OkosHír: A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának ideiglenes tanszékvezetője Dr. Lázár Bence András adjunktus lett. A kinevezésre azután került sor, hogy a megüresedett pozícióra a rektor nem írt ki pályázatot. Dr. Lázár Bence András a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánjának, Dr. Lázár Györgynek az unokaöccse.

A kinevezett adjunktus nem rendelkezik docensi kinevezéssel, annak ellenére, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint a tanszékvezetőnek legalább ezzel a pozícióval rendelkeznie kell. Az egyetem az Átlátszónak adott tájékoztatása szerint nem találtak „más teljes állású, orvos végzettségű, habilitált oktatót, aki a feltételeknek megfelelne”, ezért nevezte ki Dr. Lázár Bence Andrást.

A fiatalabb Lázár közel két éve osztályvezető és intézetvezető-helyettes a Pszichiátriai Klinikán. Szakvizsgája óta összesen körülbelül ötéves munkatapasztalattal rendelkezik. Jelenlegi megbízatása maximum egy évig szól, a sikeres tanszékvezetői pályáztatás lezárásáig.

Az Átlátszó információi szerint a Szegedi Tudományegyetemen korábban is előfordultak olyan esetek, amikor pályázat kiírása nélkül, ideiglenes megbízottat neveztek ki, holott az SZMSZ ezt csak kivételesen indokolt esetben teszi lehetővé. Az egyetem az Átlátszónak nem közölte, hogy mi volt a jelen esetben a különösen indokolt ok az ideiglenes tanszékvezető kinevezésére.

Az Átlátszó arra is rákérdezett, miért nem írtak ki hamarabb pályázatot, ha az előző tanszékvezető életkora ismert volt. Az SZTE erre azt válaszolta, hogy „az átgondolt humánerőforrás politika megvalósítása érdekében van, hogy átmeneti döntések meghozatala szükséges a potenciális pályázók körének bővítése érdekében. A pályázat kiírása fél éven belül várható.”

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet egy potenciálisan problémás kinevezésre a Szegedi Tudományegyetemen, amely kérdéseket vet fel az intézményi átláthatóság és a szabályok betartása kapcsán. A narratíva azt sugallja, hogy a kinevezés nem feltétlenül a szakmai érdemeken alapult, hanem a családi kapcsolatok szerepet játszhattak benne, miközben az egyetem válaszai nem adnak megnyugtató magyarázatot a felmerült aggályokra. A cikk célja a közvélemény tájékoztatása és potenciális felháborodás keltése az intézményi működés hiányosságai miatt.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Implikáció és ismétlés: A cikk többször is hangsúlyozza Dr. Lázár Bence András és Dr. Lázár György közötti családi kapcsolatot („dékánjának adjunktus unokaöccse”, „aki a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánjának, Dr. Lázár Györgynek az unokaöccse”). Ez az ismétlés és a kapcsolat kiemelése anélkül, hogy konkrétan nepotizmust állítana, erősen sugallja, hogy a kinevezés mögött a rokoni szálak állnak, nem kizárólag a szakmai alkalmasság.
  • Hiányosságok kiemelése: A cikk hangsúlyozza, hogy az adjunktusnak nincs docensi kinevezése, holott az SZMSZ ezt megköveteli, és hogy az egyetem nem írt ki pályázatot. Ezek a tények önmagukban relevánsak, de a cikk tálalása a szabályoktól való eltérésre fókuszál, miközben az egyetem indoklását („nem találtak más teljes állású… oktatót”) implicit módon elégtelennek mutatja be.
  • Kérdésfelvetés, mint kritika: Az Átlátszó kérdései, mint például „miért nem írtak ki hamarabb pályázatot, ha mindenki számára ismert volt az előző tanszékvezető életkora”, retorikai eszközként funkcionálnak, amelyek az egyetem működésének hiányosságait sugallják, anélkül, hogy közvetlen állítást tennének.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény több szempontból is jelentőséggel bír a magyar közéletben. Felveti a közintézmények, különösen a felsőoktatási intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának kérdését. Az eset rávilágít a szabályok betartásának fontosságára, és arra, hogy a közvélemény elvárja a meritokratikus elvek érvényesülését a kinevezések során. A nepotizmus gyanúja, még ha csak feltételezés is, erodálhatja a közbizalmat az intézmények iránt, és vitákat generálhat a felsőoktatás finanszírozásáról és irányításáról.

(Forrás: telex.hu)