OkosHír: Péntek éjszaka mínusz 2,5 Celsius-fokot rögzítettek a Bükk-fennsíkon található Mohos-töbörben. Az adatot Dobos András, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének kutatásvezetője közölte az intézet Facebook-oldalán.

Ez volt az idei nyár 34. fagyos napja a területen. A lehűlés jelentős volt, mivel a csütörtöki csúcshőmérséklet 31,6 Celsius-fokot ért el, ami azt jelenti, hogy alig több mint 12 óra alatt 34,1 Celsius-fokkal csökkent a hőmérséklet.

A Mohos-töbör jellemzője a szélsőséges hőmérsékleti ingadozás. Idén július végén szintén mínusz 2,5 Celsius-fokot mértek, míg az ország második leghidegebb pontján, Zabarban, 9,5 Celsius-fok volt. Korábban, februárban mínusz 27,6 Celsius-fokot, majd néhány nappal később rekordalacsony mínusz 28,7 Celsius-fokot is regisztráltak.

A jelenség magyarázata abban rejlik, hogy a tál alakú, részben zárt völgyekben, mint a töbrök, a hideg levegő derült és szélcsendes éjszakákon megreked, felhalmozódik, és inverziós rétegződés alakul ki. A hideg levegő kialakulásához három fő tényező együttes jelenléte szükséges: hótakaró, derült ég és szélcsend. A hótakaró napközben is szerepet játszik, mivel fehér felszíne nem nyeli el a nap melegét. Felhőtlen égbolt esetén a visszaverődő hő akadálytalanul távozik az űrbe, a szélcsend pedig megakadályozza a levegő alacsonyabb és magasabb rétegei közötti keveredést.

Ez a folyamat nem jelenti azt, hogy a levegő mozdulatlan marad. A felszínhez közeli levegő gyorsabban hűl, és a lejtős domboldalon lefelé áramlik. Az így létrejövő légáramlat a völgyek alján először a talaj közeléből, majd egyre magasabb rétegekből szorítja felfelé az ottani légtömeget, létrehozva a töbrökre jellemző hideg légtavat.

Magyarországon a legalacsonyabb hőmérsékletet egy ilyen légtóban, a Vörösmeteor-töbörben mérték 2021. február 13-án: mínusz 35,9 Celsius-fokot.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Mohos-töbörben mért rendkívül alacsony hőmérsékletről való tájékoztatás, valamint a jelenség tudományos hátterének bemutatása. A narratíva egy konkrét esemény (a pénteki fagy) köré épül, majd ezt kiegészíti történelmi adatokkal és részletes meteorológiai magyarázattal a hideg légtavak kialakulásáról. A szöveg célja az olvasó informálása és edukálása egy speciális mikroklímáról. Bár tartalmaz egy-két enyhén szubjektív kifejezést (pl. „nem is kicsi volt a lehűlés”, „szélsőségességéről híres”), ezek nem torzítják a tényeket, és inkább a jelenség hangsúlyozására szolgálnak, mintsem manipulatív céllal. Az „Ahogy februárban írtuk, a jelenség egy kicsit olyan, mint amikor nyáron egy ember a tóban fürdik, és a lába hirtelen a mélyebb, jéghideg vízbe ér, míg a feje tetején a nap forró hevét érzi.” hasonlat a jelenség közérthetőbbé tételét szolgálja, nem pedig érzelmi befolyásolást.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikk témája a rendkívüli időjárási jelenségek, különösen a mikroklímák iránti általános érdeklődésre épül. A Mohos-töbör és a hasonló földrajzi képződmények különleges természeti adottságokat képviselnek, amelyek tudományos és turisztikai szempontból is relevánsak lehetnek. A téma nem generál széleskörű politikai vagy társadalmi vitákat, hanem inkább a természettudományos ismeretterjesztés körébe tartozik, hozzájárulva a hazai földrajzi és meteorológiai jelenségek megértéséhez.

(Forrás: telex.hu)