OkosHír: Keller Zsolt, a XI kerület önkormányzati képviselője kijelentette, hogy amennyiben a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia melletti tervezett Lidl építése a lakossági tiltakozás ellenére elindul, kész a polgári engedetlenségre. Hozzátette, hogy véleménye szerint sokan csatlakoznának a környező területekről a munkagépek elé, ha a fakivágás megkezdődik.

A plébánia 1992-ben ingyenesen kapott meg 99 évre egy 2,6 hektáros fővárosi tulajdonú területet közösségi terek létrehozására. Az eredeti tervek, melyek sípályát, zarándokházat és műfüves focipályát is tartalmaztak, nagyrészt nem valósultak meg, kivéve egy salakos teniszpályát. A terület az évek során elhanyagolódott, és a plébánia forráshiány miatt nem tudott fejlesztéseket indítani a fás-bokros telken. Szederkényi Károly Miklós plébános célja, hogy a terület egy részét a Lidl-nek adja bérbe, a másik részen pedig sportpályákat építene, ezzel pénzt szerezve a templom fenntartására. A megállapodás szerint a bevétel egyharmada a Fővárosi Önkormányzatot, mint területtulajdonost illeti.

Az év elején, az áruház terveinek nyilvánosságra kerülésekor a környező utcák lakóinak egy része tiltakozni kezdett, mivel szerintük a beruházás megszüntetné a környék egyik utolsó zöldterületét. A kerületi önkormányzat egy szavazáson akarta kikérni a helyiek véleményét az építési szabályzat módosítása előtt. Szederkényi Károly Miklós plébános a kormányhoz fordult, és elérte, hogy az építkezést kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítsák. Ez a lépés kizárta a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból.

Július elején a téma felmerülése után a plébános és a Lidl is jelezte az önkormányzatnak, hogy nyitottak lennének a lakók megkérdezésére. Az önkormányzat megszervezte a véleménynyilvánító szavazást július 28. és augusztus 10. között, amelyen a kerületi applikációban vagy személyesen lehetett voksolni.

László Imre XI. kerületi polgármester hétfőn hirdetett eredményt, mely szerint a résztvevők 70%-a ellenzi a beruházást. Ennek alapján Újbuda Önkormányzata jelezte, hogy minden lehetséges eszközzel fellép az építkezés ellen. Az önkormányzat levélben szólította fel a Lidl Magyarországot és a Szent Angyalok Plébániát, hogy tartsák be ígéretüket, és tekintsenek el a beruházástól. Emellett felkérték a Kormányt is, hogy vegye figyelembe a helyi közösség akaratát.

A Lidl Magyarország tájékoztatása szerint még nem kaptak hivatalos kiértékelést a szavazásról. Kijelentették, hogy a hivatalos tájékoztatás kézhezvétele után megfontolják a beruházást. Hozzátették, hogy a rendelkezésükre álló szóbeli információk alapján a szavazásra jogosultak mindössze 7,7 százaléka, azaz valamivel több mint 1000 fő adott le nemleges választ, ami a közösségi médiában megjelent posztokban is látható.

Keller Zsolt szerint a nagyjából 10%-os részvételi arány nem elhanyagolható nyár közepén, és sikeresnek tartja a szavazást. Elmondása szerint ilyen applikációs véleménynyilvánító szavazás még nem volt az országban, és a jövőben más ügyekben is tervezik alkalmazni. Összesen 1674-en vettek részt a szavazáson, ebből 1178-an ellenezték, 496-an támogatták az építkezést.

A kéthetes szavazási időszak alatt mindkét oldal kampányolt: a helyi civilek Facebook-csoportokban és videókban tiltakoztak, míg a Lidl Facebook-hirdetésekkel és szórólapokkal próbálta meggyőzni a lakókat.

A Lidl azzal érvelt, hogy az áruház mellett sport- és rekreációs létesítmények, valamint tanösvény is épülne, a kivágott fákat 150%-os mértékben pótolnák, a parkolót pedig nyitvatartási időn kívül szabadon lehetne használni. A cég szerint felméréseik azt mutatják, hogy az érintett területről hetente közel 3000 ember jár más Lidl áruházakba bevásárolni, ami alátámasztja az igényt. Ígéretük szerint a fák telepítése mellett a terület rendezésével és munkahelyteremtéssel is hozzájárulnának a kerület fejlődéséhez.

A beruházás ellenzői szerint viszont az áruház megnyitása jelentősen növelné a környék forgalom- és zajterhelését, tovább csökkentené a zöldterületet, rontaná a mikroklímát és növelné a légszennyezettséget. Véleményük szerint a parkolóba telepített fák nem pótolják a meglévő fákat, és nincs szükség további boltra, mivel a lakótelepen elegendő bevásárlási lehetőség van.

Július végén egy lakossági fórumon a tiltakozók személyesen is megosztották véleményüket a plébánossal és a tervezővel. Többen kifogásolták, hogy korábban nem kérdezték meg őket a beruházásról, és nem tartottak egyeztetést a kiemelt kormányzati státuszról. Egy résztvevő a kormány döntését úgy kommentálta, hogy az „jogszerűsítette azt, amit a lakosság nem akart.”

Szederkényi Károly Miklós plébános viszont állította, hogy a tervezett beruházás nem befolyásolja a zöldterületek iránti igényeket, és az áruház mellett közel 1 hektárnyi zöld sziget lesz. A templom honlapján egy kulturált fejlesztési tervet ígért sportteleppel és parkosított zöld övezettel. A plébános arra kérte híveit, hogy szavazzanak igennel, mivel a megnövekedett rezsiárak miatt a templom fenntartása nehézségekbe ütközik. A befolyó összeget a templom operatív működtetésére, hit- és közéleti feladatok szervezésére, valamint az Apostol TV működtetésére fordítanák. A bérleti díj kétharmada a plébániát, egyharmada a fővárost illeti.

A Fővárosi Önkormányzat közlése szerint nem kaptak tájékoztatást a kiemelt kormányrendeletről és a beruházásról. Elmondásuk szerint addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapnak tervet és kérelmet a plébániától.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július végi kormányinfón kijelentette, hogy „egy applikáción való véleménynyilvánítás nem bír jogi relevanciával”. Hozzátette, hogy bár a kormány fontosnak tartja az emberek véleményének kikérését, egy ilyen szavazásnak nincs közjogi következménye.

Keller Zsolt szerint figyelembe kell venni a helyiek akaratát, és az önkormányzat „erős felhatalmazást kapott ezzel, hogy tiltakozzunk a beruházás ellen”. Tárgyalásokat kezdeményeznek a céggel, a plébánossal és az illetékes miniszterekkel. Ha a tárgyalások sikertelenek, a polgári engedetlenség lehetősége is fennáll, mivel a kerületnek jogilag nincs más mozgástere. Király Nóra, a Fidesz országgyűlési képviselője Facebook-oldalán reagált az eredményre, kijelentve, hogy a közösség akaratát tiszteletben kell tartani, és mindent megtesz annak érvényesüléséért. Király Nóra korábban a kerület alpolgármestere volt, és tavaly a Fidesz polgármesterjelöltjeként indult Újbudán. A tervek szerint jövőre a kerület egy részét is magába foglaló csepeli választókerületben lesz képviselőjelölt. Írásban kérte Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy vonja vissza a kiemelt kormányzati beruházásról szóló döntést.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium válasza szerint minden beruházás során kiemelten figyelnek az ott élők véleményére. A kiemelt üggyé nyilvánítás jogalapját a plébánia hitéleti tevékenységével összefüggő funkciófejlesztés adja, és a kormányrendelet nem a Lidl megépítését, hanem a közfunkciók létesítését nyilvánította kiemelt üggyé. Azonban a rendelet tartalmazza „a kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek és építmények” fogalmát is. A minisztérium hozzátette, hogy a kiemelt rendelet nem ad felmentést a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó követelmények alól, így „nem garantálja a Lidl áruház megépíthetőségét”.

Szederkényi Károly Miklós plébános nem reagált a megkeresésre, az RTL Híradó szerint jelenleg Argentínában tartózkodik.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a Gazdagrétre tervezett Lidl áruház építése körüli konfliktust mutatja be, hangsúlyozva a helyi lakosság és az önkormányzat ellenállását a kormánynak a beruházást kiemelt státuszba emelő döntésével szemben. A narratíva a helyi közösség akaratának érvényesüléséért folytatott küzdelemre fókuszál, szembeállítva azt a plébánia és a Lidl kereskedelmi érdekeivel, valamint a központi kormányzati beavatkozással, mely felülírja a helyi döntéshozatalt. A cikk célja, hogy kiemelje a helyi demokrácia és zöldterületek védelmének fontosságát, és kritikusan viszonyuljon a kormányzati döntéshez.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és dramatizálás: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „kész vagyok akár a polgári engedetlenségre is. Beállunk a munkagépek elé, ha elkezdik letarolni a fákat”, ami erős ellenállási képet fest. A „teljesen benőtte a területet a gaz” leírás a plébánia telkéről az elhanyagoltság érzetét kelti, implicit módon igazolva a fejlesztés szükségességét. A „feszült hangulatú lakossági fórumon” megfogalmazás negatív atmoszférát teremt a párbeszédről. Az „jogszerűsítették azt, amit a lakosság nem akart” idézet pedig a kormányzati döntés ellen irányuló erős kritikát fogalmaz meg.
  • Szelektív hangsúlyozás és keretezés: Bár a Lidl által említett 7,7%-os részvételi arányt megemlíti a cikk, az előzőleg bemutatott „70%-os ellenállás” jelentőségét ez nem befolyásolja azonnal az olvasóban, és a cikk a polgármesteri nyilatkozatot (70% ellenzi) hangsúlyosabban pozicionálja. A plébános és a Lidl érvei gyakran azonnal ellenvéleményekkel vannak kiegészítve, vagy olyan módon kerülnek bemutatásra, ami kétséget ébreszt (pl. a minisztérium „közfunkciók létesítése” indoklását azonnal követi a „kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek” említése a rendeletben, ami ellentmondást sugall).
  • Implikált politikai befolyás: Az „A KDNP-vel jó kapcsolatot ápoló Szederkényi Károly Miklós plébános ezt nem várta meg, kijárta a kormánynál, hogy kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítsák az építkezést” mondat finoman utalhat arra, hogy a kormányzati döntés mögött politikai kapcsolati tőke áll, nem pedig objektív szempontok.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A cikk nem adja meg a szavazásra jogosultak teljes számát, ami megnehezíti az olvasó számára a Lidl által említett 7,7%-os részvételi arány kontextusba helyezését és valós jelentőségének felmérését.
  • Bár a plébánia pénzügyi nehézségei okként szerepelnek, a cikk nem tér ki részletesebben a templom gazdasági helyzetére, illetve arra, hogy milyen alternatív forrásbevonási lehetőségeket vizsgáltak meg a Lidl-projekt előtt vagy mellett.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény kiemelten fontos a városfejlesztés, a zöldterületek megőrzése, a helyi demokrácia és a központi kormányzati hatalom közötti feszültség, valamint az egyházi intézmények gazdasági szerepe szempontjából. Rávilágít a polgári részvétel és a helyi közösségek véleményének súlyára a nagyberuházások kapcsán, valamint az átláthatóság iránti igényre a kormányzati döntéshozatalban.

(Forrás: telex.hu)