OkosHír: A 2023 július elsejei Árpád hídi baleset ügyében indult büntetőper előkészítő ülésén mindkét vádlott beismerte bűnösségét a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, azonban egyikük sem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Az ügy tárgyalása novemberben folytatódik. A vádlottakat halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolják.

B. Dávid, az elsőrendű vádlott esetében a soron következő tárgyalások egyik témája a vezetési alkalmasságának megállapítása lesz. L. Márton, a másodrendű vádlott a vád ismertetése után tagadta, hogy gyorsulási versenyben vett volna részt.

A 2023 július elsejei Árpád hídi baleset, amelyben egy kerékpáros életét vesztette, jelentős közérdeklődést váltott ki. Az eset részletei és következményei 2025. szeptember 2-ig napirenden maradtak, amikor az előkészítő ülés megkezdődött.

A vád szerint az elsőrendű vádlott, a 36 éves B. Dávid vezette azt a RACE-001 rendszámú, közel 700 lóerősre tuningolt Mercedes E63S AMG-t. A baleset éjjelén, nem sokkal éjfél után a jármű a híd pesti oldalán található Róbert Károly körúti lámpától spontán módon versenyezni kezdett két mögötte haladó BMW-vel. A vád szerint a Mercedes vezetője, körülbelül 137-147 km/óra sebességgel haladva, a híd közepén elvesztette uralmát az autó felett, amiben korábban kikapcsolta a menetstabilizáló rendszert. Átszakította a korlátot, majd elgázolt egy szabályosan közlekedő 26 éves kerékpárost, aki később belehalt sérüléseibe.

Az ütközéstől a Mercedes felborult, és a mögötte haladó két BMW egyike is nekiütközött. Ezt a járművet a másodrendű vádlott, L. Márton vezette, aki nyolc napon túl gyógyuló csonttöréses sérüléseket szenvedett. Az ügyész a vád ismertetése során kifejtette, hogy ha B. Dávid nem kapcsolja ki a menetstabilizáló rendszert az autójában, akkor a jelentős sebességtúllépés ellenére sem vesztette volna el az uralmát a jármű felett.

B. Dávid egy ideig bűnügyi felügyelet alatt állt, nyomkövetővel szabadon mozoghatott Budapesten, azonban bűnügyi felügyeletét a 24.hu tavaly novemberi cikke szerint megszüntették.

A Mercedes sofőrje a nyomozati szakaszban beismerte bűnösségét, de tagadta a versenyzést. Elismerte, hogy gyorsan hajtott, de állítása szerint azért gyorsított, mert a mögötte érkező BMW túl közel ért hozzá. A BMW-t vezető férfi szintén beismerte bűnösségét. Azzal érvelt, hogy a balesetben közrejátszott az is, hogy megcsúszott az összetört Mercedesből kifolyó olajon. Kérte, hogy ügyét bocsássák közvetítői eljárásra, és akár milliós jóvátételt is hajlandó lett volna fizetni a tragédiát okozó sofőrnek a sérülései miatt, de ezt az ügyészség elutasította.

A Mercedes vezetőjét korábban többször is elmarasztalták közlekedési szabálysértések miatt, és a baleset időpontjában 13 előéleti pontja volt. Vele szemben az ügyészség halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat és letöltendő fogházbüntetést kért, továbbá kezdeményezte, hogy véglegesen tiltsák el a vezetéstől. A BMW vezetője ellen felfüggesztett fogházbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozták közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt. Egyúttal kezdeményezték azt is, hogy határozott időre tiltsák el a járművezetéstől.

A baleset utóéletéhez tartozik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére számos új fix sebességmérő berendezést telepítettek Budapestre. Ezek közül több az Árpád hídon, illetve annak közelében található, ahol a baleset után is folytatódtak az éjszakai gyorshajtások.

A rendőrség a főváros több kerületébe úgynevezett traffiboxokat épített, amelyekben bizonyos időszakokra hordozható lézeres sebességmérőt helyeznek el. A telepítések előtt összesen hat fix mérőpont volt Budapesten, majd további 26-ot szereltek fel, és a közelmúltbeli bejelentés szerint további 38 kihelyezése várható.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a baleset után tartott sajtótájékoztatóján gyilkosságnak nevezte az Árpád hídi gázolást. Hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a jogosítványszerzés feltételeit, és felvetette, hogy azt bizonyos esetekben előzetes pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kellene kötni. Ezzel párhuzamosan a KRESZ és más, közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok általános átdolgozása is megkezdődött.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az Árpád hídi gázolás büntetőperének előkészítő üléséről való tájékoztatás, beleértve a vádlottak beismerő vallomásait és a per további menetét. Ezen felül igyekszik összefoglalni a baleset körülményeit, a hatósági reakciókat és a társadalmi visszhangot. A narratíva építése során a cikk kiemeli az esemény súlyosságát és a következményeit, részletesen bemutatva a vádakat és a vádlottak védekezését. Célja az olvasók informálása a jogi folyamatokról és a baleset szélesebb körű hatásairól.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Érzelmileg telített kifejezések:** Az „Árpád hídon egy biciklista halálával járó balesetre a széles nyilvánosság számára korábban ismertté vált közlekedési balesetekhez képest teljesen eltérő módon reagált a közvélemény” megfogalmazás szubjektív és nem számszerűsíti az „eltérő módon” reakciót, csupán feltételezi azt. Hasonlóan, a „száguldó Mercedes vezetője” kifejezés az objektív „haladó” helyett érzelmileg túlfűtött, ami a sofőr magatartását negatív színben tünteti fel, még mielőtt a bűnösség jogerősen megállapítást nyerne.
  • **Általánosító és túlzó állítások:** Az „utóbbi évek legnagyobb visszhangot kapott magyarországi közlekedési balesetének utóéletéhez tartozik” kijelentés egy erős, de nem alátámasztott általánosítás, amely a baleset jelentőségét eltúlozza anélkül, hogy összehasonlító adatokkal támasztaná alá.
  • **Szelektív idézés és kontextus hiánya:** Lázár János építési és közlekedési miniszter „gyilkosságnak tartja” az Árpád hídi gázolást kijelentése idézésre kerül, anélkül, hogy a miniszteri nyilatkozat tágabb kontextusát vagy jogi relevanciáját részletesebben elemezné. Ez a kijelentés erősen befolyásolhatja az olvasó balesetről alkotott képét, és a jogi eljárás kimenetelére vonatkozó előítéleteket erősíthet.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény és az azt követő intézkedések jelentős társadalmi relevanciával bírnak. A baleset rávilágított a gyorshajtás és a felelőtlen járművezetés veszélyeire, és széles körű vitát generált a közlekedésbiztonság, a sebességkorlátozások betartatása, valamint a jogosítványszerzés feltételeinek szigorítása kapcsán. A főpolgármesteri kezdeményezésre telepített új sebességmérők és a KRESZ felülvizsgálatának megkezdése mind azt mutatja, hogy az ügy hatással volt a közlekedéspolitikára és a közbiztonsági intézkedésekre, jelezve a társadalom és a döntéshozók igényét a hasonló tragédiák megelőzésére.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels