OkosHír: A Dankó Rádió hallgatottsága növekedést mutat 2024 júliusa óta, és az elmúlt egy évben körülbelül százezerrel több 15 év feletti hallgatót ért el. Szeptember 1-jétől Egri József operetténekes-előadóművész a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának új műsorvezetője.
A rádió zenei kínálata, amely operettslágereket, örökzöld dallamokat, magyarnótákat, valamint cigány-, nép- és világzenét tartalmaz, az elmúlt egy évben új hallgatókat vonzott. Naponta mintegy 333 ezren, hetente pedig több mint 670 ezren kapcsolódnak be az adásokba, ami folyamatos növekedést jelez. A rádió hallgatottságában eltöltött idő aránya is emelkedett: május, június és július hónapokban a hallgatottsági eredmények megduplázódtak az előző év azonos időszakához képest.
Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója szerint a rádió hallgatóinak száma jelentősen nőtt az elmúlt évben. A csatornaigazgató úgy véli, a hallgatottsági adatok azt mutatják, hogy a magyar zenei örökség továbbra is fontos és fejlődőképes. Eredics Gábor hangsúlyozta, hogy a Dankó Rádió zenei kínálatával és tematikus műsoraival felkelti a figyelmet. A rádió az online platformokon és a közösségi médiában is aktív, ahol jelentős számú követővel rendelkezik.
Szeptember 1-jétől Egri József operetténekes-előadóművész a Dankó Rádió naponta jelentkező Túl az Óperencián című műsorának műsorvezetője, Czikora Lászlót váltva, aki operaénekesi pályájára összpontosít.
Egri József 1995-ben debütált, majd 1999 és 2010 között az Interoperett és a Memory Interoperett tagja volt, melyek újévi koncertjeit a Magyar Televízió sugározta. Fellépett hévízi operettgálákon, és szerepelt az egri Gárdonyi Géza Színház Anna Karenina, Viktória, valamint a kaposvári My Fair Lady című előadásaiban. Külföldi turnékat követően 2010-ben a kassai Thália Színház Marica grófnő című darabjában Zsupán báró szerepét játszotta. Korábban a Dankó Rádió Dankó Klub elnevezésű koncertsorozatának fellépője is volt.
Egri József kijelentette, büszke arra, hogy olyan műfajokat népszerűsíthet, amelyeket örök értékeknek tart. Hozzátette, a magyar operett és nóta szerinte szebbé és boldogabbá teszi az emberek életét. Elmondta azt is, hogyan kapta a felkérést. Egri József elmondása szerint körülbelül két éve helyettesítő műsorvezetőként dolgozott a Dankó Rádióban, a Szív küldi szívnek szívesen és a Derűs napot! című műsorokban. Budai Beatrix meghívására vett részt a Jó ebédhez szól a nóta élő stúdiókoncertjén. Ezt követően a Dankó Rádió vezetősége felkereste, és több feladat, valamint próbafelvételek után kapta meg a műsorvezetői pozíciót.
Egri József úgy fogalmazott, egy régóta futó műsor átvétele megtisztelő és felelősségteljes feladat. Hozzátette, céljuk a műsor értékeinek megőrzése, elhunyt előadók emlékének és művészetének életben tartása, valamint a műfaj mai sztárjainak bemutatása. Terveznek egy új rovatot is, amely a kortárs színházi zenés darabok bemutatóiból ad ízelítőt. D. Szabó Ágota szerkesztővel együttműködve archív felvételekkel és újságcikkekkel tervezik közelebb hozni a műveket a hallgatókhoz, valamint történeteket és kulisszatitkokat is megosztanak. Egri József kiemelte, céljuk a fiatalabb generációk megszólítása, az operett világának megismertetése és megszerettetése velük.
Egri József szerint az operettek és magyarnóták hasonló érzelmekkel és dilemmákkal foglalkoznak, mint a kortárs zenék, de a színház varázsát is magukban hordozzák. Tapasztalatai alapján úgy látja, az operett iránt növekszik az érdeklődés, egyre több színház tűzi műsorára, és egyre több fiatalt vonz. Hozzátette, a műsorban továbbra is ismert és kedvelt dallamokkal várják a hallgatókat, a múlt és jelen zenei elemeit ötvözve.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA Túl az Óperencián című műsor naponta este hat órától hallható a Dankó Rádióban.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja a Dankó Rádió hallgatottságának növekedéséről szóló pozitív hír bemutatása, valamint Egri József operetténekes csatlakozásának népszerűsítése. A narratíva a magyar zenei örökség, különösen az operett és a magyarnóta értékét hangsúlyozza, és a rádiót mint a nemzeti identitás őrzőjét pozicionálja. A szöveg célja egyértelműen a rádió és műfajának népszerűsítése, valamint a hallgatók biztatása a műsorok hallgatására.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Érzelmi szavak és pozitív konnotáció: A cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést használ, mint például „soha nem látott számban gyarapodott”, „élő, jövőt formáló erő”, „kiemelt figyelemre méltó”, „nemzeti identitás fontos őrzőjeként”, „örök értékek, Hungarikum”, „megszépíti és boldoggá teszi az emberek életét”, „színház varázsa”. Ezek a kifejezések célja az olvasó érzelmi befolyásolása és a rádió, valamint a zenei műfajok pozitív megítélésének erősítése, gyakran konkrét, mérhető adatok alátámasztása nélkül.
- Általánosítás és abszolutizmus: A „Magyarország leghallgatottabb rádiói közé került” megállapítás, bár önmagában igaz lehet, tágabb kontextus (pl. pontos rangsor, piaci részesedés) nélkül túlzóan hangozhat. A „folyamatosan emelkedik” és „számos új hallgatót győztek meg” kifejezések is általánosítanak, miközben a pontos növekedési ütemről és a meggyőzés mikéntjéről nem adnak részletesebb képet.
- Önhivatkozás és önmarketing: A cikk a rádió vezetőjének és az új műsorvezetőnek a véleményeit és dicsérő szavait használja fel a rádió és a zenei műfaj pozitív képének megerősítésére. Ez a megközelítés inkább a marketingre jellemző, mint az objektív újságírásra.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk konkrét hallgatottsági számokat említ (333 ezer napi, 670 ezer heti hallgató), hiányzik a piaci kontextus, amely segítene elhelyezni ezeket az adatokat (pl. összehasonlítás más rádiókkal, piaci részesedés). Emellett Egri József állítása, miszerint az operett és a nóta „Hungarikum”, egy szubjektív vélemény, nem pedig hivatalos, tényeken alapuló besorolás a Hungarikumok Gyűjteményében.
