OkosHír: Szabó Levente Zsolt, a TrollFoci Facebook-oldal egyik alapítója azt állítja, hogy az oldalukat feltörték 2025. augusztus 6-án, szerdán. Az oldal jelenlegi adminisztrátorai azonban tagadják ezeket a vádakat.
Szabó Levente Zsolt egy nyilvános Facebook-bejegyzésben közölte a Trollfoci csoportban, hogy állítása szerint a TrollFoci Facebook-oldalát 2025. augusztus 6-án jogosulatlan személyek vették birtokba. Hozzátette, hogy a jelenlegi tevékenységet nem az eredeti adminisztrátorok végzik, és az ott megjelenő tartalmak nem tükrözik a közösség szellemiségét vagy értékrendjét.
Elmondása szerint azonnal megtették a szükséges jogi és technikai lépéseket az oldal feletti irányítás mielőbbi visszaszerzése érdekében. Szabó a TrollFoci nevében arra szólította fel a követőket és partnereket, hogy legyenek körültekintőek, és ne azonosítsák a jelenlegi tartalmakat vagy kommunikációt a TrollFoci eredeti csapatával.
Szabó Instagram-történetben is említést tett a feltörésről, állítva, hogy a TrollFoci Instagram-oldalát és YouTube-csatornáját is átvették. Az oldal, amely humoros focis posztokat tesz közzé, továbbra is aktív, és reagáltak Szabó Levente Zsolt bejegyzésére is.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAz oldal jelenlegi adminisztrátorai ezzel szemben azt nyilatkozták, hogy „a feltöréses hírek annyira validak, mint a mennyei megyein a sportorvosi igazolások”, ezzel kétségbe vonva a feltörés tényét.
A focis mémoldalt 2021-ben a Facebook letiltotta, de az adminisztrátorok egy új oldalon folytatták a tartalmak megosztását. A TrollFoci jelenlegi Facebook-oldalának 129 ezer követője van. Az oldal népszerűségére példaként említhető, hogy Orbán Viktor is megfordult már a TrollFoci vendégeként a Ziccer bárban.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges narratívája a népszerű TrollFoci Facebook-oldal feletti irányítás körüli konfliktusra összpontosít. Célja, hogy tájékoztassa az olvasókat az állítólagos feltörésről, bemutatva Szabó Levente Zsolt, az egyik alapító állításait, valamint a jelenlegi adminisztrátorok ellentétes nézőpontját. A szöveg felépítése lehetővé teszi mindkét fél érveinek megjelenítését, ezzel egy „ő mondta, ők tagadták” dinamikát hozva létre, ami jellemző az ilyen jellegű vitákról szóló tudósításokra. A cikk alapvető célja, hogy beszámoljon egy kiemelt eseményről, amely egy széles körben követett online entitást érint.
- Főbb manipulatív eszközök:
- Sugalmazó nyelvezet és állítások: Az eredeti cikk már az első mondatban bevezeti a „feltörték” kifejezést, Szabó Levente Zsolt állításaként, ami egy erős, negatív konnotációjú szó. Bár az állítás forrása („állítja Szabó Levente Zsolt”) azonnal megjelenik, az elsődleges benyomás a feltörés tényére fókuszál. Az ezt követő idézet Szabótól („illetéktelen személy(ek) feltörték”) megerősíti ezt a kezdeti benyomást, mielőtt az ellentétes álláspont teljes mértékben kifejtésre kerülne.
- Retorikai eszközök használata a cáfolatban: Az oldal jelenlegi adminisztrátorainak cáfolata („A feltöréses hírek annyira validak, mint a mennyei megyein a sportorvosi igazolások”) egy erősen szarkasztikus és humoros megfogalmazás, amely a magyar olvasók körében jól ismert „mennyei megyei” (alsóbb ligás amatőr labdarúgás, ahol a szabályok gyakran lazán értelmeződnek) kontextusra épül. Bár ez hitelesen tükrözi az adminisztrátorok véleményét, az idézet önmagában, magyarázat nélkül, feltételezi az olvasó kulturális ismereteit, és erős, bár nem manipulatív, hanem humoros-lekicsinylő hatást kelt a feltörés állításával szemben. Ez a retorikai elem a cikk egyensúlyát befolyásolhatja azáltal, hogy a cáfolatot egyfajta „vicces” megjegyzésként prezentálja, ami esetleg aláássa az állítás komolyságát.
- A téma társadalmi relevanciája: A TrollFoci Facebook-oldal jelentős online befolyással bír Magyarországon, amit a 129 ezer követője, valamint az is jelez, hogy Orbán Viktor is szerepelt már az oldalhoz köthető eseményen. Egy ilyen népszerű online platform feletti irányítás körüli vita rávilágít a digitális biztonság, a platformok tulajdonjoga és a tartalomhitelesség kérdéseire a közösségi média korában. Az eset szélesebb körű beszélgetéseket indíthat el az online közösségek sérülékenységéről és az online identitás védelméről.
