OkosHír: Egy előterjesztés szerint módosulhat a nemzetbiztonsági átvilágítások rendszere Magyarországon, amelynek célja az ellenőrzések minőségének javítása a mennyiség csökkentésével. A javaslat egy új, egyszerűsített átvilágítási formát is bevezetne.

A javaslat előzményeként felmerült a kérdés, hogy a titkosszolgálati ellenőrzések mennyire hatékonyak a kockázatok feltárásában. Példaként említhető Kaleta Gábor, korábbi perui magyar nagykövet esete, akinek laptopján gyermekpornográf felvételeket találtak az amerikai FBI nyomozása során. Az eset rávilágított arra, hogy a nagykövetet több évtizedes pályafutása alatt többször is átvilágították, mégsem tárták fel a kockázati tényezőket.

Jelenleg aktív és korábbi titkosszolgálati szakemberek szerint a nemzetbiztonsági átvilágítások minősége problémás, mivel évente tízezres nagyságrendű ellenőrzést kell elvégezni, ami meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást és időt. Ez a mennyiségi terhelés rontja az ellenőrzések minőségét.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja az állami élet, a nemzetgazdaság jogszerű működését, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeket veszélyeztető kockázati tényezők feltárása. Az ellenőrzés azokra a személyekre és szervekre terjed ki, amelyek kiemelt szerepet töltenek be ezeken a területeken.

A jelenlegi rendszert 2014-ben vezették be, amely egyetlen típusú átvilágítást alkalmaz. Korábban, 2014 előtt háromféle ellenőrzés (A, B, C típusú) létezett, amelyek közül a C típus volt a legalaposabb. Azonban a korábbi rendszer sem szűrte ki minden esetben a kockázatos személyeket, például a Vizoviczki Lászlóval kapcsolatban álló rendőri vezetők esetében sem derültek ki a kockázati tényezők a C típusú átvilágítás során.

A tervezett új rendszerben az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett személyek nem férhetnének hozzá minősített információkhoz (államtitokhoz), még akkor sem, ha az ellenőrzés során nem találnak velük szemben kockázatot. Minősített adatokhoz kizárólag a hagyományos ellenőrzésen átesettek férhetnének hozzá.

A nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi az ellenőrzött személy írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás hiánya az adott munkakör betöltésének akadálya. Az ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell elvégezni, amely szükség esetén 30 nappal meghosszabbítható. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a szakvéleményt az ellenőrzés kezdeményezőjének küldi meg, aki tájékoztatja az ellenőrzött személyt az eredményről.

A jelenlegi gyakorlat szerint a kormányzati szektor és az államigazgatás nagyszámú átvilágítási kérelmet küld a titkosszolgálatnak, gyakran olyan személyek esetében is, akik munkájuk során nem találkoznak minősített adatokkal. A szakértői források szerint ez a jelenség a bizalmatlanságból és a felelősség áthárításának szándékából ered, mivel a vezetők elkerülnék a későbbi botrányok miatti felelősségre vonást.

Az új szabályozás értelmében jelentősen csökkenne azoknak a munkaköröknek és személyeknek a száma, akiknek nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesniük. Az ellenőrzés továbbra is kötelező lenne mindazok számára, akik „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítésű adatokhoz férhetnek hozzá, valamint a bírók számára.

Egy volt titkosszolga szerint egy minőségi átvilágításnak nem csupán adatbázisok átfuttatásából kellene állnia, hanem alapos környezettanulmányt, a belföldi és külföldi kapcsolatrendszer feltérképezését, a múlt és a környezet vizsgálatát, valamint szükség esetén titkos információgyűjtést is magában kellene foglalnia.

Egy jelenleg is aktív titkosszolgálati forrás rámutatott, hogy még egy alapos átvilágítás is csupán pillanatfelvétel egy személy életéről, és ha valaki tudja, hogy ellenőrzés alatt áll, eltitkolhatja a kockázati tényezőket. Ezért irreális elvárás, hogy a szolgálatok minden kockázatot kiszűrjenek.

A tervezet lényeges eleme egy keretszám bevezetése a nemzetbiztonsági ellenőrzésekre. Erről a keretszámról a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter (jelenlegi felállás szerint Rogán Antal) döntene. A keretszám bevezetésének célja a minőség javítása és az, hogy egy-egy személyre nagyobb figyelem jusson az ellenőrzés során.

Az újonnan bevezetendő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kevésbé lenne alapos, mint a hagyományos. Ennek során a titkosszolgálat nem alkalmazhatna külső engedélyhez kötött eszközöket, például telefonlehallgatást vagy titkos kutatást. Ez az ellenőrzés egy háttérellenőrzéshez hasonlítana, és olyan „szenzitív” munkakörökre vonatkozna, amelyek nem férnek hozzá államtitkokhoz, de jogellenes befolyásolási szándéknak, támadásnak vagy fenyegetésnek kitettek lehetnek (pl. sofőrök).

Ha valaki egy egyszerűsített ellenőrzésen kockázatot jelent, a munkaadója mérlegelheti, hogy alkalmazza-e. Például egy megbízható sofőr testvérének bűnözői kapcsolatai rizikófaktort jelenthetnek, de a vezető dönthet a kockázat felvállalásáról.

A klasszikus nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesettek, akiknél nem találnak kockázatot, öt évig érvényes biztonsági szakvéleményt kapnának, míg az egyszerűsített ellenőrzés esetén ez három év lenne. Szakvélemény hiányában nem tölthető be érzékeny munkakör. Kockázat feltárása esetén nem készül szakvélemény, de az okokat az érintett nem ismerné meg.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a Kaleta-ügyet használja fel kiindulópontként, hogy rávilágítson a jelenlegi nemzetbiztonsági átvilágítási rendszer hiányosságaira és túlterheltségére. A narratíva azt sugallja, hogy a rendszer nem képes hatékonyan kiszűrni a kockázati tényezőket, ami veszélyezteti az állami biztonságot. A cikk célja, hogy bemutassa a problémát, és alátámassza egy új törvényjavaslat szükségességét, amely csökkentené az átvilágítások számát és bevezetne egy egyszerűsített formát, ezzel javítva az ellenőrzések minőségét. Ez a megközelítés a javasolt változtatások elfogadását segítheti elő az olvasókban.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmileg túlzó vagy sugalmazó kifejezések: Az olyan megfogalmazások, mint „nyilvánvalóan kínos incidenst igyekeztek titokban tartani, Kaletát csendben hazahozni”, „sötét titkát”, „csőstül küldi az átvilágítási kérelmeket”, „rossz lóra tettek”, „moshatják kezeiket”, „kontraproduktív is”, vagy „sokkal „felületesebb” lenne” (idézőjellel) érzelmi töltetet visznek a szövegbe, és a tényszerűség helyett a szerző véleményét vagy a helyzet drámaiságát hangsúlyozzák. Ezek a kifejezések befolyásolhatják az olvasó hozzáállását anélkül, hogy objektív tényeket közölnének.
  • Narratívaépítés a Kaleta-ügy köré: Bár a Kaleta-ügy releváns példa a rendszer hiányosságaira, azzal, hogy az eredeti cikk az első mondatban, egyből az FBI nyomozásával indít, és az egész problémát erre a konkrét, botrányos esetre fűzi fel, egy erős érzelmi és negatív kontextust teremt. Ez a narratív építés segíti a szerző által képviselt álláspont megerősítését a rendszer reformjának szükségességéről.
  • Szelektív forráshasználat: A cikk nagymértékben támaszkodik névtelen „titkosszolga” és „forrás” megnevezésű nyilatkozatokra. Bár ez gyakori az oknyomozó újságírásban, a konkrét attribúció hiánya megnehezíti a források hitelességének és esetleges elfogultságának ellenőrzését. Az idézett források mind a rendszer problémáira és a javasolt változtatások szükségességére fókuszálnak, ami egyoldalú képet fest a helyzetről, és hiányoznak az esetleges ellenérvek vagy alternatív nézőpontok.
• A téma társadalmi relevanciája: A nemzetbiztonsági átvilágítások rendszere alapvető fontosságú az állami intézményekbe és a közéletbe vetett bizalom szempontjából, valamint a nemzetbiztonsági kockázatok minimalizálásában. Az átvilágítások hatékonyságával kapcsolatos viták, mint a Kaleta-ügy is mutatja, széles körű társadalmi és politikai visszhangot válthatnak ki. A javasolt változtatások, amelyek a mennyiség csökkentésével és az egyszerűsített ellenőrzés bevezetésével célozzák a minőség javítását, közvetlenül érintik a közszolgálatban dolgozók ellenőrzését, az állami titkok védelmét és a vezetői felelősségvállalást. A kérdés, hogy a hatékonyság növelése milyen kompromisszumokkal járhat a mélység vagy az átfogó ellenőrzés tekintetében, releváns közbeszédet generál.

(Forrás: telex.hu)