OkosHír: Hétfőn lakossági fórumot rendeztek a gazdagréti helyi plébánián a közelbe tervezett Lidl áruház építésével kapcsolatban. A fórumon felszólaló egyik helyi lakos kifejezte, hogy a beruházás kormányzati kiemelt státuszba helyezése a lakosság akaratával ellentétes, hozzászólását pedig a teremben nagy számban jelenlévő résztvevők tapssal fogadták.

A lakók tiltakozásának oka az, hogy aggódnak a zöldterület esetleges elvesztése és a megnövekedett forgalom miatt, amennyiben a Lidl a gazdagréti plébánia által használt telken épülne fel.

A szóban forgó zöldterületet 1992-ben kapta meg a plébánia a Fővárosi Önkormányzattól 99 évre ingyenes használatra, miközben a tulajdonjog az önkormányzatnál maradt. A területre eredetileg nagyszabású tervek születtek, többek között sípálya, zarándokház és műfüves focipálya létesítésére, de ezekből csak egy salakos teniszpálya valósult meg.

Szederkényi Károly Miklós gazdagréti plébános tájékoztatása szerint a jelenlegi bevételek nem elegendőek a további fejlesztésekre, ezért a templom fenntartását úgy biztosítaná, hogy a használatában lévő terület egy részét átadná a Lidlnek. A terület használatáról szóló szerződés értelmében a bevételek 66 százaléka a plébániát, 34 százaléka pedig a tulajdonost, azaz a Fővárosi Önkormányzatot illetné.

A helyi lakosok ellenállására reagálva az újbudai önkormányzat véleménynyilvánító szavazást kívánt kezdeményezni, még mielőtt a beruházás érdekében módosítanák a helyi építési szabályzatot. A kormány azonban június 19-én kormányzati kiemelt beruházássá nyilvánította a gazdagréti Lidl építését, anélkül, hogy erről a helyieket vagy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot értesítették volna. A Fővárosi Önkormányzat júliusban arról tájékoztatta a Telexet, hogy a plébániától kapott tervek és kérelmek hiányában nem járulnak hozzá az építkezéshez.

A fórumot Király Nóra, Fideszes parlamenti képviselő, korábbi XI. kerületi alpolgármester és a Fidesz volt polgármesterjelöltje nyitotta meg. Köszönetet mondott Szederkényi Károly Miklós plébánosnak, aki jó kapcsolatot ápol a KDNP-vel, a helyszín biztosításáért. Király Nóra elmondta, hogy az esemény szervezésével a lakók és a többi érintett fél közötti közvetítést célozza. Július elején Király Nóra arról tájékoztatta a Telexet, hogy nem ért egyet a Lidl építésével, különösen nem a lakosság megkérdezése nélküli, ilyen volumenű beruházás megindításával.

A képviselő a fórum során több alkalommal is megismételte, hogy ő maga is a sajtóból, a Telex cikkéből értesült a beruházás előrehaladott állapotáról. Bejelentette, hogy hétfőtől véleménynyilvánító szavazás indul a beruházásról, amelyen a helyiek online és személyesen is kifejezhetik álláspontjukat a plébánia melletti zöldterületen tervezett Lidl építésének támogatásáról.

Az újbudai önkormányzatot Erhardt Attila, momentumos alpolgármester, a beruházót pedig Daróczi Ferenc képviselte. Daróczi Ferenc nem nevezte meg pontosan, melyik cég képviseletében van jelen, csupán annyit mondott, hogy „nagyberuházások tervezésével” foglalkozik. Azt állította, hogy ő javasolta a gazdagréti Lidl tervezetének kiemelt beruházássá nyilvánítását. Ezt a kijelentést a fórum résztvevőinek erős fújolása kísérte, és egy hozzászóló „tolvajnak” nevezte őt.

A több mint kétórás fórum feszült hangulatban zajlott, a megjelent gazdagréti lakosok többsége a beruházás ellen tiltakozott. Ez nemcsak a feltett kérdésekből, hanem abból is kiderült, hogy a tiltakozó felszólalók rendszeresen tapsot kaptak. A beruházás olyan mértékű ellenállást váltott ki a helyiekből, hogy a konkrét tervekről alig esett szó. A fórum egyik korai felszólalója kijelentette, hogy „nem akarjuk hallgatni a terveket, tiltakozni akarunk”.

A felszólalók többsége egyrészt környezetvédelmi aggályokat fogalmazott meg, másrészt azt kifogásolta, hogy a beruházásról eddig gyakorlatilag egyáltalán nem kérdezték meg a helyieket. Lakossági egyeztetés nem történt arról sem, hogy a beruházást kormányzatilag kiemeltté tegyék.

Daróczi Ferenc a beruházás ellen tiltakozó helyiek kérdéseit „hangulatkeltésnek” minősítette. Király Nóra országgyűlési képviselő a véleménynyilvánító szavazás fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte eldönti majd a gazdagréti Lidl építésének helyi támogatottságát. Ígéretet tett arra, hogy kérni fogja az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy a véleménynyilvánító szavazás eredményét „feltétlenül vegyék figyelembe a lakók követelését”. Sokan szkeptikusan fogadták ezt a kijelentést, mivel úgy érezték, a képviselő nem tett konkrét ígéretet.

Többen kritizálták Szederkényi Károly Miklós gazdagréti plébánost is, aki korábban és a fórumon is azzal érvelt a beruházás mellett, hogy az szükséges a plébánia fenntartásához, a megnövekedett rezsiköltségek miatt. A fórum egyik résztvevője felvetette, hogy a jelenlegi kormány jelentős pénzzel támogatja az egyházakat, így „ha az atyának pénzügyi gondjai vannak, a kormányhoz kell fordulni segítségért”.

A lakossági fórum fél nyolc körül ért véget, a résztvevők azonban nem távoztak elégedetten. Egyikük azzal hagyta el a termet, hogy „nem jutottunk előrébb semmivel”.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen a helyi lakosság és a kormány/beruházó közötti konfliktust állítja a középpontba, ahol a kormány egyoldalúan, a helyi lakosság megkérdezése nélkül hoz döntéseket. A narratíva célja a felháborodás és az ellenállás bemutatása, valamint a demokratikus részvétel hiányának kiemelése. Az írás a lakosság szemszögéből mutatja be az eseményeket, felerősítve az elégedetlenséget és a tehetetlenség érzését.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű szavak és kifejezések: Az eredeti szöveg számos olyan kifejezést használ, amely erős érzelmi reakciót válthat ki az olvasóból, például: „Jogszerűsítették azt, amit a lakosság nem akart”, „hatalmas tapsot kapott”, „felháborodását látva”, „közbeszólt”, „erős fújolásba kezdtek”, „akkor te vagy az egyik tolvaj”, „pattanásig feszült hangulatban”, „vastapsot kaptak”, „komoly ellenállást váltott ki”, „nem akarjuk hallgatni a terveket, tiltakozni akarunk”, „indulatosan tiltakozó”, „sikertelenül csitítani a kedélyeket”, „szkeptikusan fogadták”, „kaotikus”, „nem jutottunk előrébb semmivel”. Ezek a kifejezések nem objektíven írják le az eseményeket, hanem az olvasóban kívánnak azonosulást kelteni a tiltakozókkal és elutasítást a beruházással szemben.
  • Szelektív idézés és keretezés: A cikk hangsúlyosan idézi a lakosság dühös és szkeptikus megjegyzéseit, míg a beruházó és a kormánypárti képviselő válaszait gyakran lekicsinylően mutatja be (pl. „gyakorlatilag annyival intézte el”, „próbálta elég sikertelenül csitítani a kedélyeket”). Ez a keretezés megerősíti a „jó” és „rossz” oldal közötti dichotómiát.
  • Kontextus hiányának kihasználása: A cikk többször is kiemeli, hogy a beruházás kormányzati kiemelt státuszba helyezéséről „se a helyieknek, se a tulajdonosnak, a Fővárosi Önkormányzatnak nem szóltak”. Bár ez a tény önmagában igaz lehet, a cikk nem magyarázza el a kiemelt beruházássá nyilvánítás jogi folyamatát, és azt, hogy egy ilyen döntés milyen szakaszában és milyen formában kell értesíteni az érintetteket. Ezzel az információhiánnyal azt a benyomást kelti, hogy a döntés teljesen önkényes és etikátlan volt.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Az eredeti cikk nem részletezi a kormányzati kiemelt beruházássá nyilvánítás okait a kormány szemszögéből (pl. gazdasági, foglalkoztatási szempontok), ami kiegyensúlyozottabb képet adhatna a helyzetről. Emellett a beruházó képviselője, Daróczi Ferenc cégének pontos megnevezése sem szerepel, ami egy tényfeltáró cikkben alapvető információ lenne. A cikk a plébános KDNP-hez fűződő „jó kapcsolatát” is megemlíti, anélkül, hogy ennek relevanciáját vagy közvetlen hatását kifejtené a beruházásra nézve, ami egy finom, ámde lehetséges politikai színezést adhat a történetnek.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény számos, a magyar társadalmat érintő fontos kérdést vet fel. Rámutat a helyi önkormányzatok és a központi kormányzat közötti feszültségekre a fejlesztési projektek kapcsán, különösen, ha azok a helyi lakosság érdekeivel ütköznek. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a zöldterületek védelme és a városfejlesztés fenntarthatósága, valamint a lakossági részvétel és a konzultáció fontossága a nagyszabású beruházások tervezése és megvalósítása során. A plébánia szerepe és az egyházi ingatlanok hasznosítása is releváns társadalmi és egyházpolitikai kérdéseket vet fel.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Pexels