A XII. kerületi önkormányzat tájékoztatása szerint két személy az éjszakai órákban szándékosan kinyitotta az egyik kihelyezett vaddisznó-befogó ketrecet. Az akció során összesen tíz, már csapdába ejtett állat jutott vissza a szabadba. Az eseményt a helyszínen üzemelő vadkamera rögzítette, a felvételeket a hatóságok rendelkezésére bocsátják.

Az önkormányzat közleményében hangsúlyozta, hogy az elkövetők tevékenysége veszélybe sodorta a környéken élőket és akadályozta a szakemberek tervezett állománygyérítési munkáját. A kerület vezetése szerint a vaddisznók túlszaporodása miatt hozott intézkedések a közterületek védelmét és a lakók nyugalmát szolgálják.

Száz feletti befogás és jövőbeni tervek

A Hegyvidéken az elmúlt időszakban modern, távvezérléssel és biztonsági kamerákkal felszerelt csapdákat telepítettek. A program kezdete óta összesen 106 vaddisznót sikerült így eltávolítani a lakott területek közeléből. Az önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereivel szoros együttműködésben kezeli a helyzetet.

Március első felében várható az eddigi eredmények átfogó kiértékelése. A szakértők ekkor döntenek arról, hogy a jelenlegi csapdázási módszer elegendő-e, vagy szükség van-e egyéb gyérítési technikák bevezetésére. Az önkormányzat szerint a 2019 óta felhalmozódott többletállomány miatt a probléma csak hosszú távú, következetes munkával orvosolható.

Éles ellentétek a lakosság és az állatvédők között

A vaddisznók jelenléte és az állomány szabályozása jelentősen megosztja a helyi közösséget. Míg a kerttulajdonosok és a kisgyermekes szülők egy része a biztonság érdekében követeli az állatok eltávolítását, addig egyes állatvédelmi csoportok élesen ellenzik a befogott példányok elpusztítását. Korábban előfordult, hogy szokatlan módszerekkel próbálták távol tartani a vadakat a csapdáktól.

Szakértői vélemények szerint a konfliktus gyökere az urbanizációban, a városi pufferzónák beépítésében és az erdei vadászati szokások megváltozásában keresendő. Mivel az állatok áttelepítése jogszabályi és egészségügyi okokból nem megoldható, a hatóságok jelenleg a csapdázást és a kilövést látják az egyetlen járható útnak a populáció kontrollálására.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Budapest XII. kerület – facebook képernyőkép

A Hogna ingens elnevezésű farkaspókfaj néhány ezer példánya él már csak a vadonban. Ez az ízeltlábú kizárólag a Madeira-szigetekhez tartozó Deserta Grande-szigeten, azon belül is a Vale da Castanheira völgyben őshonos.

Az állatállományt jelenleg egy invazív fűféle, a Phalaris aquatica terjedése veszélyezteti. Ez a növény kiszorítja az őshonos flórát, ami közvetve az ízeltlábúak életterének beszűküléséhez vezet. A szakértők jelenleg is egyeztetnek a védekezési stratégiákról, hogy megóvják a sziget ökológiai egyensúlyát.

Nemzetközi összefogás a fajmentésért

A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik. A célzott állatkerti szaporítás 2016-ban vette kezdetét a Bristoli Állatkertben, összesen 25 egyed bevonásával. A budapesti intézmény három évvel ezelőtt vált a program részévé.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg húsz kifejlett példányt gondoznak. A nőstények alkalmanként 20–100 petét raknak le, amelyekből a környezeti viszonyoktól függően 2–4 hét alatt kelnek ki az utódok. Az önálló élet megkezdéséig a fiatal pókok az anyaállat hátán tartózkodnak.

A szakemberek a közeljövőben különválasztják az utódokat a további nevelés érdekében. A nemzetközi fajkoordinátorokkal történő egyeztetés után meghatározzák a példányok további sorsát. Egy részük Budapesten marad, mások európai társintézményekbe kerülnek, vagy visszatelepítik őket az eredeti élőhelyükre.

(Forrás: telex.hu)