OkosHír: Zalatnay István teológus, filozófus, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt elnökhelyettese egy elemzésben foglalta össze gondolatait a Választási földrajz Facebook-oldalán megjelent két anyagról. Az egyik egy mandátumbecslés, amely a júniusi közvélemény-kutatási adatokat és a 2024-es európai parlamenti választás eredményeit veti össze. A másik anyag, melyet „Mount Everest expedícióként” emlegetnek, azokat az egyéni választási kerületeket sorolja fel, amelyeket a Tisza Pártnak meg kellene nyernie az egyszerű vagy a kétharmados győzelemhez, valamint azokat, amelyeket „Narancsvidéknek” tekintenek, azaz szinte meghódíthatatlannak. Zalatnay István szerint mindkét anyag további gondolkodásra késztet.

A mandátumbecslés részletei és értelmezése

Az elemzés szerint a mandátumbecslés a kutatási adatok és a 2024-es választási eredmények alapján településtípusok szerinti bontásban becsüli a mandátumszámot, és egyéni választókerületekre lebontva térképen is megjeleníti azokat. A térképek azt mutatják, hogy melyik párt milyen arányban győzhet egy adott helyen. A győzelem mértékét hat kategóriába sorolják: Fidesz-győzelem esetén 0-10, 10-20 és 20 százalék feletti kategóriák szerepelnek, míg a Tisza Párt esetében 0-5, 5-10 és 10 százalék feletti kategóriák vannak. Zalatnay István megjegyzi, hogy az eltérő eljárás indoklása hiányzik, de az ok érzékelhető: a politikai tét az, hogy hol milyen eséllyel győzheti le a Tisza Párt a Fideszt, és nincs különösebb jelentősége annak, hogy egy egyértelműen ellenzéki kerületben 10 százalékos vagy sokkal nagyobb győzelem születik-e.

Az elemzésben öt intézet hét, nagyjából egy időben felvett kutatási eredményét dolgozták fel, melyek közül kettő-kettő ugyanazon intézetnek az összes pártválasztóra, illetve a pártválasztó biztos szavazóra vonatkozó adata. A hét intézet között a Nézőpont adatai is szerepelnek, amit egy kommentre válaszolva azzal indokoltak, hogy nincs objektív kritérium arra, mely intézeteket kellene figyelmen kívül hagyni. Zalatnay István szerint ez az érv nem alaptalan, de nem meggyőző.

Zalatnay István megállapítása szerint, amióta a Fidesz gyengébben szerepel, a kormánypárti intézeteknél a politikai megrendelés felülírja a szakmai szempontokat, és a nyilvánosságra hozott kutatási eredményeiket már nem veszik komolyan. Kétségkívül furcsaságnak nevezi, hogy a Publicus rendszeresen két-háromszoros támogatottságot mutat ki a DK-nak a többi intézethez képest, ami befolyásolja az egyéni kerületekre vonatkozó számításokat is. Emiatt a Publicus esetében számíthat a Fidesz a legnagyobb számú, 79 egyéni győzelemre. Zalatnay István szerint mandátumbecslésüket ezért a többi, nem kormánypárti intézetnél nagyobb óvatossággal kell kezelni.

Az elemzés kitér arra, hogy ha a Nézőpont adatait figyelmen kívül hagyják, a többi intézet átlaga jelentősen megváltozik, jóval erősebbnek mutatva a Tisza Pártot. Zalatnay István szerint mindegyik intézet a legnagyobb ellenzéki párt abszolút többségét vetíti előre, de eltérnek abban, hogy lesz-e alkotmányozó többség a Fidesszel szemben.

A 21 Kutatóközpontnál a biztos szavazók alapján a Tisza Pártnak egyedül is kétharmada lenne, de a részvételüket biztosra nem ígérő, de pártválasztókat is figyelembe véve a Fidesznek önmagában is lenne egyharmada. A Mediánnál a Mi Hazánk lenne a mérleg nyelve a Tisza kétharmadához. A Závecznél a biztos szavazóknál a Fidesznek a blokkoló 67 mandátumhoz vagy a Mi Hazánk vagy az általuk valószínűsített két kisebbségi képviselő (német és roma) szavazatára lenne szüksége, az összes pártválasztó alapján azonban önmagában a Fidesznek is bőségesen meglenne. Ugyanezt mutatják a Publicus adatai is.

A választási számítások továbbgondolása

Zalatnay István elemzésében három kérdés, illetve szempont alapján gondolja tovább ezeket a számításokat:

1. A bizonytalanok: A 21 Kutatóintézet és a Závecz kétféle mandátumbecslése egyaránt azt jelzi, hogy a Tisza Párt szimpatizánsai továbbra is jóval elkötelezettebbek, mint a Fideszéi. Az előbbi intézetnél 20, a másiknál 14 egyéni mandátummal jutna több a Fidesznek az összes pártválasztók, mint a pártválasztó biztos szavazók alapján. Mindkét intézetnél az egyik esetben van a Fidesznek egyharmada, a másiknál nincs. Ez Zalatnay István szerint azt mutatja, hogy a Fidesznek elvileg van még tartaléka, és akkor tudja elkerülni a számára legrosszabbat, ha el tudja vinni szavazni a mára elbizonytalanodott támogatóit. A Tisza Párt számára kedvezőbb értelmezésben ugyanezt a réteget különösen is nagy mértékben befolyásolja a választói várakozás, és az elmúlt hónapok legfontosabb fordulata éppen az, hogy a választók többsége már a Tisza Párt győzelmére számít. Fontos kérdésnek tartja, hogy melyik tényező lehet erősebb: a Fidesz kampánya vagy a (várható) győzteshez húzás. Hazai viszonyok között ez egy olyan tényezőtől is függ, amely teljes értékű demokráciában nem elképzelhető. Kérdés, hogy mi okozta az ehhez a réteghez tartozók elbizonytalanodását: az, hogy a Fidesz-szavazók átlagánál kevésbé vannak véleménybuborékban, vagy inkább az, hogy bár továbbra is (majdnem) mindent elhisznek a kormánypropagandának, mindennapi tapasztalataik, életkörülményeik miatt kiábrándultak. Az előbbieknél kontraproduktív is lehet a végletesen primitív kormánypropaganda, az utóbbiaknál nem.

2. A Tisza Párt tartaléka: az egyéniben átszavazók: Zalatnay István szerint sok elemzés hibája, hogy bár nyilvánvaló, hogy a választás elsősorban az egyéni választókerületekben dől el, azok kiszámításainál a két nagy párt támogatottságát veszik alapul. A mandátum sorsát azonban sokszor az dönti el, hogy számíthat-e egy jelölt saját pártján kívülről jövő szavazatra is. Ebben egyértelműen a Tisza Párt van előnyös helyzetben. Az elemzés szerint nincs jele annak, hogy a Mi Hazánk támogatói át akarnának szavazni a Fidesz egyéni jelöltjeire, ahogyan ezt 2022-ben is elenyésző számban tették meg. A Kurucinfo által szervezett online szavazások alapján amúgy is hasonló mértékű az ellenszenv a két nagy párttal szemben. A többi ellenzéki párt szimpatizánsainak jelentős része viszont várhatólag a tiszás egyéni jelöltjére fog szavazni, még azok a DK-s szavazók is, akik legfontosabb célnak a NER leváltását gondolják. Két pártról – a Momentumról és a Mindenki Magyarországa Néppártról – már tudott, hogy nem indul el a választáson. Természetesen figyelembe veendő, hogy a baloldali és polgári pártoknak inkább a nagyobb városokban vannak szavazóik, a kétharmadot eldöntő vidéki kerületekben kevesebb. Ezekben azonban sokszor nagyon kevés szavazat fog dönteni, 2-3 plusz százalék már a Tisza Párt jelöltjének győzelmét jelentheti. Zalatnay István szerint akár 10-15 olyan kerület is lehet, ahol egy-két százalékkal több szavazója lesz a Fidesznek, de a kis pártoktól érkező szavazatokkal mégis a Tisza Párt jelöltje nyerhet. Példaként említi, hogy 2022-ben a 60 százalék körüli Fidesz eredménynél sűrűsödtek leginkább össze az egyes kerületek eredményei, 8 kerületben kapott jelöltjük 60 és 61, 10 kerületben 59 és 60 százalék között. Jórészt ezek a kerületek most a billegők, ahol néhány tized százalék is dönthet.

3. Az egyéni jelöltek kérdése: A billegő kerületekben most mindenütt Fideszes képviselő van, akik közül azokat, akik nem nagyon jártatták le magukat, alighanem újra indítják. Az ismertség előnnyel jár. A Tisza Párt jelöltjeiről viszont csak néhány hónappal a választás előtt születik döntés. Egy-egy városban találhatók széles körben ismert, népszerű emberek, választókerületi szinten kevésbé, különösen, ha olyan kerületekről van szó, amelyekhez egy-két kisváros és számos, egymástól gyakran távoli község tartozik. Bármennyire is igyekszik a Tisza Párt makulátlan jelölteket találni, mindenki a legdurvább karaktergyilkosság céltáblája lesz. Emiatt nagy jelentősége lesz annak, hogy a „hűtlen Fideszesek” egzisztenciális kiábrándultak, de továbbra is hiszékenyek-e inkább, vagy olyanok, akiknek elkezdett felnyílni a szemük. Ugyanakkor figyelembe veendő, hogy az egyéni jelöltek személye egy-két százalék eltérést szokott csak jelenteni. Szoros küzdelemnél azonban ennyi plusz fideszes mandátumot eredményezhet.

Várható eredmények és jövőbeli folyamatok

Zalatnay István szerint a „mi lenne most?” megválaszolását nehezíti, hogy csak pártokra vonatkozó felmérés van, hogy sok helyen lenne nagyon szoros eredmény, és hogy bizonytalan, hogy jut-e még be párt a két nagy párton kívül.

Végkövetkeztetésként az fogalmazható meg, hogy az eredmény a különböző intézetek alapján történt becslések közül inkább a Tisza Párt számára kedvezőbbekhez lenne közel, vagyis valóban a kétharmados többség határán állnak. A hátralévő hónapokban sok minden történhet, amiről most nincs sejtés. Amiről van, az részben a Fidesz, részben a Tisza Párt számára lehet kedvező. Visszaerősödhet annyira a Fidesz, hogy megmeneküljön az egyharmad alá esés rémétől, bár az nemigen képzelhető el, hogy ne veszítsen. A Tisza Párt néhány százalékos további erősödése esetén viszont akár minden egyéni kerületet megnyerhet. Kérdés, hogy mit tenne a kormánypárt egy ilyen kilátású helyzet esetén.

További kérdés az, hogy mely választókerületekben fog eldőlni a kétharmados többség, hogy ezek közül hol vannak jobb, illetve rosszabb esélyei a Tisza Pártnak. A Választási földrajz „Mount Everest expedíciója” ezt úgy válaszolja meg, hogy 28 „csúcstámadással” megnyerhető kerületet azonosít be, megkülönböztetve azokat 22 „narancsföldi” kerülettől, amelyek a Fidesz legbiztosabb bázisát jelentik, de nem lennének elégségesek a kétharmados vereség elkerüléséhez. Néhány további szempont figyelembevételével ez a lista részben módosítható: vannak olyan, „csúcstámadással” nyerhetőnek minősített kerületek, amelyekben a feltételezettnél nehezebb dolga lehet a Tisza Pártnak, de vannak olyan „narancsföldiek” is, amelyek meghódítása már most is belátható közelségben van. Ennek kimutatása azonban egy másik elemzés tárgya lehet.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő narratívája a Tisza Párt dinamikus felemelkedésének és a Fidesz esetleges gyengülésének elemzése, különös tekintettel a választási mandátumbecslésekre és az egyéni választókerületekben rejlő lehetőségekre. A cikk célja, hogy bemutassa Zalatnay István elemzését arról, hogyan alakulhat a következő választás, hangsúlyozva a bizonytalan szavazók és az átszavazók szerepét, valamint az egyéni jelöltek fontosságát. A szöveg igyekszik befolyásolni az olvasó politikai realitásról alkotott képét, egy lehetséges kormányváltás esélyeit vázolva fel, miközben a Tisza Párt számára kedvező forgatókönyveket emeli ki.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz, amelyek az objektivitás látszatát fenntartva befolyásolhatják az olvasót:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és szubjektív minősítések: Például a Fidesz számára „reménysugár” a bizonytalanok elérése, vagy a „legrosszabbat” elkerülni. A „teljes értékű demokráciában nem elképzelhető” megjegyzés a bizonytalanok elbizonytalanodásának okairól szólva erős, normatív kijelentés. A „végletesen primitív kormánypropaganda” vagy a „legdurvább karaktergyilkosság céltáblája lesz” kifejezések érzelmi töltettel bírnak, és egyértelműen negatív konnotációt hordoznak.
  • Általánosítások és alátámasztatlan állítások: A „ma már senki nem veszi komolyan nyilvánosságra hozott „kutatási eredményeiket”” állítás a kormánypárti intézetekről túlzó általánosítás, amely nem támasztható alá objektíven. Hasonlóan, az „a politikai megrendelés nyilvánvalóan teljesen fölülírja a szakmai szempontokat” megállapítás tényként van kezelve, holott ez egy erős értelmezés, nem pedig bizonyított tény.
  • Szelektív információkezelés és keretezés: A Nézőpont adatait az „érv nem alaptalan, de nem meggyőző” indoklással elveti az elemző, ami szubjektív döntés. Ez a szelektív adatkezelés befolyásolhatja az olvasóban kialakuló összképet. A cikk a Tisza Pártot gyakran a fő kihívóként, sőt, a győztesként keretezi, például: „a választók többsége már a Tisza győzelmére számít.”
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár az elemzés részletes, bizonyos pontokon hiányzik a tágabb kontextus vagy az állítások mélyebb alátámasztása.
  • A „ma már senki nem veszi komolyan” állítás esetében hiányzik az objektív bizonyíték, vagy a konkrét kutatások, amelyek alátámasztanák ezt a széles körű bizalomvesztést. Egy médiaelemzés rámutathatna arra, hogy a közvélemény-kutatások megítélése gyakran polarizált, és a bizalom hiánya inkább a pártpreferenciákkal van összefüggésben, mint a kutatások tényleges szakmai minőségével.
  • A Publicus DK-ra vonatkozó „két-háromszoros” támogatottsági adataival kapcsolatos megjegyzésnél hiányzik a konkrét adatösszehasonlítás a többi intézet hasonló időszakban mért adataival, ami árnyaltabbá tenné az állítást és segítene megérteni az esetleges módszertani különbségeket.

(Forrás: Kontroll)