OkosHír: Majka egy terjedelmes Facebook-posztban reagált az elmúlt hét eseményeire, miután több kormánypárti médium és politikus, köztük Szijjártó Péter és Semjén Zsolt is kritizálta. A kritikák arra az esetre vezhetők vissza, amikor a Campus Fesztiválon előadta a „Csurran, cseppen” című számában szereplő, fiktív Bindzsisztán miniszterelnökének fejbe lövését. Az eset következtében a One felbontotta vele a szerződését, Bayer Zsolt pedig nyilvánosan üzent neki.

A poszt hétfőre jelentős interakciót generált, az írás szerzője szerint az ismert magyar Facebook-univerzum egyik legnépszerűbb bejegyzésévé vált, felülmúlva Magyar Péter, Orbán Viktor és Hosszú Katinka korábbi, nagy elérésű posztjait az elmúlt közel tíz évből.

A Facebookon az oldalak elérésére és a pontos statisztikákra vonatkozó nyilvános adatok tavaly nyáron megszűntek, miután a platform bezárta a Crowdtangle nevű eszközt. Ezért kellett a Telex Lájkbajnokságát is felfüggeszteni, és bár idén áprilisban más módszerrel újraindult, az elérhető adatok nem alkalmasak ilyen jellegű átfogó elemzésre. Majka oldalát 16 ember kezeli, így a pontos statisztikák csak számukra hozzáférhetők.

A poszt alatt látható nyilvános adatok alapján, az írás elkészítésekor, a bejegyzésen 165 728 reakció, 8240 hozzászólás és 14 657 megosztás volt, ami összesen megközelítőleg 189 ezer interakciót jelent. Majkát 844 ezer ember követi, ami kiemelkedő, több mint 20 százalékos interakciós rátát eredményezett. Az átlagos interakciós ráta normál esetben 1 és 5 százalék között mozog.

Bár egyetlen posztból nem vonhatók le messzemenő következtetések, a Facebookot is elemző Social Blade adatai szerint a trendek azt mutatják, hogy Majka múlt hétfő óta 23 ezer új követőt szerzett, és 183 ezerrel többen beszélnek róla, mint július 21-én. Ez a nap esik egybe azzal az időszakkal, amikor a kormányközeli médiafókusz ráirányult. A szerző megjegyzi, hogy Majka bejegyzése jelentősen felülmúlta korábbi, általában 20–30 ezer, olykor 70 ezer körüli interakciót elérő posztjait.

A 189 ezer interakció számos, az elmúlt években nagy figyelmet kapott és kiemelkedő számokat produkáló bejegyzést is túlszárnyalt. Az írás szerint ilyen magas számokat egyetlen poszt sem hozott az elmúlt években a magyar interneten. Néhány évvel ezelőtt a Facebookra belinkelt külső tartalmak, például az áltudományokkal foglalkozó Mindenegyben blog, elértek akár 500 ezer interakciót is 2016-ban. Ezek a magas számok részben annak tudhatók be, hogy a Facebookon elért teljesítményük mellett az oldalakba épített „Tetszik” gomb is beleszámított az interakciókba.

Globálisan más a helyzet, ahol a mesterséges intelligenciával generált vizuális tartalmak rutinszerűen érnek el egymillió fölötti interakciót, bár a szerző megjegyzi, hogy itt valószínűleg a reagálók, kommentelők és megosztók jelentős része bot lehet.

Az írás felveti a kérdést, hogy miért éppen Majkának sikerült a magyar Facebook egyik legnépszerűbb posztját létrehoznia. A szerző úgy véli, hogy Azahriah korábbi ügye után ez a második eset, amikor a Fidesz arra reagált, hogy népszerűtlen a fiatalok körében, és elkezdte kritizálni a fiatalok kedvenceit. Ebben az esetben azonban, a szerző álláspontja szerint, a kormány és a hozzájuk köthető sajtó által kritizált rapperbe nem lehetett olyan egyértelműen belekötni, mint a később bocsánatot kérő Azahriahba. A szerző szerint ezáltal hőst csináltak belőle azzal, hogy az ügye országos téma lett.

A publicisztika hangsúlyozza, hogy Majka nem politikus, sőt, nem is tipikus ellenzéki figura, hanem egy népszerű zenész, aki a szerző véleménye szerint többször is jól reagált a „hatalom támadására”. Emiatt az írás szerint a Fidesz „elvakult törzsszavazóin” kívül szinte mindenki tudott vele azonosulni. A megosztásokat áttekintve látható, hogy a poszt megjelent Péterfy-Novák Éva, Mérő Vera vagy Jámbor András bejegyzései mellett, valamint számos tiszás csoportban is feltűnt. Visszatérő elem az is, hogy olyan emberek is megosztották a posztját, akik egyébként nem követik a munkásságát.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja Majka Facebook-posztjának kiemelkedő népszerűségét magyarázni, beágyazva azt egy tágabb narratívába, amely a kormányzat és a fiatalok körében népszerű közéleti személyiségek közötti konfliktust mutatja be. Az írás amellett érvel, hogy a kormányzati média kritikája kontraproduktív módon erősítette Majka népszerűségét, hőst csinálva belőle. Ezzel a cikk egyrészt tájékoztat a közösségi média trendjeiről, másrészt implicit módon kritizálja a kormányzati kommunikációs stratégiát.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű és szubjektív kifejezések: Az eredeti szöveg számos olyan kifejezést használ, amelyek érzelmi töltetet hordoznak vagy szubjektív minősítést tartalmaznak, például: „teljes kormánysajtó – sőt a kormány tagjai is”, „Bayer Zsolt pedig a tőle megszokott stílusban üzengetett neki”, „NER egész pályás letámadást indított ellene”, „brutálisan felülteljesített”. Ezek a megfogalmazások nem semlegesek, és a szerző szándéka szerint az olvasóban egy adott érzelmi reakciót vagy ítéletet hivatottak kiváltani.
  • Általánosítás és túlzás: A „az általunk ismert magyar facebookos univerzum legnépszerűbb posztja lett, lepipálva Magyar Péter, Orbán Viktor és Hosszú Katinka szupernépszerű posztjait is az elmúlt szűk tíz évből” kijelentés rendkívül erős állítás. Bár a cikk megjegyzi, hogy a nyilvános adatok hiányosak (Crowdtangle bezárása), a „legnépszerűbb” címke mégis kategorikusan jelenik meg, ami az olvasóban egy tényként rögzülhet, holott egy korlátozott megfigyelésen alapul.
  • Ok-okozati összefüggések feltételezése: Az írás egyértelműen összekapcsolja Majka népszerűségének növekedését és az általa szerzett új követőket a „NER támadásával”, anélkül, hogy más lehetséges tényezőket vizsgálná, annak ellenére, hogy maga a cikk is megjegyzi: „Egy posztból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni”.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt esemény és annak elemzése kiemelten releváns a kortárs magyar politikai kommunikáció, a művészi szabadság határai, valamint a populáris kultúra és a politikai hatalom kölcsönhatása szempontjából. Rávilágít arra, hogyan válhatnak nem politikai szereplők is politikai viták fókuszába, és miként képes a közösségi média felerősíteni vagy ellensúlyozni a hagyományos média narratíváit. Emellett érinti a generációs különbségeket a politikai támogatásban és a kommunikációs stratégiákban.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Majka/Facebook – screenshot