivál keretében.

A Katolikus Karitász az alábbi célcsoportokat támogatja:

• Idősek és betegek
• Rászoruló családok
• Fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek
• Szenvedélybetegek
• Hajléktalanok
• Hátrányos helyzetű kisebbségek
• Üldözött keresztények és menekültek
• Humanitárius katasztrófák áldozatai

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy interjú Zagyva Richárddal, a Katolikus Karitász új országos igazgatójával. A narratíva a szervezet és vezetőjének elhivatottságát, a hosszú távú, személyes gondoskodáson alapuló segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozza. Célja, hogy bemutassa a Karitász széleskörű tevékenységét, kiemelve a karitatív munka mélyebb, emberi aspektusait, és felhívja a figyelmet a rászorulók támogatásának szükségességére. Az interjú hozzájárul a szervezet pozitív imázsának erősítéséhez és az adományozási kedv fenntartásához.
• Főbb retorikai eszközök: Az interjú formátumából adódóan az elhangzottak elsősorban az interjúalany nézőpontját tükrözik. A kérdések helyenként sugallóak, például „Hogyan csinálta?” vagy „Szóval szupererőre tett szert?”, amelyek pozitív színben tüntetik fel az igazgatót és munkáját. Zagyva Richárd maga is gyakran használ érzelmileg telített kifejezéseket („irgalmas szeretet”, „megrendítő emberi sorsok”), valamint személyes anekdotákkal („lapátoltam a vörösiszapot Devecserben”) és tapasztalatokkal („friss diplomásként megrázó élmény volt”) támasztja alá állításait, amelyek hitelességet és empátiát keltenek az olvasóban. Ferenc pápa idézése szintén az üzenet súlyát és egyházi legitimációját erősíti.
• A téma társadalmi relevanciája: A karitatív munka és a szociális segítségnyújtás témája rendkívül fontos társadalmi szempontból, mivel közvetlenül érinti a leginkább rászorulókat: az időseket, betegeket, hátrányos helyzetű családokat, fogyatékkal élőket, szenvedélybetegeket, hajléktalanokat, kisebbségeket, menekülteket és katasztrófa áldozatait. A cikk rámutat a háborús konfliktusok (Ukrajna, Kárpátalja) és természeti katasztrófák (borsodi vihar, erdélyi árvíz, mianmari földrengés) által okozott humanitárius válságokra, valamint a hazai társadalmi egyenlőtlenségekre (iskolakezdési nehézségek, felzárkózó települések). Az interjú kiemeli a civil és egyházi szervezetek pótolhatatlan szerepét ezen kihívások kezelésében, és ösztönzi a társadalmi szolidaritást és összefogást.

(Forrás: demokrata.hu)