A kormánypárti frakcióvezető kijelentette, hogy a közelgő választás központi kérdése a nemzeti szuverenitás védelme a külső hatalmi és pénzügyi nyomással szemben. Értékelése szerint a politikai küzdelem tétje visszafordíthatatlan következményekkel jár, és a választóknak a háború vagy a béke között kell dönteniük.

Az energiaellátás és a külpolitikai feszültségek

Kocsis Máté beszélt a Barátság kőolajvezeték szállítási szüneteltetéséről is, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tűzszüneti tárgyalásokhoz kötött. A frakcióvezető szerint a vezeték technikai állapota megfelelő, a szállítás leállítása pedig politikai döntés eredménye. Állítása szerint létezik egy megállapodás az ukrán elnök és Magyar Péter között, amelynek célja a magyarországi energiaválság előidézése a kampányidőszakban.

A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány kész beavatkozni az üzemanyagpiacon, ha a szállítási nehézségek az árak drasztikus emelkedéséhez vezetnek. Kifejtette, hogy a kabinet nem fog tétovázni a magyar érdekek védelmében, utalva egy esetleges újabb üzemanyag-ársapka bevezetésének lehetőségére.

Belpolitikai küzdelem és médiaviszonyok

A frakcióvezető bírálta az ellenzéki politizálást, azt állítva, hogy egy esetleges kormányváltás esetén Magyarország feladná eddigi békepárti álláspontját. Véleménye szerint a Tisza Párt vezetése feltétel nélkül teljesítené az Európai Unió és Ukrajna kéréseit, beleértve a katonai és pénzügyi segítségnyújtást is.

A sajtó helyzetével kapcsolatban Kocsis Máté megerősítette, hogy továbbra is szükségesnek tartja az átláthatósági szabályok szigorítását. Kijelentette, hogy egyes médiumok külföldi nyomásgyakorló eszközként működnek Magyarországon. A közvélemény-kutatásokról szólva megjegyezte, hogy a baloldali elemzőintézetek adatai szerinte csupán a választói remény fenntartását szolgálják, nem a valós erőviszonyokat tükrözik.

A miniszterelnök és Vlagyimir Putyin közötti telefonos egyeztetésről szólva elmondta, hogy Orbán Viktor minden diplomáciai csatornát kihasznál az öldöklés mérséklése érdekében. Úgy vélte, az európai gazdaságok jövője a tét, és a magyar választók nem kívánnak áldozatot hozni más népek fegyveres konfliktusa miatt.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Kocsis Máté/Facebook

Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő bizottság elnöke szerint nem zárhatók ki a megtorló akciók Európában. A politikus hangsúlyozta, hogy az iráni alvó sejtek tevékenysége közvetlen kockázatot jelenthet az amerikai és izraeli légicsapások után.

A német hírszerzés (BND) és a belső elhárítás (BfV) operatív jelentései alapján a biztonsági rendszereket Európa-szerte magasabb fokozatba kapcsolták. Magyarország, mint Izrael politikai szövetségese, szintén megemelte a biztonsági szintet a potenciális fenyegetések miatt.

A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) külön figyelmeztetést adott ki a digitális infrastruktúra védelmére. Bár a közvetlen fenyegetettség mértéke egyelőre nem változott, a szakértők szerint az iráni állami hekkerek jelentős támadókapacitással rendelkeznek a régióban érdekelt vállalatok ellen.

Aktív fázisba léptek a titkosszolgálatok

Katrein Ferenc korábbi titkosszolgálati tiszt szerint a jelenlegi helyzetben a szolgálatok aktivitása jelentősen megugrott. A szakértő úgy fogalmazott, hogy a szövetséges országok elhárítása most egy sokkal aktívabb, támadólagos szakaszba váltott át.

A műveletek fókuszában az iráni diplomaták és a hírszerzéssel kapcsolatba hozható személyek megfigyelése áll. Emellett a hatóságok monitorozzák azon államok ügynökeit is, amelyek Teherán segítségére lehetnek a műveletek támogatásában.

Franciaországban a kormány a legmagasabb terrorvédelmi fokozatot léptette életbe a nagyvárosokban. A hatóságok mesterséges intelligenciával támogatott megfigyelőrendszert alkalmaznak a köztereken, amely algoritmusok segítségével elemzi a gyanúsnak ítélt mozgásokat és viselkedési formákat.

Bűnözői csoportok a politikai célok szolgálatában

Az európai biztonsági elemzések szerint Irán stratégiája eltolódott a terrorcselekmények kiszervezése irányába. A rezsim európai szervezett bűnözői csoportokat, például a svéd Foxtrot hálózatot használja fel a piszkos munkák elvégzésére.

A bűnszervezetek gyakran kiskorúakat alkalmaznak végrehajtóként, mivel ők enyhébb büntetésre számíthatnak. Ez a módszer megnehezíti a klasszikus terrorelhárítási módszerek alkalmazását, mivel a politikai motiváció és a köztörvényes bűnözés összefonódik.

Németországban és Franciaországban több olyan hálózatot számoltak fel, amelyek zsidó intézmények és diplomaták elleni támadásokat készítettek elő. Az EU tagállamai emiatt Irán külföldi tevékenységét ma már súlyos szervezett bűnözésként is kezelik.

A magyarországi érintettség és a diplomáciai feszültség

Magyarországon az iráni közösség létszáma 3-5 ezer főre tehető, akik többsége jól integrált egyetemi hallgató vagy értelmiségi. A kormány 2024-től kezdődően szigorította az iráni állampolgárok biztonsági átvilágítását a fokozódó geopolitikai feszültség miatt.

A hazai fenyegetettséget befolyásolja az izraeli titkosszolgálat tevékenysége is a régióban. Egy magyarországi fedőcég korábbi felhasználása a Hezbollah elleni akcióban rávilágított a biztonsági kockázatok komplexitására.

(Forrás: telex.hu)

Fotó: Андрей Туфанюк: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kez-kek-kezeben-tart-kezben-tart-13444494/