OkosHír: A cikk egy konkrét esetet mutat be, amelyben egy 2005-ös gyártású, 1,4 literes benzines Peugeot 307-es vásárlása során rejtett motorhiba merült fel. Az eset rávilágít a használt autók vásárlásakor felmerülő kockázatokra és a fogyasztóvédelmi jogszabályok szerepére. A publicisztika felveti, hogy a vásárlók gyakran a jármű mérete, formája és ára alapján hoznak döntést, szemben annak műszaki állapotával vagy a konstrukció megbízhatóságával. Az írás szerint a Ford Ecoboost, valamint a Stellantis Puretech és BlueHDI motorjainak korábbi problémái azt mutatják, hogy a biztonságosabb megközelítés a műszaki megbízhatóság előtérbe helyezése lenne.

A történet egy 2005-ben gyártott, 1,4 literes benzines Peugeot 307-esről szól, amelyet egy vidéki autókereskedésben vásárolt meg a tulajdonosa 880 ezer forintért. Az autó 2007-ben került Magyarországra, és mindössze 155 ezer kilométert futott. A jármű esztétikailag szép, egységes állapotban volt, korábbi sérülési vagy javítási nyomok nem látszottak rajta. A Peugeot 307-es a korabeli Euro NCAP törésteszten öt csillagból négyet kapott. A szerző megjegyzi, hogy francia származása miatt sokan tartanak tőle, ezért általában olcsóbb, mint egy hasonló korú Opel Astra vagy Volkswagen Golf.

Az adásvételi szerződés aláírása előtti próbaúton az autó nem mutatott hibát. Azonban amikor az új tulajdonos hazafelé tartott vele, azt tapasztalta, hogy a 40 kilométeres úton sem melegedett fel a hűtőfolyadék. A cikk kiemeli, hogy a belső égésű motorok fogyasztása és károsanyag-kibocsátása üzemmeleg állapotban optimális, hidegen pedig magasabb, emellett a mozgó alkatrészek kopása is fokozott, ezért fontos a hibátlan hűtőrendszer.

A vásárlás után három nappal elvégzett karbantartás során kiderült, hogy korábban sűrű, ismeretlen típusú motorolajat vagy valamilyen adalékot töltöttek a Peugeot-ba. Az olajszűrővel együtt az előírt fajtára cserélték, valamint a hűtőfolyadékot és a termosztátot is, de a motor menet közben továbbra sem melegedett be. Az új tulajdonos két további alkalommal is visszavitte az autót a szervizbe, ahol kicserélték a váltóolajat, a kipufogórendszer flexibilis összekötőcsövét és a fékgarnitúrát.

Néhány nappal később a 307-est ismét szervizbe kellett vinni, mert menet közben a központi kijelzőn megjelent az alacsony olajnyomásra figyelmeztető francia szöveges üzenet („pression huile insufissante”), de az olajoskanna-piktogram nem világított a műszerfalon. Annak ellenére, hogy ekkor megfelelő mennyiségű és minőségű olaj volt a motorban, a javítási kísérlet során kiderült, hogy a motorolaj nyomása kritikusan alacsony, alapjáraton mindössze 0,3 bar. A beavatkozás során leszerelték és kitisztították az olajteknőt, kicserélték az olajszivattyút és az olajnyomásmérő szenzort, de a hiba nem szűnt meg.

Az írás magyarázata szerint egy belső égésű motor hibátlan kenési rendszere esetén az olajnyomás indítás után azonnal 1 bar körüli értékre ugrik, magasabb fordulatszámon pedig akár ennek többszörösére is nő. Rendellenesen alacsony olajnyomás esetén azonban mechanikai károsodás várható, mivel megfelelő kenés nélkül megszakad az alkatrészek közti olajfilm, ami fokozott kopáshoz és melegedéshez vezet.

A Peugeot 307-es tulajdonosa által megbízott szerelő is ismerte ezeket az összefüggéseket. Amikor leszerelte a motor alján található olajteknőt az olajfelszívó tölcsér ellenőrzésére, felfedezte, hogy korábban már megbontották a motor alját, és az olajszivattyú szűrőjét, valamint a nyomásérzékelőt kicserélték. A szerelő szerint az összeszereléshez használt tömítőpasztával nem bántak szakszerűen, ezért annak egy része a motorba került.

A látottak alapján a szerelő arra következtetett, hogy a motor főtengelye megkophatott, és a laza illesztési hézagok mentén szökik meg az olajnyomás, ami a hibaüzenet megjelenését okozza. A pontos hibafeltáráshoz teljesen szét kellett volna szerelni a motor forgattyús mechanizmusát. Ennek költségét a szerelő 300-400 ezer forintra becsülte, amit a tulajdonos nem vállalt, inkább reklamált a kereskedésben. A vevő azt szerette volna, ha az eladó visszavásárolja az autót, és megtéríti a vásárlás utáni költségeit, ami közel 1,2 millió forintot jelentett volna.

A cég elutasította a kérést, ezért a Peugeot tulajdonosa beperelte a kereskedést. A bíróság Rusznák András igazságügyi gépjárműszakértőt, a Gor-Car használtautó-állapotfelmérő cég vezetőjét kérte fel a motorhiba pontos okának megállapítására. A fogyasztói perekben jellemzően azért rendelnek ki igazságügyi szakértőt, mert az ő megállapításai alapján könnyebb eldönteni a felelősség kérdését.

A cikk kitér arra, hogy az autókereskedések és magánszemélyek közti adásvételek során úgynevezett fogyasztói szerződés jön létre, amely fokozottan védi a vevőt. Az ezzel kapcsolatos reklamációk esetében a jogszabály egy évig abból indul ki, hogy a vásárlás előtt nem tisztázott, nem észlelhető, illetve nem az autó természetes elhasználódásából adódó hiba a vásárlás előtt is fennállt, amiért az eladó felelős. Az írás megjegyzi, hogy az ilyen ügyek egy része békés úton rendezhető a kereskedővel. A szerző felhívja a figyelmet, hogy önsorsrontás pereskedni, ha vásárlás után fék- vagy kuplungcserére van szükség, mivel ezek kopó-fogyó alkatrészek, és a szavatossági jog általában nem érvényesíthető rájuk.

Rusznák András szakvéleménye szerint a 20 éves Peugeot-ról készített próbaútján világítani kezdett a „stop” felirat, és megjelent az elégtelen olajnyomásra figyelmeztető üzenet a kijelzőn, de az olajoskanna-piktogram ekkor sem bukkant fel. A szakértő egy azonos motorral szerelt Peugeot 307-tel végzett összehasonlítással bizonyította, hogy az olajoskanna-szimbólum csak azokban a változatokban világít alacsony olajnyomás esetén, amelyekben nincs fedélzeti számítógép; ellenkező esetben a központi kijelző szöveges üzenete figyelmeztet, ahogy a vizsgált autóban is.

Az első, nem megbontásos szemle után a szakértő egy második vizsgálatot is tervezett, ellenőrzött körülmények közt, a kereskedő jelenlétében szerelte volna szét az autó motorját. Erre végül éppen a cég mondott nemet, így Rusznák közvetett módon bizonyította, hogy az alacsony olajnyomással kapcsolatos probléma nem az új tulajdonos által a vásárlás után megtett 2700 kilométer alatt alakult ki, hanem korábban. Ezt a kereskedő a fizetés előtt nem tájékoztatta őt, ami jogi értelemben rejtett hibával való eladásnak minősül.

A döntő bizonyíték az volt, hogy a Peugeot 307 1,4 16V típusú autók KFU gyári kóddal azonosítható motorja konstrukciós hibás, amiről számos nemzetközi forrás is ír. Ezeknek a motoroknak a hengerfejében siklócsapágyazás nélkül, közvetlenül az öntvényben forognak a szelepeket mozgató vezérműtengelyek, amelyek a tapasztalatok szerint 150–180 ezer kilométeres futásteljesítmény alatt kopnak meg rendellenesen. Ennek következménye, hogy a motorban alapjáraton nem lesz megfelelő az olajnyomás, és ezért jelenik meg a hibaüzenet a műszerfalon.

A hiba javítására háromféle megoldás létezik, de ezek vagy nem gazdaságosak, vagy nem véglegesek. Az új hengerfej, vezérműtengelyek és tömítések beépítése két éve, az igazságügyi szakvélemény készítésekor, munkadíjjal együtt több mint 1,7 millió forintba került volna. Bontott hengerfejet is lehet szerelni a KFU-motoros Peugeot-kba, de Rusznák András egyetlen eladó példányt sem talált a vizsgálat idején. A kopott hengerfejet gépműhelyben is fel lehet újítani, de ezt a szakértő által megkeresett műhely 317 ezer forintért vállalta volna el, az alkatrész le- és felszereléséért pedig további 400 ezer forintot kellett volna fizetni. Ez a megoldás a 307-es vételárának több mint 80 százalékába került volna, ami gazdaságtalan.

A szakértő jelentésében azt is megállapította, hogy az olajnyomással és a bemelegedéssel kapcsolatos hibák nem a vásárlás utáni karbantartások, illetve javítási kísérletek során alakultak ki. A bíróság kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a vevőnek nem kellett tudnia arról, hogy konstrukciós hibás motorral szerelt autót választott.

Nem derült ki, hogy miért nem melegedett be az autó motorja, de a per végül megállapodással zárult, mert a kereskedő elismerte, hogy az autó motorhibás volt az eladás előtt. Az ügy különböző epizódjainak időpontjai elgondolkodtatóak. A Peugeot-t 2021 decemberében vásárolta meg a későbbi károsult, az igazságügyi szakértő viszont csak 2023 nyarán vizsgálta át azt, a vita pedig csak ezután fejeződött be. Ez azt jelenti, hogy az érintett évekig nem látta viszont az autóvásárlásra költött pénzét, és ezen felül azt a körülbelül 700 ezer forintot sem, amennyibe a per megindítása és a bíróság által kirendelt Rusznák András vizsgálata került.

A KFU-kódú, 1,4 literes benzinmotort nemcsak ebbe a típusba, de a kisebb 206-osba, illetve a Citroën C3 és C4 első generációinak bizonyos évjárataiba is beépítették a 2010-es évek előtt. Szilva Tamás, egy Peugeot és Citroën típusokra szakosodott független szerviz vezetője szerint a súlyos motorhiba, illetve az akár milliós javítási költségek kockázata azért alakul ki, mert ebben a motorban nincs olajvisszafolyásgátló-szelep, amely megakadályozná, hogy a motor leállítása után az összes kenőanyag visszafolyjon a hengerfejéből a motor alsó részébe. Ennek következtében a KFU-motoros autók hengerfejébe nem jut elég kenőanyag a motorindítás utáni másodpercekben, ami fokozott vezérműtengely-kopáshoz vezet. A szervizvezető szerint főként a rövid, városi utakhoz használt példányokban alakul ki hamarabb hiba, amelyet nem lehet megelőzni. Szilva Tamás kifejtette, hogy a konstrukciós hibás motorral szerelt autók eladói sok esetben olyan „motor-helyreállító” adalékot öntenek az olajba, amely átmenetileg elcsendesíti az indítás után hallható zörgést. Ez azonban nem jelent valódi megoldást, mivel a sűrűbbé tett motorolaj önmagában is károsítja a motor egyéb részeit, a zörgés és a nyomásprobléma pedig visszatér az olajcsere után.

Az autó jelenleg a nyolcadik gazdájánál van, műszaki vizsgája jövő augusztusban jár le, vagyis ismét gazdát cserélt, miután a kereskedő visszavásárolta a vele pereskedő vevőtől. Aki ilyen Peugeot-t szeretne venni, annak a cikkíró azt javasolja, hogy keressen egy 1,6 literes, benzinmotoros példányt, esetleg egy 1,4 literes 75 lóerős alapkivitelt, mert ezekkel nincs alapvető tervezési probléma.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja:
  Az eredeti cikk egy konkrét fogyasztói esetet mutat be, amelyben egy használt autó vásárlása során rejtett motorhiba merült fel. A narratíva a vevőt, mint áldozatot pozicionálja, aki a használt autók piacának buktatóiba futott bele, és hosszas jogi úton kellett érvényesítenie igazát. A cikk célja kettős: egyrészt tájékoztatni az olvasókat egy specifikus (KFU motor) konstrukciós hibáról és a használt autók vásárlásának általános kockázatairól, másrészt felhívni a figyelmet a fogyasztóvédelem fontosságára és a jogi eljárások nehézségeire. A „Autónyomozók” sorozat részeként a cikk célja továbbá a fogyasztói tudatosság növelése és a sorozat népszerűsítése.
• Főbb manipulatív eszközök:
  Az eredeti szöveg több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz a narratíva megerősítésére és az olvasói érzelmek befolyásolására:
  • Érzelmi szavak és dramatizálás: A „drámája alapján éppen fordítva lenne biztonságos” kifejezés már a bevezetőben felerősíti a problémák súlyosságát. Hasonlóan, a „vállalhatatlan kockázatot jelentenek mostani gazdáiknak” vagy a „Peugeot pórul járt gazdája” fordulatok együttérzést keltenek az áldozattal, és negatív képet festenek a helyzetről.
  • Retorikai kérdések: „Vajon elvárható a vevőtől, hogy tisztában legyen az összes hasonló buktatóval, vagy ezek az információk továbbra is szűk körben terjednek?” Ez a kérdés nem vár választ, hanem az olvasót arra ösztönzi, hogy egyetértsen azzal a feltételezéssel, miszerint a fogyasztók kiszolgáltatottak és az információk nem hozzáférhetőek számukra.
  • Sugalmazó és általánosító megfogalmazások: A bevezetőben szereplő „A használtautó-vásárlók zöme az autó mérete, formája és ára, nem pedig a kiszemelt példány állapota vagy a konstrukció megbízhatósága alapján dönt” kijelentés tényként, általános érvényű igazságként van bemutatva, anélkül, hogy konkrét adatokkal támasztaná alá. Ez hozzájárul a „tudatlan vásárló” sztereotípiájának megerősítéséhez.
  • A jogi folyamat hangsúlyozása: Bár tényeken alapul, a pereskedés hosszú időtartamának („évekig nem látta viszont az autóvásárlásra költött pénzét, és ezen felül azt a körülbelül 700 ezer forintot sem”) részletes bemutatása felerősíti a fogyasztóra háruló anyagi és időbeli terhek érzetét, növelve az olvasó felháborodását.
• A téma társadalmi relevanciája:
  A cikk egy széles körben érintett társadalmi problémát boncolgat: a használt autók vásárlásának kockázatait és a fogyasztóvédelem kihívásait. Különösen fontos a rejtett hibák, mint például a konstrukciós hibák kérdése, amelyekről a laikus vásárlók nem szerezhetnek tudomást. Az eset rávilágít a piaci szereplők (kereskedők) és a fogyasztók közötti információs aszimmetriára. A bírósági eljárás bemutatása hasznos információt nyújt a fogyasztói jogok érvényesítésének lehetőségeiről, ugyanakkor szemlélteti az ezzel járó nehézségeket, mint például az eljárás hossza és költségei. Az engine-specific problémák (KFU motor) ismertetése hozzájárulhat a potenciális vásárlók tájékozottságához, segítve őket a megalapozottabb döntéshozatalban. Emellett a „motor-helyreállító” adalékok említése rávilágít a használt autó piacon előforduló etikátlan gyakorlatokra is.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels