OkosHír: Magyarország a világ tíz legbiztonságosabb úti célja közé tartozik egy 2024-es felmérés szerint. A HelloSafe portál által készített, 193 országot értékelő index öt fő szempontot vett figyelembe: természeti katasztrófák kockázata, társadalmon belüli erőszak mértéke, fegyveres konfliktusok jelenléte, egészségügyi infrastruktúra színvonala és az ország militarizáltsága. Az értékelés 0 és 100 közötti pontszámmal történt, ahol a 0 jelöli a legbiztonságosabb, a 100 pedig a legveszélyesebb úti célt.

A HelloSafe index élén Izland végzett 18,23 ponttal, amelyet Szingapúr (19,99 pont), Dánia (20,05), Ausztria (20,31) és Svájc (20,51) követ. A top tízbe került még Csehország (21,19), Szlovénia (21,44), Finnország (21,81), Írország (22,49), valamint Magyarország, amely a tizedik helyen végzett 22,87 pontos eredménnyel.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2025. februári jelentése szerint az Európai Unió több országában növekvő problémát jelent a fokozódó erőszak és a szervezett bűnözés, különösen a rivális bűnbandák közötti versengés miatt. Aggodalomra ad okot, hogy egyre több fiatalt, köztük kiskorúakat is behálóznak bűnszervezetek vagy szélsőséges csoportok. Svédországban például törvényt hoztak arról, hogy szükség esetén 15 év alatti gyerekeket is lehallgathassanak, miután jelentősen megnőtt a robbantásos bűncselekmények száma, 2025 januárjában harminc ilyen eset történt.

Az Eurostat adatai szerint az uniós polgárok tíz százaléka tapasztalt bűncselekményt, erőszakot vagy rongálást a lakókörnyezetében. A legmagasabb arányt Görögországban mérték (20,9 százalék), utána Hollandia (16,7), Bulgária (15,6), Franciaország (14,7), Spanyolország (13,6) és Belgium (12,5 százalék) következik. Magyarországon a lakosság 6,1 százaléka jelezte, hogy tapasztalt ilyesmit a lakókörnyezetében.

A kormányfő egy parlamenti vitában megjegyezte, hogy a bűncselekmények száma Magyarországon 2009-hez képest negyven százalékkal csökkent, kivéve a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket, amelyek száma emelkedett.

Alexis Goosdeel, az EU Kábítószer-ellenőrzési Ügynökségének leköszönő vezetője szerint a kontinensen soha nem volt még ilyen mértékű drogokhoz köthető erőszak. A kokain- és stimulánscsempészet erősödött, és már nemcsak a déli országok, hanem az északi kikötők, például Antwerpen is a kereskedelem központjaivá váltak. Brüsszel belvárosában is előfordultak fegyveres összetűzések az Európai Parlament épületétől alig két kilométerre.

2023-ban rekordmennyiségű, 419 tonna kokaint foglaltak le Európában. Belgium vezeti a listát 123 tonnával, majd Spanyolország 118, Hollandia pedig 59 tonnával. Ez a három ország adta a teljes lefoglalt mennyiség 72 százalékát. Goosdeel arra is figyelmeztetett, hogy a stimuláns típusú szerek, mint a kokain, egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel ezek ellen nincs hatékony gyógyszeres kezelés. Elmondása szerint 4-5 éven belül jelentősen nőhet a kezelést igénylő esetek száma, miközben az egészségügyi rendszer még nincs felkészülve erre.

A bűnszervezetek a közösségi médiát is egyre nagyobb mértékben használják toborzásra, sokszor fiatal, Európába nemrég érkezett illegális bevándorlók körében. Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa ígéretet tett arra, hogy keményebben fellépnek a drogkartellek ellen, a hangsúlyt a pénz útjának követésére és az illegális vagyonok elkobzására helyezik.

Az Eurostat hivatalos bűnügyi statisztikái is megerősítik a romló tendenciát: 2023-ban másfél százalékkal nőtt a szándékos emberölések száma az EU-ban 2022-höz képest. A legnagyobb emelkedést Németországban és Franciaországban mérték. A szexuális bűncselekmények, köztük az erőszakos közösülések száma is tovább emelkedett, akárcsak a vagyon elleni bűncselekményeké: a lopások 4,8, a rablások 2,7, a betörések pedig 4,2 százalékkal gyakoribbak voltak, mint egy évvel korábban.

A Numbeo legújabb, Európára vonatkozó bűnözési indexe szerint a lista élén brit és francia városok sorakoznak: Bradford, Marseille, Coventry és Birmingham a legrosszabbak között szerepelnek. A tízes listába bekerült még Nápoly, Grenoble, Montpellier, Liége, Nantes és Párizs is. Budapest ezzel szemben a 92. helyen áll.

Az Egyesült Királyságban pedofilbotrány rázta meg az elmúlt években a közvéleményt, miután kiderült, hogy a hatóságok évtizedeken keresztül szemet hunytak afelett, hogy bevándorlóbandák, zömmel pakisztániak, tinédzser lányokat zsákmányolnak ki szexuálisan.

A Századvég 2024-es felmérése szerint az európai polgárok 65 százaléka úgy érzi, hogy országában a bevándorlás következtében nőtt a bűnözés, és 63 százalékuk szerint gyakrabban fordulnak elő vallási vagy kulturális konfliktusok. Ezenfelül az európai megkérdezettek 55 százaléka a migráció következményeként nem érzi magát biztonságban hazájában. Azon válaszadók aránya, akik szerint a migráció következtében nőtt a bűnözés, Magyarországot leszámítva valamennyi uniós tagországban meghaladja azokét, akik ezt nem tapasztalták.

A legtöbb európai ország súlyos problémákkal küzd az oktatás terén. Az Európai Bizottság 2023-as jelentése szerint 24 tagállamban van tanárhiány, ami leginkább a reál tárgyakat érinti. Az alacsony bérek, az egyre növekvő adminisztratív terhek, a karrierlehetőségek hiánya és a társadalmi megbecsülés csökkenése mind hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben a tanárok mindössze nyolc százaléka volt 30 évnél fiatalabb, miközben 40 százalékuk 50 év feletti.

Németországban különösen súlyos a tanárhiány, becslések szerint jelenleg 30-40 ezer betöltetlen tanári állás van. Az 1960-as évek elején született tanárok hamarosan tömegesen vonulnak nyugdíjba, így 2030-ra már több mint 80 ezer állás maradhat betöltetlenül. A tanárképzés sem kínál megoldást, jelenleg a német egyetemistáknak mindössze hét százaléka tanul pedagógusnak. A koronavírus-járvány után újabb teher nehezedett az oktatásra: az ukrajnai háború miatt több mint 200 ezer ukrán gyerek érkezett Németországba, őket be kell vonni az iskolai oktatásba, ami kutatások szerint akár 13 500 új tanárt igényelhet. Ez a probléma a lengyel oktatási rendszert is terheli.

A Deutsche Telekom Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint a német lakosság 80 százaléka úgy véli, hogy a politika nem fordít elég figyelmet az oktatásra. Az iskolák fizikai állapota is problémás: omladozó falak, használhatatlan mellékhelyiségek, bezárt tornatermek, a digitális eszközök vagy a wifi hiánya jellemzi az ország oktatási intézményeit.

A 2022-es PISA-felmérés, amelyet az OECD végzett el 81 országban, köztük 22 EU-tagállamban, súlyos visszaesést mutatott ki a 15-16 éves tanulók teljesítményében. A 2018-as adatokhoz képest az olvasás területén átlagosan 10, matematikából pedig közel 15 ponttal csökkent az átlagos teljesítmény. Ez utóbbi háromnegyed évnyi tanulásnak felel meg, és háromszor nagyobb visszaesés, mint amit bármely korábbi időszakban mértek. A hanyatlás különösen jelentős volt Lengyelországban, Norvégiában, Izlandon és Németországban, ahol 25 vagy több ponttal romlottak a matematikaeredmények. Általánosságban a diákok közel 30 százaléka nem éri el az alapvető készségeket matematikából, olvasás és természettudományok terén pedig 25 százalékos ez az arány. A hátrányos helyzetű diákok ötven százaléka teljesít alul matematikából.

A PISA-felmérések szerint Európa már most is lemaradásban van az ázsiai országok mögött. Amennyiben a fenti tendenciák folytatódnak, az a kontinens versenyképességének romlásához vezethet.

A legtöbb európai ország egészségügyi rendszerében a szükségesnél kevesebben dolgoznak, és ők is egyre idősebbek és leterheltebbek. A WHO 2023 szeptemberében közzétett regionális jelentésében arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik gyors politikai beavatkozás, az egészségügyi ellátás kulcsterületei akár össze is omolhatnak. Húsz uniós tagállamban orvoshiány, tizenötben pedig ápolóhiány áll fenn. Az EU-ban körülbelül 1,2 millió orvos, ápoló és szülésznő hiányzott a rendszerből az általánosan elfogadott minimális követelményekhez képest. A demográfiai nyomás ráadásul kettős: a lakosság öregedik, az ellátási igényei nőnek, míg az egészségügyi dolgozók jelentős része szintén a nyugdíjhoz közeledik. Az EU-ban az orvosoknak több mint egyharmada, az ápolóknak pedig negyede 55 év feletti.

Egyre több ország támaszkodik külföldön képzett egészségügyi dolgozókra. A világjárvány első két évének visszaesése után 2022-ben 17 százalékkal nőtt a külföldön képzett orvosok és 72 százalékkal az ápolók beáramlása az európai országokba 2019-hez képest. 2023-ban Norvégiában, Írországban és Svájcban az orvosok több mint 40 százaléka szerzett más országban képesítést, míg Írországban az ápolók több mint fele.

Németországban a háziorvosi praxisokat sújtja leginkább az új generáció hiánya: csak 2023-ban 150 praxis zárt be, a következő három évben pedig várhatóan 5-8 ezer jut erre a sorsra. A legtöbb német orvos önálló vállalkozóként dolgozik, így a teljes működési költséget maguknak kell fedezniük.

Európai szinten egy másik aggasztó trend az egészségügyi infrastruktúra fokozatos leépülése. Az uniós tagállamokban a kórházi ágyak száma 2012 és 2022 között több mint 170 ezerrel csökkent, ami hétszázalékos visszaesés. Ha az adatsort a lakosságszámhoz viszonyítjuk, akkor az arány még rosszabb: míg 2012-ben 100 ezer főre 563 ágy jutott, 2022-re ez 516-ra csökkent – mínusz nyolc százalék. A csökkenés mértéke országonként eltérő: Finnországban 51, Hollandiában pedig 39 százalékos visszaesést mértek ebben az időszakban. Az okok között szerepelnek a technikai fejlesztések, amelyek lehetővé tették a járóbeteg-ellátás szélesebb körű alkalmazását, valamint a kórházi tartózkodás rövidülését.

A WHO figyelmeztet: ha nem történik azonnali és széles körű politikai beavatkozás, az európai egészségügy egyre kevésbé lesz képes ellátni alapvető feladatait.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő célja az olvasó meggyőzése arról, hogy Magyarország kiemelkedően biztonságos ország, különösen Nyugat-Európához képest, és hogy ez a biztonság a bevándorlás megállításának köszönhető. A cikk igyekszik felháborodást kelteni a nyugat-európai országok bűnözési helyzetével, különösen a migrációhoz köthető problémákkal kapcsolatban, miközben Magyarországot pozitív példaként állítja be. A szöveg narratívája egyértelműen a kormányzati kommunikációval összhangban van, amely a migráció és a bűnözés közötti közvetlen összefüggést hangsúlyozza.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi szavak és sugalmazó megfogalmazások: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „elképesztő mértékben nő”, „aggasztó”, „súlyos problémákkal küzd”, „siralmas”, „jóvátehetetlenül leépülhet”, „össze is omolhatnak”, amelyek a drámai hatáskeltést és az olvasó érzelmi befolyásolását szolgálják.
  • Tények szelektív bemutatása és kiemelése: Bár a cikk számos statisztikai adatot tartalmaz, ezek bemutatása gyakran szelektív. Például a HelloSafe index esetében kiemelésre kerül Magyarország tizedik helye, míg a többi ország részletesebb elemzése a negatívumokra fókuszál. A szöveg az Eurostat bűnözési adatait is úgy prezentálja, hogy Magyarországot kiemeli a kedvező adatokkal, miközben más országoknál a magasabb számokat hangsúlyozza.
  • Oksági összefüggések feltételezése bizonyítás nélkül: A cikk közvetlen oksági összefüggést sugall a bevándorlás és a bűnözés növekedése között („világos, hogy összefüggés van a növekvő bűnözés és aközött, mekkora az adott országra irányuló illegális migrációs nyomás”). Bár a Századvég felmérése az európai polgárok szubjektív érzéseit tükrözi a migráció és bűnözés kapcsolatáról, ez nem támasztja alá objektív statisztikákkal az oksági összefüggést. A Rotherhami pedofilbotrány említése (amelyben „zömmel pakisztániak” követtek el bűncselekményeket) szintén a bevándorlás és a bűnözés közötti kapcsolatot hivatott erősíteni, anélkül, hogy a teljes kontextust vagy az esetek komplexitását bemutatná.
  • Általánosítások és eltúlzások: A cikk általánosít a „nyugati sajtó” viselkedésére („hajlamos szemérmesen elhallgatni”), ami egyfajta összeesküvés-elméletet sugall, miszerint a mainstream média szándékosan elhallgat információkat.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A HelloSafe index megbízhatósága: A cikk a HelloSafe indexre hivatkozik, mint megbízható forrásra, azonban a HelloSafe weboldala egy figyelmeztetést tartalmaz a „Travel Safety Index” kapcsán, miszerint „Despite the rigorous methodology used to establish this ranking, we have decided to launch an investigation to check that no errors have been made, after receiving numerous complaints, particularly about the section relating to data sources. As a precautionary measure and in the interests of transparency, we are therefore temporarily suspending publication of the ranking in question. We regret any excessive interpretations that may have been made, and apologize for the situation. We will get back to you as soon as possible.” Ez az információ, amely az index megbízhatóságát megkérdőjelezi, teljesen hiányzik az eredeti cikkből.
  • A bűnözési adatok komplexitása: Bár az Eurostat adatok pontosak lehetnek, a bűnözési statisztikák értelmezése összetett, és számos társadalmi-gazdasági tényező befolyásolja azokat. A cikk nem tér ki ezekre a tényezőkre, egyszerűsítve a helyzetet.
  • Az oktatási és egészségügyi problémák kontextusa: Az oktatási és egészségügyi rendszerek problémáinak bemutatása során a cikk csak a negatívumokra fókuszál, és nem mutatja be azokat a lehetséges erőfeszítéseket vagy kezdeményezéseket, amelyek a problémák orvoslására irányulnak. Az „összeomlás” narratívája túlzó lehet.
• A téma társadalmi relevanciája: A közbiztonság, az oktatás és az egészségügy kérdései alapvető társadalmi jelentőséggel bírnak minden országban. A cikk által tárgyalt témák, mint a bűnözés növekedése, a kábítószer-kereskedelem, a bevándorlás hatása a közbiztonságra, valamint az oktatási és egészségügyi rendszerek kihívásai, széles körű vitákat generálnak a közéletben Európa-szerte. Ezek a témák közvetlenül érintik a polgárok mindennapi életét és jövőképét, így nagyfokú érdeklődésre tartanak számot.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Pexels