A Trustify Alapkezelő és állami pénz finanszírozza az Óbudai-sziget fejlesztését

OkosHír: Sportlétesítményeket, fénymúzeumot, szabadtéri szórakozóhelyeket, kutyás partszakaszt, valamint két multifunkcionális rendezvénytér kialakítását tervezik az Óbudai-sziget déli, állami tulajdonú, de magáncég által bérelt területén. Az első szabadtéri létesítményt várhatóan már idén ősszel megnyitják. A fejlesztés révén a sziget teljes területe látogathatóvá válhat, biztosítva a déli és északi részek közötti összeköttetést.

A beruházásról csütörtökön tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozták, hogy a finanszírozást a Trustify Befektetési Alapkezelő biztosítja, amely Nagy Márton gazdasági miniszter fivéréhez, Nagy Szilárdhoz köthető. Emellett egy állami forrásokat is felhasználó magántőkealap is részt vesz a finanszírozásban.

A MultiKulti Zrt. tájékoztatása szerint a fejlesztés a vállalat kezdeményezésére indult, és ők vették fel a kapcsolatot a Petőfi Kulturális Ügynökséggel (PKÜ). Egy széles körű koncepciótervet mutattak be az ügynökségnek, amely elnyerte a döntéshozók tetszését. A tervek a III. kerületi önkormányzat vezetőit is meggyőzték a cég szerint.

Az idén januárban bejegyzett MultiKulti Zrt. mintegy 27 ezer négyzetméternyi épületet és beépítetlen területet bérel az Óbudai-szigeten, mely terület korábban Vizoviczki Lászlóhoz kapcsolódott. A bérbeadás tényét egy május eleji közleményben a cég hozta nyilvánosságra, mely a PKÜ honlapján is megjelent.

A PKÜ és a MultiKulti között április 10-én írták alá a bérleti szerződést, melynek főbb pontjai a következők:

• A terület bérleti díja négyzetméterenként 618 forint, mely reálértéken nem változik, az inflációval arányosan növekszik.
• A bérlőnek legkorábban 2026. január 1-jétől kell fizetnie, és akkor is kizárólag azokra az ingatlanrészekre, amelyeket már megnyitottak a nagyközönség előtt.
• A bérleti díjból bizonyos fejlesztési költségek levonhatók, ideértve a szigetre délről bevezető H-híd és egyes közművek fejlesztésére fordított kiadásokat.
• A bérlő 3 milliárd forintot szán a beruházásra, mely összeg tartalmazza a híddal és a közművekkel kapcsolatos költségeket is.
• A PKÜ tájékoztatása szerint a bérleti szerződés aláírását több tárgyalási forduló előzte meg. Az ügynökség a bérbeadást azzal indokolta, hogy a szóban forgó ingatlanvagyon kulturális célú hasznosításához jelentős anyagi forrásokra lenne szükség.

A MultiKulti Zrt. írásbeli válaszai megerősítették, hogy a koncepció kidolgozása több hónapos egyeztetési időszakot vett igénybe. A cég tájékoztatása szerint elkészültek a H-híd állapotáról szóló szakértői vélemények, melyek szerint a híd jelenlegi terhelhetősége 60 tonna, és alkalmas nagy tömegű gyalogosforgalom fogadására.

A nagyszabású beruházások ősztől indulnak, az elsőként átadni tervezett létesítmény az Event Hall. Ennek megnyitása a jelenlegi tervek szerint 2025 decembere és 2026 májusa között várható. Az első létesítmény, egy 1500 négyzetméteres szabadtéri rendezvénytér, a tervek szerint már idén szeptemberben megnyílik. Oda hét-nyolc pop-up eseményt terveznek, részben a leendő vendégek igényeinek felmérése céljából. Emellett Kiss Krisztián a Kopaszi-gátról ide költözteti korábbi szórakozóhelyét, a Buda Bayt, amelyet Óbuda Bayre nevez át. Még idén, az óbudai önkormányzat adventi vásárának kezdetére időzítve terveznek megnyitni egy fénymúzeumot a szigeten. Ennek kialakítását a Limelight Kft. végzi, mely korábban világszerte végzett fényfestéseket és immerzív terek kialakítását.

A legnagyobb beruházás a H-122 épületben valósul meg, amely az Event Hall nevet kapja. Az 5000 négyzetméteres területen egy 3500 négyzetméteres, 5000 fős, valamint egy 1500 négyzetméteres, 2000 fős multifunkcionális csarnokot alakítanak ki. Kiss Krisztián az átadásra 6-8-10 hónapos határidőt jelölt meg, és mielőbbi elkészülést szorgalmaz. Egy későbbi fázisban szabadtéri sportcsarnokot és a Duna-part egy szakaszán kutyás strandot is kialakítanak.

A sajtótájékoztatón Kiss László kerületi polgármester is jelen volt. Kiss László és Kiss Krisztián egyaránt kiemelték a kerületi lakosok számára biztosított kedvezményeket, valamint azt, hogy a fejlesztés hozzájárul a sziget egységének helyreállításához, az észak-déli összeköttetés megvalósulásához, és a teljes terület látogathatóvá tételéhez.

A finanszírozási forrásokra vonatkozó kérdésre a cég azt válaszolta, hogy többféle finanszírozás is lehetséges. Kiss Krisztián megerősítette, hogy a szerződésben rögzített összeget tervezik fejlesztésekre fordítani, azonban a végső költségek a közműberuházásoktól is függnek. Hozzátette, hogy a H-híd állapota a szerződés aláírásakor bizonytalansági tényező volt, de jelenlegi szakvélemények szerint a híd három-öt évig megfelelő állapotban van.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a finanszírozó a Trustify Befektetési Alapkezelő. A HVG korábbi cikke szerint a Trustify Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvéréhez, Nagy Szilárdhoz köthető. A HVG információi szerint Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd korábbi üzlettársa, vezető tisztséget tölt be a Trustifyhoz hasonlóan egy nyáron alapított SP Property Zrt. nevű vagyonkezelő és tanácsadó cégben is. Fenyvesi Péter a HVG szerint 2022-ig a Nagy Szilárd II. kerületi villáját is birtokló Vincent Properties Kft. ügyvezetője volt.

Fenyvesi Péter tájékoztatása szerint a beruházás finanszírozásában a Trustify Impact I. és II. magántőkealapok is részt vesznek. A Trustify Impact I. Magántőkealap 50 milliárd forintos tőkéjének 70 százaléka állami forrásból származik, a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding által kidolgozott Baross Gábor-program keretében. Ez a magántőkealap korábban Balázs Attila fejlesztéseinél is megjelent.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet az Óbudai-szigeti állami ingatlanok fejlesztésének finanszírozási hátterére, különös tekintettel a Nagy Márton gazdasági miniszter fivéréhez köthető alapkezelő, valamint az állami forrásokkal rendelkező magántőkealap szerepére. A narratíva azt sugallja, hogy a beruházás mögött átláthatatlan folyamatok és lehetséges összefonódások állnak, amelyek potenciálisan kérdéseket vetnek fel az állami vagyonkezelés és a közpénzek elosztásának tisztaságával kapcsolatban. A cikk célja a közvélemény tájékoztatása és kritikus gondolkodásra ösztönzése a szóban forgó üzleti tranzakció kapcsán.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikkben több nyelvi és retorikai eszköz is felismerhető, amelyek befolyásolhatják az olvasó percepcióját:
  • Érzelmi töltetű kifejezések: Az „állami pénzzel kitömött magántőkealap” megfogalmazás negatív konnotációt hordoz, túlzott vagy indokolatlan pénzügyi támogatást sugall. A „kitömött” szó használata pejoratív, és az olvasóban ellenérzést kelthet a finanszírozás módjával szemben.
  • Sugalmazás és narratívaépítés: A „felbukkan egy állami pénzzel kitömött magántőkealap is a történetben” fordulat a titokzatosság és a váratlan megjelenés érzetét kelti, mintha valami rejtett dolog kerülne napvilágra. A „történetben” szó használata egyfajta elbeszélői, nem pusztán tényközlő stílust kölcsönöz a mondatnak.
  • Asszociációk: A „lényegében az egykori Vizoviczki-birodalmat” kifejezés, bár ténybeli utalás, egy korábbi, negatív kontextusú ügyhöz kapcsolja a jelenlegi beruházást, ezáltal előítéletet vagy gyanakvást kelthet az olvasóban a projekt iránt.
  • Közvetlen kritika: A PKÜ „sok-sok milliárdra” vonatkozó kijelentésének azonnali, zárójeles cáfolata („ez a sok-sok a 3 milliárd a szerződés szerint”) az ügynökség szavahihetőségét vonja kétségbe, és az olvasóban azt az érzést erősíti, hogy az állami szereplők nem őszinték.
  • Személyes kapcsolatok kiemelése: A Nagy Márton miniszter fivéréhez való kötődés hangsúlyos említése már a címben és a bevezetőben is azt sugallja, hogy a projekt sikere vagy a kedvező feltételek mögött befolyás állhat, anélkül, hogy ezt közvetlenül állítaná.
• A téma társadalmi relevanciája: Az Óbudai-sziget fejlesztése kiemelt társadalmi relevanciával bír, mivel Budapest egyik legnagyobb és legfontosabb zöldterületéről, valamint kulturális és rekreációs központjáról van szó. Az állami tulajdonban lévő ingatlanok hosszú távú bérbeadása és a közpénzek bevonása mindig fokozott érdeklődésre tart számot a közvélemény részéről. A téma érzékenységét tovább növeli, hogy a finanszírozásban olyan entitások vesznek részt, amelyek kormányzati szereplőkhöz köthetők, ami a magyarországi közéletben gyakran felveti az átláthatóság, a korrupciógyanú és a politikai befolyás kérdéseit. A beruházás jellege (szórakoztató és sportlétesítmények) és a tervek hosszú távú jellege (50 éves bérleti szerződés) szintén hozzájárul a társadalmi vita intenzitásához.

(Forrás: 444.hu)