OkosHír: Az Átlátszó beszámolója szerint a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület, egy kormányzati tanácsadó szerv, amely a Paksi Atomerőműre vonatkozó vízhőmérsékleti korlátozás 30 Celsius-fokról 32 fokra emelését javasolta, nem tartalmazott természetvédelmi szakértőt a tagjai között.

Az Átlátszó megjegyezte, hogy a 32 Celsius-fokos vízhőmérséklet hasonló a termálfürdők hőmérsékletéhez, példaként említve a budapesti Lukács Gyógyfürdő gyógymedencéjének 32 fokos, illetve külső élménymedencéjének 32-33 Celsius-fokos hőmérsékletét.

Egy tavaly augusztusi rendeletmódosítás értelmében a vízhőmérséklet emelkedhet 32 fokra, amennyiben az energiaügyi miniszter ellátásbiztonsági okokra hivatkozva engedélyezi azt. A tanácsadó testületet a rendeletmódosítást követően hozták létre azzal a céllal, hogy felmérje a melegebb folyóvíz potenciális környezeti hatásait. Az Átlátszó információi szerint az ajánlás nem tartalmaz tudományos hivatkozást, amely alátámasztaná, hogy a 32 fokos vízhőmérséklet nem káros az élővilágra és a környezetre.

A testület tagjainak névsorát az Átlátszó adatkérése nyomán hozták nyilvánosságra. A listán miniszterek, államtitkárok, főigazgatók és vezérigazgatók szerepelnek. Tudományos képviseletként Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja, valamint Horváth Ákos, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója vett részt a tárgyalásokon. Az Átlátszó megállapítása szerint természetvédelmi szakértő nem volt a tagok között.

Az Átlátszó emellett kérte a testület által figyelembe vett adatok, kutatások és dokumentumok felsorolását is. Ezen anyagok között az Átlátszó szerint nem szerepelt természetvédelemmel vagy ökológiával foglalkozó tudományos vagy szakmai publikáció. Az Átlátszó közlése szerint a legrelevánsabb dokumentum a Paks II. környezeti hatástanulmánya volt, azonban ez a 2014-ben készült anyag nem vizsgálta a Duna 32 fokos hőmérsékleti állapotát.

Az 1960-as évekhez képest 2022-ben a folyó éves átlaghőmérséklete már több mint 3,5 Celsius-fokkal emelkedett. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításával kapcsolatban nemrég elkészült előkészítő anyag szerint az erőmű által kibocsátott melegvíz kimutatható hatással van az érintett szakaszon élő halközösségekre. Ez a hatás elsősorban az invazív fajok számának és előfordulási gyakoriságának növekedésében nyilvánul meg, különösen az alacsony vízállású, meleg időszakokban.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája kritikus a Paksi Atomerőmű vízhőmérsékleti korlátjának emeléséről szóló döntéssel szemben, különös tekintettel a döntést előkészítő tanácsadó testület összetételére. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelmi szempontok esetleges hiányára vagy alulreprezentáltságára a kormányzati döntéshozatalban. A szöveg arra törekszik, hogy aggodalmat keltsen az olvasóban a Duna ökológiai állapotával és a döntés lehetséges következményeivel kapcsolatban.
• Főbb manipulatív eszközök: Az eredeti cikk több nyelvi és retorikai eszközt is alkalmaz a célzott hatás elérésére:
  • Érzelmi vagy sugalmazó megfogalmazás: Az „A lap szerint a 32 fok már termálfürdő kategória” kijelentés, bár egy hőmérsékleti adatot közöl, a „termálfürdő kategória” kifejezés használatával egy rekreációs, emberi célú környezethez hasonlítja a folyót, ezzel impliciten sugallva, hogy az ilyen hőmérséklet nem természetes vagy kívánatos egy élő folyó számára. Ez a hasonlat az olvasóban egy negatív asszociációt válthat ki a folyó természetes élővilágára gyakorolt hatás szempontjából.
  • Tények szelektív kiemelése és ismétlése: A cikk többször is hangsúlyozza a természetvédelmi szakértők hiányát a testületben („Egyetlen természetvédelmi szakértő sem volt…”, „Természetvédelmi szakértőt azonban egyáltalán nem találni a tagok között”). Ez a hangsúlyozás, bár ténybeli, arra szolgál, hogy megerősítse az olvasóban azt a benyomást, hogy a testület összetétele alapvetően hibás vagy elfogult volt, és nem vette figyelembe kellőképpen a környezetvédelmi szempontokat.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár a cikk az Átlátszó információira hivatkozva részletesen bemutatja a természetvédelmi szakértők hiányát és a tudományos hivatkozások hiányát az ajánlásban, nem tér ki azokra az indokokra, amelyek a kormányzat vagy a testület szerint a 32 fokos határérték emelését indokolják, különösen az „ellátásbiztonsági okokra” vonatkozóan. Az eredeti cikk nem mutatja be a testületben résztvevő egyéb szakértők (miniszterek, államtitkárok, valamint az energetikai és műszaki egyetemi szakemberek) szerepét vagy érveit, amelyek alátámaszthatták a döntést, így az olvasó egyoldalú képet kap a döntéshozatali folyamatról.
• A téma társadalmi relevanciája: A Duna vízhőmérsékletének emelése és a Paksi Atomerőmű működése széles körű társadalmi vitákat generál Magyarországon. A téma relevanciája több szempontból is kiemelkedő: egyrészt érinti az energiabiztonság kérdését és az atomenergia szerepét a hazai energiatermelésben; másrészt közvetlenül kapcsolódik a környezetvédelemhez, a folyók ökológiai állapotához és a klímaváltozás hatásaihoz. A kormányzati tanácsadó testületek átláthatósága és összetétele, valamint a tudományos alapú döntéshozatal fontossága szintén visszatérő közéleti téma, amely a cikkben tárgyalt esemény kapcsán is felmerül.

(Forrás: telex.hu)