OkosHír: Végrehajtási eljárást kezdeményezett a 444 a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, mivel a tárca a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki Szijjártó Péter miniszter sajtótájékoztatóira meghívott és azokon részt vevő szerkesztőségek listáját. Az ügy egy 2023. júliusi kormányinfóval kezdődött, ahol Gulyás Gergely miniszter javaslatára a médium megpróbált meghívást kérni a külügyminiszteri sajtóeseményekre, azonban válasz nélkül maradtak.

A médium 2023. december 3-án közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, kérve a budapesti és brüsszeli sajtótájékoztatókra meghívott és résztvevő szerkesztőségek listáját. A minisztérium az igénylésre azt válaszolta, hogy minden sajtótájékoztató esetén biztosítják, hogy az újságírók élőben követhessék az eseményeket, és utána is korlátlanul hozzáférhessenek a vonatkozó tartalmakhoz. Ezt a választ a médium nem találta kielégítőnek, ezért pert indított az adatigénylés visszautasítása miatt.

A peres eljárás során a Külügyminisztérium többféle érveléssel próbálta megakadályozni az adatok kiadását, többek között:

• Álláspontjuk szerint az adatok nem minősülnek közérdekűnek.
• Kezdetben azt állították, hogy az adatok nincsenek meg, mert nem kell megőrizni azokat.
• Később felmerült az az érv, hogy bár őrizni kellett volna, az adatok törölve lettek.
• Hivatkoztak arra is, hogy személyes adatokról van szó.
• Végül azt állították, hogy nincs nyilvántartás a sajtótájékoztatókra meghívottakról és a résztvevőkről.

A Fővárosi Törvényszék 2024 februárjában, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2024 szeptemberében jogerősen is a 444 javára döntött, kötelezve a minisztériumot az adatok kiadására. A Külügyminisztérium ezt követően a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, de a Kúria 2025 januárjában szintén a médiumnak adott igazat.

A jogerős ítéletek ellenére a minisztérium nem teljesítette az adatszolgáltatást. A médium ügyvédje 2025. február 13-án és május 16-án is felszólítást küldött a minisztériumnak az ítéletben foglaltak teljesítésére, de ez sem vezetett eredményre. Ennek következtében a 444 végrehajtást kért a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szemben az adatok megszerzése érdekében.

Az eredeti cikkíró álláspontja szerint Szijjártó Péter külügyminiszter külföldön gyakran hangsúlyozza a magyar média szabadságát, miközben a hazai gyakorlatban a sajtótájékoztatókon a kérdezők köre korlátozottnak tűnik. Az írás megjegyzi, hogy a sajtótájékoztatók lebonyolítása során a kérdéseket egybegyűjtik, és a miniszter válaszai után nincs lehetőség visszakérdezésre, ami a szerző nézőpontja szerint megnehezíti az érdemi válaszok megszerzését. A sajtótájékoztatókról készült felvételeken a kérdezők nem láthatók, ami az írás szerint megakadályozza a médiajelenlét teljes átláthatóságát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy médium kitartó jogi küzdelmét mutatja be a Külügyminisztériummal szemben a közérdekű adatok kiadása érdekében. A narratíva célja az olvasók tájékoztatása a minisztérium ellen indított végrehajtási eljárásról, miközben kritikusan szemléli a hivatali titkolózást és a sajtószabadság értelmezését. Az írás célja, hogy felhívja a figyelmet a kormányzati átláthatóság hiányosságaira és a független média munkájának akadályozására.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk a publicisztikai műfaj sajátosságait kihasználva élénk, helyenként érzelmi töltetű nyelvezetet használ.
  • Túlzás és dramatizálás: Az „Atomtitkot nem őriznek annyira, mint a Külügyminisztérium azt az információt, hogy kiket hívnak meg Szijjártó Péter sajtótájékoztatóira.” mondat túlzó hasonlattal él, drámai hatást keltve.
  • Gúnyos, lekicsinylő hangnem: A minisztérium perben felhozott érveinek „megette a kutya a leckémet magyarázatai” fordulata lekicsinylően mutatja be a védekezést.
  • Szuggesztív megjegyzések: „Az, hogy egyáltalán előjöhet ez a kérdés, jól mutatja, hogy milyen a feltételezett vagy valós kapcsolatunk a saját szövetségeseinkkel.” – ez a kijelentés nem tény, hanem a szerző feltételezéseire épülő, irányított következtetésre ösztönző megjegyzés. Hasonlóan, a „Fura is lenne, ha kérdéseket lehetne feltenni a Nyugatot médiaszabadságból rendszeresen kioktató miniszternek.” mondat szarkazmussal él.
  • Személyes hangvétel és bevonódás: A szerző „én” formában meséli el a történteket („még aznap írtam”, „pert indítottunk”), ami egy véleménycikkben elfogadott, de az objektivitást csökkenti egy híranyaghoz képest.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy kiemelten fontos a sajtószabadság és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szempontjából, amelyek egy demokratikus jogállam alapvető pillérei. A kormányzati átláthatóság hiánya, különösen a sajtóval való kommunikáció területén, bizalmi deficitet okozhat a polgárok és az állam között. Az, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajtanak végre egy adatszolgáltatást, aggályokat vet fel a jogállamiság és az igazságszolgáltatás tekintélyének tiszteletben tartásával kapcsolatban. A független média azon törekvése, hogy információkhoz jusson és elszámoltassa a hatalmat, alapvető a közvélemény tájékoztatásához és a demokratikus kontroll fenntartásához.

(Forrás: 444.hu)