OkosHír: Chuck Grassley, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke nyilvánosságra hozta John Durham különleges ügyész jelentésének titkosított részeit. A szenátor hivatalos közleménye szerint a dokumentumok a Clinton-kampány 2016-os választások előtti terveit tárják fel, amelyek Donald Trump és Oroszország összekapcsolására irányultak hamis vádak alapján.

Az úgynevezett „Durham-melléklet” korábban titkosított hírszerzési információkat tartalmaz. A dokumentum szerint Hillary Clinton kampánycsapata tudatosan törekedett a Trump és Oroszország közötti összefonódásról szóló narratíva megalkotására. Az írás kitér arra, hogy a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) akkori elnöke, Debbie Wasserman Schultz, valamint a Soros György által támogatott Open Society Foundations két magas rangú tisztviselője, Leonard Benardo és Jeffrey Goldstein bizalmas megbeszéléseket folytattak. Ezeken a megbeszéléseken felmerült, hogy Barack Obama elnök meg akarta akadályozni Hillary Clinton e-mail-botrányának kivizsgálását.

A 2016. márciusi keltezésű jelentés arra utalt, hogy a Clinton-kampány lejárató kampányt készített elő Trump ellen, amelybe az amerikai titkosszolgálatokat is be kívánták vonni. A dokumentum megfogalmazása szerint „Clinton stábja, a különleges szolgálatok segítségével, botrányos leleplezésekre készül Trump és az ‘orosz maffia’ üzleti kapcsolatairól”.

A jelentés szerint az FBI, amelyet ekkor James Comey vezetett, már 2016 tavaszán értesült olyan hírszerzési információkról, amelyek szerint a Clinton-kampány Donald Trump lejáratására irányuló tervet fontolgatott. Azonban az írás szerint ezeket az értesüléseket az FBI nem vizsgálta ki érdemben.

Ugyanebben az időszakban az FBI a Clinton-kampány és a Demokrata Párt által finanszírozott Steele-dosszié egyes állításaira támaszkodva szerzett FISA-engedélyeket Carter Page, a Trump-kampány egyik tanácsadója megfigyeléséhez. A jelentés azt állítja, hogy ez annak ellenére történt, hogy a dokumentum hitelességét független vizsgálatok nem támasztották alá.

A Durham-jelentésből az is kiderül, hogy a Clinton-kampány az FBI-hoz köthető techcégek, mint például a Crowdstrike és a ThreatConnect segítségével kívánta eljuttatni a médiába a Donald Trump Oroszországhoz fűződő viszonyáról szóló, hamis információkat. Az úgynevezett Benardo-e-mailek szerint Clinton tanácsadója, „Julie”, azt is kijelentette: „ez egy hosszú távú művelet lesz Putyin és Trump démonizálására… Hillary [Clinton] jóváhagyta az ötletet, miszerint [azt terjesztjük majd, hogy] Trump és orosz hekkerek akadályozzák az amerikai választásokat. Ez majd eltereli a figyelmet az ő [Clinton] e-mailjeiről”.

Durham csapata szerint ezek a dokumentumok – bár részben orosz hackerek révén szivárogtak ki – nagy valószínűséggel hitelesek. A hírszerző közösség és a külügyminisztérium több osztálya, köztük a külügyminisztérium hírszerzési és kutatási irodája is tudomást szerzett a Clinton-kampány szándékairól.

A jelentés azt a megállapítást teszi, hogy az FBI tudta, hogy a Trumppal szembeni állítások a Clinton-kampánytól vagy annak szövetségeseitől, esetleg orosz dezinformációs forrásból eredhetnek, mégsem indított nyomozást a hamis vádak ügyében, és Trumpot sem tájékoztatták, bár Clintonnal hasonló helyzetben megtették volna.

A dokumentumból az is kiderül, hogy egy meg nem nevezett külföldi kormány már 2014-ben azon dolgozott, hogy saját embere révén befolyást szerezzen Hillary Clinton várható elnökjelölti kampányában, az FBI pedig ennek kapcsán titkos megfigyelési engedélyt (FISA) kért az érintett személy ellen. Az engedély azonban több hónapot késett, mivel a „nagy név” – vagyis Clinton – miatt az ügynökök „szuperóvatosak” voltak.

A dokumentum megállapítja: miközben Clinton esetében óvatosan bántak az engedélyekkel és figyelmeztetéseket adtak ki, Trump nem kapott ilyen jellegű védelmet. Ezzel szemben a Trump-kampány tagját, Carter Page-et többször is megfigyelték, bár az ellene felhozott vádakra nem volt bizonyíték.

Grassley szenátor közleményében leszögezi: „A Durham-jelentés alapján az Obama-korszak alatt működő FBI teljes kudarcot vallott abban, hogy feltárja a Clinton-kampány által kitalált, Trump és Oroszország kapcsolatáról szóló hamis narratíva valódi eredetét. Ennek következtében az amerikai igazságszolgáltatás és hírszerzés politikai fegyverré vált, ami történelmi léptékű károkat okozott az Egyesült Államoknak.” A szenátor szerint mindez az egyik legsúlyosabb politikai botrány és eltussolási kísérlet az amerikai történelemben. Véleménye szerint a Trump-kormányzatnak kötelessége gyorsan és átlátható módon rendet tenni. Hozzátette: továbbra is folytatja ellenőrző munkáját, hogy minden tény a nyilvánosság elé kerüljön.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen azt a narratívát igyekszik megerősíteni, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás során Donald Trump ellen összeesküvés zajlott, amelyet a Hillary Clinton kampány irányított, az FBI és más titkosszolgálati szervek pedig vagy aktívan részt vettek benne, vagy elmulasztották a megfelelő intézkedéseket. A cikk célja a felháborodás keltése az olvasóban, a Demokrata Párt és az Obama-korszakbeli intézmények hiteltelenítése, valamint Donald Trump áldozati szerepének hangsúlyozása.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű és sugalmazó kifejezések használata: A cikk számos olyan kifejezést alkalmaz, amely negatív érzelmeket hív elő, és előre megfogalmazott ítéletet sugall. Példák erre: „tömegmanipulációs terveit”, „hamis vádak alapján összemossa”, „szándékosan akarta létrehozni”, „botrányos leleplezésekre készül”, „nem vizsgálta ki érdemben”, „hamis információkat”, „súlyos megállapítás”, „teljes kudarcot vallott”, „politikai fegyverré vált”, „történelmi léptékű károkat okozott”, „legsúlyosabb politikai botrány és eltussolási kísérlet”. Ezek a szavak nem objektív leírást adnak, hanem az olvasó érzelmeire hatva próbálják befolyásolni a véleményét.
  • Homályos forrásmegjelölések és szelektív információközlés: Bár a cikk a „Durham-jelentésre” hivatkozik, gyakran használ olyan általános megfogalmazásokat, mint „A dokumentumból kiderül”, „A jelentés szerint”, anélkül, hogy pontosan megjelölné, a jelentés mely részéről van szó, vagy milyen bizonyítékok támasztják alá az állításokat. Ez a homályosság megnehezíti a tények ellenőrzését. Emellett a cikk szelektíven emeli ki a Durham-jelentés azon részeit, amelyek a választott narratívát támasztják alá, miközben elhallgatja a jelentés azon következtetéseit, amelyek nem illeszkednek ebbe a keretbe (pl. hogy nem találtak bizonyítékot politikai elfogultságra az FBI kezdeti vizsgálatában).
  • Implikált oksági láncok és összeesküvés-elméletek sugallása: A cikk olyan kijelentéseket tesz, mint „Ennek következtében az amerikai igazságszolgáltatás és hírszerzés politikai fegyverré vált”, ami közvetlen és szándékos oksági kapcsolatot sugall az események között, mintha egy előre eltervezett összeesküvésről lenne szó. Ez a retorika erősíti a „mélyállam” (deep state) narratívát, amely szerint a kormányzati intézmények politikai célokra használhatók fel.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem adja meg a Durham-jelentés teljes kontextusát. A jelentés, amelyet John Durham különleges ügyész készített, a 2016-os orosz beavatkozásról szóló vizsgálat eredetét vizsgálta. Bár a jelentés kritikusan értékelte az FBI eljárásait, és megállapította, hogy nem lett volna szabad teljes körű vizsgálatot indítani, azt is leszögezte, hogy nem talált bizonyítékot politikai elfogultságra az FBI kezdeti vizsgálatának megindításában. A cikk ezt az utóbbi fontos tényt kihagyja, így egyoldalú képet fest a jelentés tartalmáról. Ezen felül, a „Durham-melléklet” és a „Benardo-e-mailek” hitelességével és értelmezésével kapcsolatban is léteznek viták, amelyeket a cikk nem említ meg, abszolút tényként kezelve azokat.

(Forrás: demokrata.hu)