OkosHír: Donald Trump az amerikai politikai életbe azzal a Barack Obama elleni összeesküvés-elmélettel lépett be, amely szerint az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke nem amerikai állampolgár. Ezt az állítást a 2016-os elnökválasztási kampányában is felhasználta. Jelenlegi elnöksége alatt Donald Trump az Epstein-ügy kapcsán felmerülő bírálatokra reagálva ismét Barack Obamát bírálta. Trump egy hírszerzési jelentésre hivatkozva hazaárulással vádolta meg Obamát. Ez az esemény néhány nappal azután történt, hogy Trump egy mesterséges intelligencia által generált videót osztott meg közösségi média felületén, amely Obama letartóztatását ábrázolta.

Az Epstein-ügy háttere és a vádak

A Jeffrey Epstein, a 2019-ben elhunyt milliárdos szexuális bűnöző nevével kapcsolatos vita hetek óta jelen van az amerikai politikai életben. A Trump-kormányzat nem hozta nyilvánosságra az ellene indított nyomozás iratait, ami egyes Trump-támogatók körében csalódást váltott ki. A „Make America Great Again” (MAGA) mozgalom számos támogatója azt várta, hogy Donald Trump elnöksége alatt nyilvánosságra kerülnek a kiskorú lányok elleni szexuális bűncselekményekkel vádolt Jeffrey Epstein állítólagos ügyfeleinek nevei, és lelepleződik egy pedofilhálózat. Ez azonban nem történt meg.

Az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI nem hozta nyilvánosságra az Epstein elleni nyomozás iratait, ami vitákat váltott ki. Ezenfelül július 7-én bejelentették, hogy Jeffrey Epstein öngyilkos lett börtönében, szemben azokkal az összeesküvés-elméletekkel, amelyek szerint megölték. Az igazságügyi szervek szerint nem létezik az úgynevezett „Epstein-ügyféllista”, amelyet az elméletek hívei szerint a milliárdos zsarolásra használt, és amelyet a „deep state” nevű háttérhatalom megpróbál eltitkolni. A Fehér Házban arra számítottak, hogy a vita lecsendesedik, azonban az felerősödött, és feszültséget okozott Trump támogatói között. Trump kísérletet tett a figyelem elterelésére az Epstein-ügyről, de ez egyes vélemények szerint tovább erősítette az összeesküvés-elméleteket.

A múlt hét végén a Wall Street Journal a nyomozati iratokra hivatkozva arról számolt be, hogy Donald Trump egy, a lap által „pajzánnak” minősített, meztelen nőt ábrázoló születésnapi levelet küldött Jeffrey Epsteinnek az 50. születésnapjára. Trump tagadta a vádakat, és húszmilliárd dolláros rágalmazási pert indított a lap, annak tulajdonosa, Rupert Murdoch, és két újságíró ellen. A Wall Street Journal azt is közölte, hogy Trumpot már májusban értesítették arról, hogy neve szerepel az Epstein elleni nyomozás irataiban. A Fehér Ház ezt az állítást is álhírnek nevezte.

Kedden, a Fülöp-szigeteki elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón, amikor Donald Trumpot ismét az Epstein-ügyről kérdezték, kijelentette, hogy „egy másik boszorkányüldözéssel kellene foglalkozni”. Ezt követően hosszas beszédet tartott arról, hogy Barack Obama és több kormányzati tisztviselője ellen eljárást kell indítani a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás ügyében indított vizsgálatok miatt. Trump a volt elnököt, Barack Hussein Obamát „bandavezérként” jellemezte, és azzal vádolta, hogy hazaárulást követett el, valamint puccsot vezetett. Trump szerint Obama „bűnös, ez hazaárulás volt, […] megpróbálták elcsalni a választást, olyan dolgokat csináltak, amiket senki sem tudott volna elképzelni”. Hozzátette, hogy „ez volt a leghihetetlenebb dolog, amit valaha olvastam”, és szerinte inkább ezzel kellene foglalkozni, „és nem erről a hülyeségről beszélni”, utalva ezzel az Epstein-ügyre.

Az orosz beavatkozás vizsgálata és az ellenérvek

Trump a nemzeti hírszerzési igazgató által az előző hét péntekén nyilvánosságra hozott iratokra hivatkozott. Ezekre az iratokra alapozva Tulsi Gabbard azt állította, hogy az Obama-kormányzat tagjai 2016-ban „manipulálták és eltitkolták” az elnökválasztásba történt orosz beavatkozással kapcsolatos hírszerzési információkat. A nemzeti hírszerzési igazgató szerint e-mailek bizonyítják, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői az elnökválasztás előtt és után is megállapították, hogy Moszkva nem manipulálta a választási infrastruktúrát a szavazatok Trump javára történő befolyásolása érdekében.

Ezzel szemben az Obama-kormányzat korábbi nyilatkozatai szerint nem titkolták ezt az információt. Egy hónappal a 2016-os elnökválasztás után egy magas rangú kormányzati tisztviselő a Politicónak nyilatkozva elmondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy hackerek beavatkoztak volna a választásba, és a szavazatok az amerikai választók döntését tükrözik. Barack Obama egy decemberi sajtótájékoztatón szintén kijelentette, hogy nincs bizonyíték a szavazógépek manipulálására, és minden leadott szavazatot megszámoltak. A Gabbard által nyilvánosságra hozott e-mailek azt mutatják, hogy az Obama-kormányzat utasította a hírszerzési szerveket, hogy készítsenek jelentést az elnökválasztásba történt orosz beavatkozásról, még Trump hivatalba lépése előtt. A 2017 januárjában kiadott dokumentum megállapította, hogy orosz hackerek feltörték a Demokrata Párt levelezőrendszerét, és az ellopott e-maileket a WikiLeaksen keresztül hozták nyilvánosságra. Emellett a dokumentum szerint rejtett kampányt folytattak a közösségi oldalakon a közvélemény befolyásolására.

A 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás ügyében legalább öt jelentős vizsgálatot indítottak. Ezek a vizsgálatok megállapították vagy elfogadták azt az állítást, hogy Oroszország hackeléssel megszerzett e-mailek, valamint közösségi oldalakon folytatott kampány révén próbálta befolyásolni az elnökválasztást, Hillary Clinton demokrata elnökjelölttel szemben, Donald Trump győzelmének elősegítése érdekében. A szenátus hírszerzési bizottsága három éven át vizsgálta az ügyet, és kétpárti támogatással fogadta el jelentését. A jelentést Marco Rubio, a bizottság akkori vezetője, jelenlegi külügyminiszter és megbízott nemzetbiztonsági tanácsadó is elfogadta. A jelentés szerint Oroszország célja többek között a Trump-kampány segítése volt, amelyet a kampány „elfogadott, bátorított és kihasznált”. A vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy az Obama-kormányzat részéről politikai nyomás nehezedett volna a hírszerzési szervekre. Ugyanakkor azt sem találtak bizonyítékot, hogy Trump munkatársai tudatosan együttműködtek volna Moszkvával.

Két hete a CIA új, Donald Trump által kinevezett igazgatója is közzétett egy jelentést. Ez a jelentés kritizálta a 2017 eleji jelentés azon következtetésének gyorsaságát, miszerint Oroszország a Trump-kampányt segítve avatkozott be az elnökválasztásba. Ugyanakkor a jelentés nem vonta kétségbe a korábbi következtetés tartalmát.

Szerdán Tulsi Gabbard a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján hasonló kijelentéseket tett, mint Donald Trump. Gabbard kijelentette, hogy Obama „hazaáruló összeesküvést szőtt”, és állítása szerint „megcáfolhatatlan bizonyítékok” vannak arra, hogy a volt elnök és nemzetbiztonsági csapata hamis jelentés megírására utasította az amerikai hírszerzést. Hozzátette, hogy az állítása szerint ezt bizonyító iratokat átadták a legfőbb ügyészségnek és az FBI-nak, vizsgálat indítását javasolva.

Jogi megfontolások és politikai reakciók

Barack Obama, aki jellemzően nem reagál a Trump-kormányzat döntéseire, ezúttal közleményben válaszolt. A közlemény szerint „az elnöki hivatal iránti tiszteletből általában nem reagálunk a Fehér Házból folyamatosan áradó értelmetlen és téves információkra”. A volt elnök hivatala azonban úgy ítélte meg, hogy ezek az állítások „felháborítóak”, ezért reagálniuk kell rájuk. A közleményben az is szerepel, hogy „ezek a bizarr vádak nevetségesek és gyenge kísérletek a figyelem elterelésére”. Obama hivatala Gabbard állításaira reagálva kijelentette: „A múlt héten kiadott dokumentumban semmi sem cáfolja azt a széles körben elfogadott következtetést, hogy Oroszország próbálta befolyásolni a 2016-os elnökválasztást, de nem sikerült manipulálnia egyetlen szavazatot sem”. Hozzátették, hogy „ezeket az eredményeket megerősítette” az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának 2020-as jelentése is, melynek elnöke akkor Marco Rubio, a jelenlegi külügyminiszter volt.

Demokrata stratégák arra biztatták Obamát, hogy tartózkodjon a Trump vádjaira való reagálástól, mivel ezt a republikánusokat megosztó Epstein-ügyről való figyelemelterelésnek értékelték. A Hillnek nyilatkozó demokraták szerint Obama válasza visszafogott volt, és felhívta a figyelmet az állítások ellentmondásaira, valamint arra a feltételezésre, hogy Trump figyelemelterelésre használja az ügyet. Eddie Vale demokrata stratéga a lapnak elmondta, hogy „okos volt kiadni a közleményt, ami megmutatta, milyen ostobaság az egész, főleg ahogy megforgatták a kést Rubióban, jelezve, hogy ő egyetért velük”.

Steve Bannon, Donald Trump egykori főtanácsadója és a MAGA-mozgalom egyik befolyásos személyisége az Axiosnak nyilatkozva kijelentette, hogy Trump kijelentései után a támogatói lépéseket várnak el Obama ellen. Bannon szerint, ha ez nem történik meg, „az pusztító hatással lehet a MAGA-mozgalomra”. Hozzátette, hogy Trump „hazaárulással vádolta meg főparancsnok elődjét egy külföldi államfő és a globális média jelenlétében”, ezért Bannon szerint „vádat kell emelni, bíróság elé állítani és börtönbe zárni, ha bűnösnek találják”. Tim Pool podcaster, aki szimpatizál az elnökkel és többmilliós követőtáborral rendelkezik, az Axiosnak kifejtette, hogy bár Trump leghűségesebb támogatói kitartanak mellette, az eset potenciálisan megoszthatja az elnököt hatalomra juttató koalíciót, különösen azokat, akik a felelősségre vonás ígérete miatt csatlakoztak. Szerinte nem fog tetszeni nekik, ha Trump visszakozik az Epstein- és az orosz ügyben.

Elemzők szerint, ha Trump támogatói vádemelést várnak Obama ellen hazaárulás vádjával, csalódás érheti őket. Az amerikai alkotmány szándékosan szűken határozza meg a hazaárulást (háború folytatása az Egyesült Államok ellen, az ellenség aktív segítése) annak érdekében, hogy a vádemelést ne lehessen politikai célokra felhasználni. Jelenleg nem ismert, hogy az amerikai szövetségi ügyészség pontosan milyen vádpontokban indíthatna eljárást Obama ellen. Az amerikai legfelsőbb bíróság konzervatív többsége egy tavalyi döntésével, amelyet Donald Trump győzelmeként értékeltek, olyan széles körű mentességet biztosított az amerikai elnököknek, amely szinte lehetetlenné teszi a hivatali idejükben végrehajtott cselekedeteik miatti vádemelést. Ez a mentesség Barack Obamára is vonatkozik. A Fehér Ház szóvivőjét szerdán ezzel kapcsolatban kérdezték, de nem adott egyenes választ, végül kijelentette, hogy a kérdés eldöntését az igazságügyi minisztériumra bízza.

Demokraták szerint az Obama elleni támadással a Trump-kormányzat célja az, hogy a figyelmet az Epstein-ügyről terelje el, amely a Fehér Ház reményei ellenére továbbra is kiemelt téma az amerikai közbeszédben. Mark Warner demokrata szenátor kijelentette: „Úgy tűnik, hogy a Trump-kormányzat hajlandó nyilvánosságra hozni bármit, csak az Epstein-iratokat nem”. Pete Aguilar, a képviselőház demokrata frakciójának elnöke is hasonlóan nyilatkozott az NBC Newsnak. A Fehér Ház ezen a téren részleges sikert ért el. Csütörtökön mindhárom nagy amerikai televízió híroldalán és az amerikai sajtóban ismét az Epstein-ügy került a címlapra. Kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a legfőbb ügyészség meghallgatja Epstein feltételezett bűntársát, Ghislaine Maxwellt, valamint, hogy a képviselőház kormányzati működést felügyelő bizottsága három republikánus szavazattal bekérte az ügyészségtől az Epstein elleni nyomozás iratait.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja:
  Az eredeti cikk fő narratívája Donald Trump politikai taktikáinak bemutatása, különös tekintettel arra, hogyan használja az összeesküvés-elméleteket és a figyelemelterelést a kritikus helyzetekben. A cikk azt a történetet meséli el, hogy Trump a „birther” elmélettől az Epstein-ügyig hasonló mintázatot követ, ahol régi ellenfele, Barack Obama elleni vádakkal próbálja elterelni a figyelmet a saját adminisztrációját érintő botrányokról. Célja, hogy az olvasóban egy kritikus, szkeptikus attitűdöt alakítson ki Trump kijelentéseivel szemben, és rávilágítson az általa alkalmazott manipulációs technikákra. A cikk igyekszik aláásni Trump hitelességét azáltal, hogy állításait megalapozatlan, figyelemelterelő manőverekként mutatja be. Emellett a cikk részletesen elemzi az Epstein-ügy Trump támogatói bázisára gyakorolt megosztó hatását, és a „deep state” narratíva szerepét.
• Főbb manipulatív eszközök:
  Az eredeti cikk számos nyelvi és retorikai eszközt alkalmaz a narratíva megerősítésére és az olvasó befolyásolására:
  • Érzelmileg telített és szubjektív kifejezések: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „robbanva tört be”, „ugródeszkának használt”, „próbál megszabadulni”, „képtelen elérni”, „meglepetésként érte”, „csak még jobban felfűtötte a konteókat”, „pajzán”, „rá jellemzően csapongó, hosszú monológ”, „bandavezérként”, „puccsot vezetett”, „bűnös, ez hazaárulás volt”, „lehitetlenebb dolog”, „hülyeségről beszélni”, „szétforgácsolhatja”, „pusztító hatással lehet”, „nagy csalódás elé néznek”, „értelmetlen és téves információkra”, „felháborítóak”, „bizarr vádak nevetségesek és gyenge kísérletek a figyelem elterelésére”, „ostobaság az egész”, „megforgatták a kést Rubióban”. Ezek a szavak nem objektív leírók, hanem a szerző ítéleteit és érzelmeit közvetítik, negatív kontextust teremtve Trump és támogatói számára.
  • Sugalmazás és értelmezés tényként: A szerző gyakran mutat be értelmezéseket és feltételezéseket tényként. Például, az, hogy Trump „próbál megszabadulni” az Epstein-ügytől, vagy hogy a Fehér Ház „képtelen elérni”, hogy Epstein neve eltűnjön a közéletből, a szerző feltételezései a belső motivációkról és állapotokról, nem pedig ellenőrizhető tények. Hasonlóképpen, az, hogy Trump kijelentései „csak még jobban felfűtötték a konteókat”, a szerző következtetése, nem pedig egy objektív megfigyelés.
  • Címadás és bevezetés: Az eredeti cikk már a címében („Donald Trump lassan tíz éve egy Barack Obama elleni összeesküvés-elméletet terjesztve robbant be az amerikai politikai életbe…”) és az első mondatában is elfogult hangnemet üt meg, előre meghatározva az olvasó Trumpról alkotott képét, mint egy összeesküvés-elméletek terjesztőjéről.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  Bár a cikk számos ténybeli információt tartalmaz az orosz beavatkozás vizsgálatairól és az Epstein-ügyről, bizonyos pontokon hiányzik a mélyebb kontextus, vagy az információk szelektíven vannak bemutatva. Például, a „nemzeti hírszerzési igazgató által nyilvánosságra hozott iratok” tartalmát a cikk már értelmezve adja át, ahelyett, hogy részletesebben bemutatná az eredeti dokumentumok tartalmát és a Tulsi Gabbard által hivatkozott „e-mailek” pontos természetét, amelyek állítólag bizonyítják, hogy Moszkva nem manipulálta a választási infrastruktúrát. Ez a megközelítés korlátozza az olvasó saját értelmezési lehetőségét.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Donald J. Trump/Facebook – screenshot