OkosHír: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös kutatása szerint az Ethereum blokklánc környezetbarátabb működési modellre való átállása növelte annak sebezhetőségét.

Az Ethereum blokklánc 2022-ben tért át a „proof of stake” (PoS) konszenzusmechanizmusra. Ez a változtatás jelentős energiahatékonyságot eredményezett, összehasonlítva a Bitcoin által használt, energiaigényesebb „proof of work” (PoW) rendszerrel, amelynek éves energiafogyasztása megközelíti Magyarország teljes éves fogyasztását.

Az egyetemek közleménye rámutat, hogy korábbi elméleti kutatások már vizsgálták az Ethereum blokklánc elosztott véletlenszám-generálásának potenciális gyenge pontjait. Ez a mechanizmus felelős azért, hogy a rendszer miként választja ki a következő blokk javaslóját, azaz ki „bányászhatja ki” az ether kriptovalutát. A friss tanulmány szerint a jelenlegi Ethereum-protokollban alkalmazott kriptográfiai algoritmus manipulálható, ami a blokklánc „Achilles-sarkát” jelenti. A kutatók szerint a Bitcoin rendszere, bár kevésbé modern, biztonságosabbnak bizonyul ezen a téren.

A tanulmány eredményei vitát indítottak el a blokklánc közösségen belül egy lehetséges újabb frissítés bevezetéséről, amely orvosolná a magyar kutatók által feltárt sebezhetőséget.

A kutatás eredményeit beválogatták az ACM Conference on Computer and Communications Security (CCS) című konferenciára, amelyet októberben tartanak Tajpejben.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasókat egy friss tudományos kutatásról, amely az Ethereum blokklánc egy potenciális sebezhetőségét tárta fel. A narratíva a környezetbarátabb átállás és a biztonsági kockázatok közötti feszültségre épül, kiemelve a magyar kutatók munkáját. A cikk emellett igyekszik az olvasókat a médium korábbi, kapcsolódó cikkeihez irányítani, hogy mélyebb kontextust biztosítson.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti szövegben észlelhetők bizonyos, a manipulatív hatást erősítő vagy a professzionális újságírói stílustól eltérő elemek. Ilyen például a közvetlen, informális megszólítás („Ha esetleg akkor esetleg nem látta volna”) és a belső linkek ismételt, kissé túlzott hangsúlyozása („de ezt a fenti cikkünkben tényleg részletesebben elmagyaráztuk”). Bár ezek nem feltétlenül rosszindulatú manipulációk, inkább a kattintásvadász, olvasó megtartó stratégiák részei, amelyek elvonhatják a figyelmet a tárgyilagos információközlésről. Az „már bizonyítottan sebezhetőbbé tette” kifejezés a bevezetőben erős állítás, amely a cikk későbbi részében kibontott részleteknél hangsúlyosabbnak tűnhet, potenciálisan szenzációhajhász jelleget kölcsönözve.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: A cikk a „manipulálható” kifejezést használja a kriptográfiai algoritmus leírására, de nem fejti ki részletesen, hogy ez a manipuláció pontosan mit jelent a gyakorlatban, milyen kockázatokkal jár, vagy milyen támadási felületeket nyit meg. Bár utalás történik arra, hogy a korábbi cikkekben részletesebb magyarázat található, az aktuális szöveg önmagában nem nyújt elegendő technikai mélységet a sebezhetőség teljes megértéséhez.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels