OkosHír: Tiszaszőlős lakosai aggodalmukat fejezték ki egy tervezett sertéstelep kapcsán, amely a település külterületén valósulna meg. A beruházásról a helyiek állításuk szerint csak véletlenül értesültek, és a lehetséges környezeti hatások, valamint az ingatlanértékek csökkenése miatt tiltakoznak.

Tiszaszőlősi lakosok egyike, egy nyugdíjas, aggodalmát fejezte ki a településre tervezett sertéstelep várható bűzhatásai miatt. A helyiek tájékoztatása szerint a beruházásról előzetes értesítés nélkül értesültek. Az említett lakos úgy véli, a sertéstelep hátráltatná a turizmus fejlődését, amelyet a település egyetlen jelentős kitörési pontjának tart.

A helyiek elmondása szerint a tervezett beruházásról véletlenül értesültek, amikor július végén egy ingatlantulajdonos tudomást szerzett egy Szolnokon tartott közmeghallgatásról. A terv szerint évente több mint 15 ezer sertés hizlalására alkalmas telepet építenének Tiszaszőlős külterületén, Natura 2000 területek közelében. Bár a környezethasználati engedély még nem készült el, a lakosok petíciót indítottak. Fő aggodalmaik közé tartozik a várható szag- és zajhatás, valamint az ingatlanértékek esetleges csökkenése. A helyiek kifogásolják, hogy sokáig nem kaptak tájékoztatást a tervekről, annak ellenére, hogy dokumentumok szerint a település önkormányzata, amely kormánypárti képviselőkből áll, már több mint fél éve tudott a beruházásról.

Tiszaszőlős egy 1500 lakosú település, Budapesttől 160 kilométerre, Tiszafüred szomszédságában, a Tisza-tó közelében. A falu 1984 és 2000 között Tiszafüred része volt, majd egy 2000-es népszavazás eredményeként 2002 óta önálló önkormányzattal rendelkezik.

A Tisza és a Tisza-tó közelsége miatt a turizmus jelentős szerepet játszik Tiszaszőlős életében, számos vendégház és horgászház található a településen. A 2018-as Településképi Arculati Kézikönyv is kiemeli, hogy a turizmus fejlesztése a falu egyik lehetséges kitörési pontja, amit a Tisza közelsége is támogat.

2024 novemberében a Tisza-tó térségét, beleértve Tiszaszőlőst is, kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánították. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára korábbi nyilatkozata szerint erre azért volt szükség, mert a Tisza-tó térsége négy megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) érint, ami megnehezíti a közös fejlesztési célok meghatározását. Az államtitkár szerint a kihívásokat a Tisza-tó köré épülő térségfejlesztési megközelítéssel kell kezelni.

Egy tiszaszőlősi ingatlantulajdonos szerint a település csendes, nyugodt jellege sérülne a sertéstelep miatt, amely a teherautók zajával és a trágya szagával a turizmus visszaeséséhez és az ingatlanok értékvesztéséhez vezethet. Egy másik helyi lakos, aki korábban is nyilatkozott, arról számolt be, hogy csak pár hete értesült a tervekről, és úgy véli, a beruházás káros hatással lenne a falu életére, különösen a turizmusra. Emlékei szerint a rendszerváltás előtt is működött sertéstelep a területen, de az akkori kapacitás csupán pár száz sertés volt, míg a most tervezett telep évente több mint 15 ezer sertés hizlalását célozza.

Egy Tiszaszőlősön élő nő a bűzhatás miatti aggodalmát fejezte ki, utalva arra, hogy kisgyermekével szeretne a kertben játszani a szagok zavarása nélkül.

Chlpkó László, a Szőlőszem Farm egyik tulajdonosa, amely a tervezett sertésteleptől három-négyszáz méterre található, úgy véli, a beruházás súlyos következményekkel járna vállalkozására nézve. Farmja 14 apartmannal, halastóval, medencékkel, rendezvényteremmel és étteremmel rendelkezik, és akár 100 vendég befogadására is alkalmas, emellett esküvőknek és céges csapatépítőknek is otthont ad. Chlpkó László szerint a várható szaghatás ellehetetlenítené a farm működését, és annak bezárására kényszerülhetnek.

A tiszaszőlősi lakosok petíciót indítottak a sertéstelep megépítése ellen. Aggodalmaik között szerepel, hogy egy ilyen ipari létesítmény bűzt és szennyezést okozna, ami károsan hatna a helyi turizmusra. Emellett attól is tartanak, hogy a telep veszélyeztetné a talajvíz, a környező földek és a lakóterület tisztaságát, valamint nem szeretnének a szántóföldekre kihelyezett hígtrágya szagával együtt élni. A petíciót eddig mintegy 180-an írták alá.

Tiszaszőlősön 2019-ben még független polgármestert választottak. A tavalyi önkormányzati választásokon azonban a kormánypártok jelöltjei nyertek, így Soltész András a Fidesz–KDNP jelöltjeként lett polgármester, és a hétfős képviselő-testület is kormánypárti képviselőkből áll 2024 októbere óta.

A sertéstelepet a Dr. Fülöp Ménes Kft. tervezi, melynek ügyvezetője, Fülöp Gyula, Tiszaderzs fideszes önkormányzati képviselője. Egy, a sajtóhoz eljutott együttműködési megállapodás szerint 2024. október 2-án Fülöp cége és egy tiszaszőlősi egyéni vállalkozó, Soltész Andrásné között jött létre megállapodás arról, hogy a sertéstelep hígtrágyáját Soltész Andrásné hasznosíthatja földjei trágyázására. Ez a dokumentum egy nappal Soltész András tiszaszőlősi polgármester hivatalba lépése után keletkezett. A polgármester nem válaszolt arra a kérdésre, hogy rokoni kapcsolatban áll-e Soltész Andrásnéval. A polgármester nyilatkozata szerint az együttműködési megállapodás kizárólag a beruházás terveinek elkészítésére vonatkozik, és nem jelent engedélyt vagy támogatást az önkormányzat részéről.

Az együttműködési megállapodás szerint a beruházó évente 12-15 ezer sertés felhizlalását tervezi, és pályázatot kíván benyújtani a kormány állattartó telepek fejlesztésére kiírt programjára. Az együttműködési megállapodás megkötése után pár nappal, 2024. október 10-én a tiszaszőlősi jegyző igazolást adott ki, mely szerint két helyrajzi számon a helyi építési szabályzat alapján mezőgazdasági létesítmény, sertéshizlalási céllal is létesíthető. Ezt az igazolást a Dr. Fülöp Ménes Kft. kérelmezte az önkormányzattól.

2025 áprilisában a beruházó megbízásából a Wenfis Kft. környezeti hatásvizsgálatot készített a tervezett sertéstelepről. A vizsgálat részletes terveket tartalmaz a telep megvalósítására vonatkozóan, amely természetvédelmi területek közelében épülne. A hatásvizsgálat kitért a tervezett hullaégető légszennyezésének terjedésére is, melyhez 2023 májusából származó, egyórányi meteorológiai adatot használtak fel. A helyiek kezdeményezésére más szakemberek is végeztek méréseket, amelyek alapján a szagterjedés elérheti a lakott területeket, a temetőt és a vendégházakat is.

A beruházás tervezése 2024-ben kezdődött, azonban a tiszaszőlősi lakosságot 2025 nyara előtt nem tájékoztatták róla. A helyiek július 4-én értesültek a tervekről, amikor egyikük a település honlapján egy rejtett hirdetményben észrevette, hogy július 22-én közmeghallgatás lesz az ügyben Szolnokon. A lakosok elmondása szerint Soltész András polgármester 2024. októberi hivatalba lépése óta két falugyűlést is tartottak, de a tervezett beruházás egyik alkalommal sem került szóba.

A polgármester július 8-án a tiszaszőlősi önkormányzat Facebook-oldalán reagált a lakosok aggodalmaira, megjegyezve, hogy „sokakban kérdések és bizonytalanságok merültek fel” a sertéstelep kapcsán. Nyilatkozata szerint „végleges terv, hivatalos döntés” még nem született, és az eljárás a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalnál zajlik, így az önkormányzatnak jelenleg nincs jogköre érdemben lépni vagy dönteni. A petíciót „légből kapott, tényalapot nélkülöző állításokra épülőnek” nevezte, amely szerinte feszültséget kelt a közösségben.

A július 22-i közmeghallgatásra Szolnokon került sor, amely Tiszaszőlőstől körülbelül másfél óra autóútra található. A polgármester a település közösségi oldalán indokolta a helyszínt azzal, hogy a közmeghallgatást a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal írta ki, nem az önkormányzat. Ígéretet tett arra, hogy amennyiben a beruházás elindul, Tiszaszőlősön is tartanak közmeghallgatást, ahol a lakosság véleményét figyelembe veszik a végső döntés során.

A Szolnokon tartott közmeghallgatáson csak néhány tiszaszőlősi ingatlantulajdonos vett részt személyesen, az önkormányzatot senki sem képviselte. Jelen voltak azonban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztályának, a Dr. Fülöp Ménes Kft. (beruházó) és a Wenfis Kft. (tervező) képviselői. Egy helyi forrás szerint a beruházó a közmeghallgatáson azzal érvelt, hogy a területet rendeltetésszerűen kívánja használni, mivel az korábban is sertéstelepként funkcionált. A forrás szerint a beruházó képviselője a telepet ellenző lakosokkal szemben feltételezte, hogy azok nem értenek a sertéstenyésztéshez, mivel egész életükben Budapesten éltek, így nem jogosultak beleszólni az ügybe.

A tiszaszőlősi lakosok átadták petíciójukat a beruházónak és a tervezőnek. Fülöp Gyula, a beruházó képviseletében, kijelentette, hogy mindenképpen meg kívánja valósítani a sertéstelepet, szükség esetén áttervezéssel is. Fülöp Gyula nem válaszolt a sajtó kérdéseire. Soltész András polgármester nyilatkozata szerint „Tiszaszőlősön jelenleg nincs sertéstelep, és amennyiben a helyi lakosság nem akarja, úgy a jövőben sem lesz”. Ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat a döntést „csak az érintett lakosság előzetes, részletes tájékoztatását követően kizárólag az ő álláspontjuk figyelembevételével” hozza meg a tervezett sertéstelep ügyében.

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a tiszaszőlősi sertéstelep ügyében hatósági eljárás van folyamatban, amelynek lezárultáig nem adnak tájékoztatást. Hozzátették, hogy a hatóság az engedélyezési eljárás minden szakaszában érvényesíti és betartatja a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája a helyi lakosság és a tervezett ipari beruházás közötti konfliktust emeli ki, hangsúlyozva az átláthatóság hiányát és a beruházás lehetséges negatív hatásait a helyi életminőségre és a turizmusra. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a tiszaszőlősi helyzetre, empátiát ébresszen az olvasóban a helyi lakosok iránt, és potenciálisan nyomást gyakoroljon az érintett hatóságokra és a beruházóra.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi nyelvezet és kifejezések: A cikk gyakran használ érzelmileg telített kifejezéseket, amelyek célja a felháborodás vagy aggodalom keltése. Például: „el fogja lepni a bűz a települést”, „elveszik a turizmusfejlesztés lehetőségét”, „pusztító hatása lenne”, „Minket ledarálnak ezzel”, „A szag mindent megöl”, „elkeseredett tiszaszőlősiek”. Ezek a kifejezések nem objektíven írják le a helyzetet, hanem az olvasó érzelmeire hatnak.
  • Személyes történetek kiemelése: A cikk hangsúlyosan idéz helyi lakosokat, például egy nyugdíjast, egy ingatlantulajdonost, egy anyát és egy farmtulajdonost. Bár az idézetek hitelessé teszik a helyi aggodalmakat, a részletes, gyakran érzelmi töltetű beszámolók növelik az olvasó érzelmi bevonódását, és elősegítik az azonosulást a „károsult” féllel.
  • Kontraszt alkalmazása: A cikk a kis, csendes, turizmusra épülő falu (1500 lakos) képét állítja szembe a tervezett „évente több mint 15 ezer sertés hizlalására” alkalmas ipari telep méretével és várható hatásaival. Ez a kontraszt felerősíti a „Dávid és Góliát” típusú narratívát.
  • Az átláthatóság hiányának hangsúlyozása: A „csak véletlenül értesültek”, „sokáig tájékoztatást sem kaptak”, „eldugva meglátta”, „két falugyűlés is volt, de ezeken sem került szóba” kifejezések ismételt használata a titkolózás, elhallgatás narratíváját erősíti, ami negatív fényben tünteti fel az önkormányzatot és a beruházót.
  • Kormányzati/hatósági szereplők ábrázolása: A cikk utal a polgármester rokoni kapcsolatára anélkül, hogy annak bizonyítékát vagy közvetlen relevanciáját részletezné. A polgármester petícióról tett nyilatkozatát („légből kapott, tényalapot nélkülöző állításokra épül”) és a beruházó képviselőjének „kioktató hangját” kiemelve a cikk negatív képet fest a hivatalos szereplőkről, ami az olvasóban bizalmatlanságot kelthet.
  • Kontextusból kiragadott információ: A környezeti hatásvizsgálat kapcsán a „összesen egyórányi, 2023 májusában mért meteorológiai adatot” felhasználásának kiemelése a vizsgálat megbízhatóságát kérdőjelezi meg, anélkül, hogy a teljes vizsgálat módszertanát vagy egyéb paramétereit részletezné.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A cikk nem tér ki részletesen arra, hogy a korábbi sertéstelep pontosan milyen technológiával működött, mekkora volt a kapacitása, és miért szűnt meg. Ez segítene a jelenlegi tervek összehasonlításában és kontextusba helyezésében.
  • Bár a környezeti hatásvizsgálat egy részletét megemlíti (egyórányi adat), nem ad átfogó képet a vizsgálat tartalmáról, módszertanáról, vagy arról, hogy milyen szabványoknak kell megfelelnie a tervezett telepnek.
  • A „más szakemberek” által végzett mérések eredményeit közli, de nem részletezi, kik ezek a szakemberek, milyen módszertannal dolgoztak, és méréseik hivatalosan elfogadottak-e.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt ügy számos társadalmi szempontból releváns. Rávilágít a helyi gazdasági érdekek (turizmus fejlesztése) és a nagyipari mezőgazdasági beruházások (sertéstenyésztés) közötti feszültségre. Fontos környezetvédelmi aggodalmakat vet fel, mint a bűz-, zaj- és vízszennyezés, különösen a Natura 2000 területek közelségére való tekintettel. Emellett a helyi lakosság tájékoztatásának és bevonásának hiánya a nagyberuházások tervezési folyamatába a demokratikus részvétel és az átláthatóság kérdését is felveti. A tervezett beruházás az ingatlanértékekre gyakorolt potenciális hatása is jelentős társadalmi és gazdasági aggodalmat generál a helyi közösségben.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels