OkosHír: A Google elismerte, hogy földrengés-előrejelző rendszere nem működött megfelelően a 2023-as törökországi és szíriai földrengés idején, amely közel 60 000 ember halálát okozta. A vállalat szerint az epicentrumtól 150-160 kilométeres körzetben élő tízmillió ember kaphatott volna a legmagasabb szintű riasztást. Ezzel szemben az első, 7,8-as erősségű földrengés során mindössze 469 „Cselekedj!” típusú, legmagasabb szintű figyelmeztetést küldtek ki. Ez a riasztás felülírja a „Ne zavarj” beállítást, felugrik a képernyőn és hangos jelzést ad. További félmillió ember alacsonyabb szintű figyelmeztetést kapott, amely „enyhe rengést” jelzett, és nem írta felül a „Ne zavarj” beállítást, ezzel alulbecsülve a földrengés erősségét. Korábban a technológiai vállalat azt közölte, hogy a rendszer „jól teljesített”.

A rendszer Android-eszközökön működik, amelyek a törökországi telefonok több mint 70 százalékán futnak. A földrengésnek a közel 60 000 halálos áldozat mellett több mint 100 000 sebesültje is volt.

A Google kutatói a Science folyóiratban részletesen ismertették a történteket. Az első földrengést a rendszer 4,5 és 4,9 közötti erősségűre becsülte, miközben az valójában 7,8-as erősségű volt. Egy második, aznap későbbi nagy földrengést is alulbecsültek; a rendszer ekkor 8158 „Cselekedj!” riasztást küldött, és közel négymillió felhasználónak az egy fokkal alacsonyabb szintű figyelmeztetést.

A földrengés után a Google kutatói módosították az algoritmust, és újra szimulálták az első földrengést. Ekkor a rendszer 10 millió „Cselekedj!” riasztást generált a legnagyobb kockázatnak kitettek számára, és további 67 millióan kaptak enyhébb riasztást.

A BBC megkérdezte a Google-t a rendszer 2025-ös mianmari földrengés során nyújtott teljesítményéről, de még nem kapott választ.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy híradás, amely a Google földrengés-előrejelző rendszerének 2023-as törökországi földrengés idején tapasztalt hiányosságait tárja fel. A narratíva a technológiai ígéret és a valóság közötti eltérésre fókuszál, különösen kiemelve a Google korábbi „jól teljesített” állítását, szemben a mostani „elismeréssel” és a valós adatokkal. A cikk célja az olvasók tájékoztatása a rendszer kudarcáról és az ebből fakadó következményekről, rávilágítva a technológiai óriás felelősségére egy életmentő szolgáltatás működésében.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk stílusa alapvetően tényközlő, azonban felfedezhetők benne olyan finom retorikai eszközök, amelyek erősítik a rendszer kudarcának narratíváját. Az „elismerte” szó a címben és a szöveg elején is hangsúlyozza, hogy a Google egy korábbi, pozitívabb álláspontról tért át a hibák beismerésére, ami a felelősségvállalás, vagy épp a korábbi elhallgatás narratíváját erősíti. Az „alig négymillió” kifejezés a második földrengésnél kiküldött alacsonyabb szintű riasztások számával kapcsolatban szintén egy enyhe szubjektív értékelést tartalmaz, ami a szám relatív alacsony voltát hangsúlyozza a potenciális érintettekhez képest, ezzel is a rendszer elégtelenségét sugallva.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma rendkívül fontos társadalmi relevanciával bír, mivel a természeti katasztrófák, különösen a földrengések, óriási emberi és anyagi veszteségeket okoznak. Az előrejelző rendszerek, mint a Google által fejlesztett is, potenciálisan életeket menthetnek, így azok működése és megbízhatósága kulcsfontosságú. A cikk rávilágít arra a bizalmi kérdésre, amely akkor merül fel, ha egy széles körben használt technológiai eszköz nem váltja be a hozzá fűzött reményeket egy kritikus helyzetben. Ez felveti a technológiai vállalatok felelősségét, valamint az állami és magánszektor közötti együttműködés fontosságát a katasztrófavédelem területén.

(Forrás: 444.hu)