OkosHír: A Budaörs Rádió 104,8 MHz-es frekvenciájának üzemeltetése 2019 áprilisában szűnt meg, amit követően a rádió interneten folytatta működését. A Kúria 2020 áprilisában jogerős ítéletében törvénytelennek minősítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának döntését, amely a rádió működését ellehetetlenítette az FM sávon. A rádió végül 2022 őszén kapta vissza a frekvenciát a Médiatanácstól. Az ügy kapcsán Koltay András, a Médiatanács elnöke a Köztér című YouTube műsorban nyilatkozott, ahol a Media1 által feltett kérdésekre is reagált.

A Budaörs Rádió ügyvezetője és társtulajdonosa, Roczó-Nagy Zoltán egy 2022 szeptemberi interjúban „leírhatatlan veszteségnek” nevezte az adás lekapcsolását.

A Media1 korábban több alkalommal is megkereste a médiahatóságot az üggyel kapcsolatban. Kérdéseket tettek fel többek között arra vonatkozóan, hogy Koltay András, aki a törvénysértő döntést meghozó Médiatanács tagja volt, majd később elnöke lett, hajlandó-e bocsánatot kérni a hallgatóktól és a rádiótól. Érdeklődtek a rádió kártérítésének lehetőségéről, Koltay András alkalmasságáról a Médiatanács vezetésére, valamint arról, hogy miért csak 2022 őszén folytathatta működését a rádió, miközben a Kúria már 2020-ban megállapította a törvénytelenséget. A Media1 állítása szerint a médiahatóságtól egyetlen esetben sem érkezett válasz ezekre a kérdésekre.

Nemrég Kurucz Dániel, a Köztér című YouTube műsor házigazdája felkérte a Media1-et, hogy küldjenek videóüzenetben kérdéseket Koltay András számára, mivel ő lesz a műsor vendége. A Media1 három kérdést küldött be:

• Mi az oka annak, hogy Koltay András kinevezése óta az NMHH Kommunikációs Igazgatósága nem válaszol a Media1 szakmai kérdéseire, és nem tartják-e aggályosnak ezt a gyakorlatot?
• Amikor a bíróság megállapította a Médiatanács törvénytelen eljárását a Budaörs Rádió ügyében, Koltay András, aki tagként érintett volt az ügyben, nem érzett-e rossz érzéseket, és nem érezte-e szükségét bocsánatkérésnek?
• Tervezik-e a DAB+ (Digital Audio Broadcasting+) technológia visszakapcsolását Magyarországon?

A Köztér című műsorban végül az első két kérdés hangzott el. Koltay András az első kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Media1 valószínűleg csak etikai okokból kereste meg a médiahatóságot, és a válaszaik nem befolyásolták volna az „előre felállított narratívát”, ezért nincs értelme ezekre az „álkérdésekre” válaszolni. Koltay állítása szerint a hatóság „minden újságírói megkeresésre” gyorsan válaszol, és nincs semmi titkolnivalójuk. Ezzel szemben a cikk utal arra, hogy ez az állítás ellentmond a Media1 tapasztalatainak és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábbi elmarasztaló döntéseinek az NMHH-val szemben, közérdekű adatok eltitkolása miatt. A cikk szerint Koltay kinevezése óta csökkent a Médiatanács és a médiahatóság transzparenciája.

A Media1 azzal indokolta megkereséseit, hogy etikusnak tartják, a frekvenciák nemzeti közvagyonnak számítanak, a közhivatalnak törvényi kötelessége a válaszadás, a sajtó pedig ellenőrző szerepet tölt be. Koltay ezzel ellentmondva azt állította, hogy nincs jogi kötelezettségük mindenre válaszolni.

A Budaörs Rádió ügyében Koltay András úgy nyilatkozott, hogy 2021 decemberi elnöki kinevezése után „hetekkel” ő írta alá a Budaörs Rádió szerződését, ami azóta is működik, hozzátéve: „ennyit tehát az ellehetetlenítésről”. A cikk ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Koltay 2010 és 2019 között tagja volt annak a Médiatanácsnak, amely a budaörsi frekvencia törvénytelennek bizonyult elnémításában részt vett. A cikk továbbá rámutat, hogy a Budaörs Rádió nem „hetekkel” Koltay elnöki kinevezése után, hanem csak 2022 szeptemberében tért vissza az FM sávra.

A Médiatanács elnöke szerint az, hogy a grémium döntései ellen bírósági jogorvoslat kérhető, a jogállamiság bizonyítéka. Arra azonban nem válaszolt, hogy a testület nem érzi-e úgy, hogy elnézést kellene kérnie a helyi rádiósoktól a törvénytelenség miatt.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: A cikk narratívája a Médiatanács és különösen Koltay András elnök cselekedeteit kritikus fényben mutatja be, a jogsértő döntések, az átláthatatlanság és az elszámoltathatóság hiánya köré építve. Célja, hogy felhívja a figyelmet a médiahatóság működésének vélt problémáira, és alátámassza azt az állítást, hogy a Médiatanács nem tartja be a transzparencia és a sajtóval való együttműködés normáit. A cikk arra törekszik, hogy az olvasóban felháborodást keltsen a Budaörs Rádió ügyében tapasztalt jogsértések és a médiahatóság elnökének nyilatkozatai miatt, egyúttal megerősítve a Media1 mint „őrkutya” szerepét.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű nyelvezet: A cikk a Budaörs Rádió ügyvezetőjének „leírhatatlan veszteség” és „mintha egy gyerektől elveszik a csörgőjét” idézetével indít, amely erősen emocionális hangulatot teremt, és a rádió „áldozati” szerepét hangsúlyozza.
  • Sugalló kérdések és feltételezések: A Media1 által feltett kérdések (pl. „nem érez-e lelki-ismeretfurdalást Koltay András”, „alkalmasnak érzi-e magát a Médiatanács és az NMHH további vezetésére”) nem semlegesek, hanem eleve egyfajta elmarasztaló álláspontot sugallnak. A szerző feltételezi Koltay szándékait is, amikor azt írja: „Koltay tehát úgy viselkedett, mintha nem lett volna 2019-ben ne lett volna tagja a Médiatanácsnak”.
  • Szelektív információközlés és kontextus: A cikk részletesen bemutatja a Media1 szemszögét és kritikáit, Koltay András válaszait azonban „állításokként” kezeli, amelyeket azonnal cáfol vagy megkérdőjelez a „tények” vagy a „személyes tapasztalatok” alapján. Miközben a Media1-nek nem érkezett válasz a hatóságtól, Koltay nyilatkozataira egy külső műsorban adott válaszok alapján hivatkozik, és azokra építi a cáfolatát, nem pedig a hatóságtól kapott hivatalos állásfoglalásra.
  • Önmagát megerősítő hivatkozások: A cikk hivatkozik a NAIH elmarasztaló döntéseire és a Media1 saját korábbi cikkére a transzparencia csökkenéséről, mint bizonyítékra Koltay állításainak ellentmondására. Ezek a hivatkozások erősítik a cikk saját narratíváját, de az olvasó számára nem feltétlenül nyújtanak új, közvetlen bizonyítékot az adott cikk kontextusában.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk nem tér ki a Médiatanács 2019-es döntésének pontos jogi indokaira, csak annak törvénytelenségét emeli ki a Kúria ítélete alapján. Nem ad betekintést a hatóság belső működésébe vagy a döntés mögötti érvekbe, amelyek Koltay András állításait alátámaszthatnák, így az olvasó csak egyoldalú képet kap a helyzetről. Koltay állításaira adott válaszok (pl. a médiahatóság válaszadási gyakorlatával kapcsolatban) a Media1 saját tapasztalatai és korábbi esetei alapján kerülnek cáfolásra, anélkül, hogy Koltay Andrásnak lehetősége lett volna ezekre az állításokra reagálni a cikkben.
• A téma társadalmi relevanciája: A rádiós frekvenciák mint nemzeti közvagyon kezelése, a médiahatóságok átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint a médiaszabadság kérdése alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban. A Médiatanács döntései közvetlenül befolyásolják a média sokszínűségét és a nyilvánosság tájékozódási lehetőségeit. A sajtó és a hatóságok közötti kommunikáció hiánya vagy nehézsége akadályozza a közérdekű információk áramlását, és kérdéseket vet fel a hatalmi ágak ellenőrzésének hatékonyságával kapcsolatban.

(Forrás: media1.hu)